Európa kettészakad: 42 °C-os hőhullám és 14 °C-os hűvös légtömeg csap össze – veszélyes időjárás jöhet

A jövő hét időjárása rendkívül éles kontrasztot mutat Európában. Míg a kontinens délnyugati részén újabb extrém hőhullám bontakozik ki, helyenként akár 42 °C-os csúcshőmérséklettel, addig Északkelet-Európába sarkvidéki eredetű, az ilyenkor megszokottnál jóval hűvösebb levegő áramlik be, ahol napközben is csupán 14 °C körüli maximumok várhatók. A két légtömeg között 25–30 °C-os hőmérséklet-különbség is kialakulhat.

Ez nem csupán meteorológiai érdekesség. Az ilyen markáns hőmérsékleti ellentétek gyakran a kontinens leghevesebb időjárási eseményeinek előfutárai.

Mi okozza ezt a rendkívüli különbséget?

A nyugat- és délnyugat-európai térség fölé ismét egy erős szubtrópusi magasnyomású rendszer épül, amely Észak-Afrika felől rendkívül forró levegőt szállít Franciaország, Spanyolország, Portugália és Észak-Olaszország fölé.

Eközben Skandinávia és Északkelet-Európa térségében egy mély ciklon hideg, északi eredetű levegőt húz dél felé. A két teljesen eltérő légtömeg találkozásánál alakul ki az úgynevezett frontzóna, amely ilyenkor rendkívül aktív lehet.

Miért fordul elő egyre gyakrabban ilyen éles hőmérsékleti kontraszt?

Az elmúlt években egyre gyakrabban figyelhető meg, hogy nyáron is nagy kiterjedésű hidegbetörések érik el Európa egyes részeit, miközben más térségekben tartós és extrém hőség uralkodik. Ennek egyik lehetséges magyarázata a magaslégkörben, 8–12 kilométeres magasságban húzódó sarki futóáramlás (jet stream) hullámzóbbá válása.

Megbolondult időjárás

Normál esetben ez a nagy sebességű légáramlás viszonylag egyenesen halad nyugatról kelet felé, elválasztva a hideg sarki és a meleg szubtrópusi légtömegeket. Ha azonban a futóáramlás meggyengül és nagyobb hullámokat vet, a hideg levegő messzebbre nyomulhat dél felé, miközben a forró afrikai légtömegek észak felé terjeszkedhetnek.

Ennek következménye, hogy ugyanazon a kontinensen akár 25–30 °C-os hőmérséklet-különbség is kialakulhat néhány ezer kilométeres távolságon belül. A hullámok találkozási zónájában alakulnak ki a legerősebb frontok és a leghevesebb nyári zivatarok.

Bár a kutatók között továbbra is zajlik a vita arról, hogy a klímaváltozás milyen mértékben befolyásolja a futóáramlás viselkedését, egyre több vizsgálat utal arra, hogy a gyorsan melegedő Északi-sarkvidék hozzájárulhat a nyári időjárási blokkok, a hosszan tartó hőhullámok és az egymást követő hidegbetörések gyakoribb kialakulásához.

A határvonalon születnek a legveszélyesebb viharok

A nagy hőmérsékleti különbség önmagában még nem jelent vihart, de óriási energiát tárol a légkörben. Ha ehhez elegendő nedvesség és megfelelő légköri áramlás társul, robbanásszerű zivatarok fejlődhetnek ki.

A frontzóna mentén az alábbi jelenségek fordulhatnak elő:

• szupercellás zivatarok,
• nagyméretű jég (akár 5–8 cm átmérővel),
• orkánerejű kifutószelek,
• intenzív villámtevékenység,
• felhőszakadásokból kialakuló villámárvizek,
• helyenként akár tornádók is, különösen ott, ahol a szélnyírás is jelentős.

A front várhatóan Közép-Európa térségében húzódhat, ezért Németország, Csehország, Ausztria, Lengyelország, Szlovákia, Magyarország és a Balkán északi része különösen figyelemre méltó térség lehet a következő napokban. A pontos helyzet azonban még változhat, mivel néhány száz kilométeres eltolódás is teljesen más országokat érinthet.

A klímaváltozás szerepe

Fontos hangsúlyozni, hogy nem maga a hőmérséklet-különbség bizonyítja a klímaváltozást, ugyanakkor a felmelegedő éghajlat egyre intenzívebb hőhullámokat eredményez Európa déli és nyugati részén. A melegebb levegő több vízgőzt képes tárolni, így amikor a forró és a hideg légtömegek találkoznak, nagyobb az esély a heves csapadékra és a szélsőséges zivatarokra.

Az elmúlt években Európában egyre gyakrabban tapasztalható, hogy hosszabb hőhullámokat rendkívül heves viharok szakítanak meg. Ez a mintázat jól illeszkedik ahhoz, amit az éghajlati modellek már évek óta előre jeleznek.

Mit jelenthet Magyarország számára?

Magyarország jelenleg éppen a két légtömeg közötti átmeneti zónához közel helyezkedhet el. Ez azt jelenti, hogy a következő napok előrejelzései még jelentősen módosulhatnak.

Ha a forró légtömeg tovább terjeszkedik északkelet felé, hazánkban ismét extrém hőség alakulhat ki. Ha viszont a hidegfront gyorsabban nyomul dél felé, akkor a lehűlést heves zivatarok, jégeső, viharos széllökések és lokális felhőszakadások kísérhetik.

A meteorológusok ezért kiemelten figyelik a front helyzetét, hiszen néhány száz kilométeres elmozdulás is döntően befolyásolhatja a Kárpát-medence időjárását.

A hőség és a hidegebb levegő találkozási zónája a következő napok legfontosabb időjárási tényezője lesz. Ott ugyanis nemcsak a hőmérséklet változik meg hirtelen, hanem a légkör is a legnagyobb valószínűséggel válik rendkívül instabillá – megteremtve a feltételeket Európa leghevesebb nyári viharai számára.

Rampasek László A.

Forrás: Ventusky