JavaScript must be enabled in order for you to see "WP Copy Data Protect" effect. However, it seems JavaScript is either disabled or not supported by your browser. To see full result of "WP Copy Data Protector", enable JavaScript by changing your browser options, then try again.

Egy megújulókon alapuló energiarendszer olcsóbb választás lenne Paks II-nél

Milyen hálózatfejlesztési intézkedések szükségesek 2050-ig akkor, ha megépül Paks II, és milyenek akkor, ha atomerőmű-építés helyett az energiahatékonyságban és a megújuló energiaforrásokban rejlő lehetőségeket aknázzuk ki? És mennyibe kerül mindez?

A tavalyi évben a német Wuppertal Institut közreműködésével alternatív energetikai forgatókönyveket készítettünk Magyarország számára, amelyben négy szcenáriót modelleztünk. Az eredmények szerint az összes energiafelhasználás akár 50%-a, a termelt áram pedig 80%-a is származhat megújulókból 2050-re, a szükségletek akkor is, atomerőmű nélkül is biztonságosan elláthatóak maradnak.

A forgatókönyvek költségszámításait most egy hiánypótló kutatással egészítettük ki. Célunk az volt, hogy tisztábban lássuk: mik azok a hálózatfejlesztési lépések, amelyeket mindenképpen tervez a szakma a következő évtizedekre, és milyen kiegészítő beruházások lennének szükségesek Paks II, vagy több decentralizált megújuló erőmű esetében? A kutatást a szakma egy neves szakértője, a MAVIR korábbi vezérigazgatója, Tari Gábor készítette el az Energiaklub felkérésére.

A tanulmány a hazai villamosenergia-rendszer és a várható fejlesztések áttekintése mellett a modellünk “Atom” és a “Zöld” forgatókönyvének hálózatfejlesztési igényeit vizsgálja meg, külön tárgyalva az átviteli illetve az elosztóhálózat területét.

A számítások azt mutatják, hogy az átviteli hálózat esetében a Paks II megvalósulását tartalmazó “Atom” forgatókönyv esetén lennének magasabbak a költségek. Az elosztóhálózatot pedig a “Zöld” forgatókönyv esetében kellene nagyobb mértékben fejleszteni. A két forgatókönyv összes becsült hálózatfejlesztési költségét összehasonlítva hasonló nagyságrendeket kapunk: a decentralizált energiarendszert megvalósító “Zöld” forgatókönyv esetében kb. 11 milliárd euróba, míg a Paks II-t megvalósító jelenlegi elképzelés alapján kb. 9 milliárd euróba kerülne a hálózatfejlesztés 2050-ig (világoskék sáv a diagramon).

Természetesen a két forgatókönyv megvalósítása a hálózat fejlesztésén kívül számos egyéb költséggel jár, mind a beruházási, mind az üzemeltetési szakaszban. (Ezeket az említett korábbi kutatásunkban számszerűsítettük.)

A két forgatókönyv összes várható költségét mutatja be a lenti diagram. Jól látható, hogy a magasabb hálózatfejlesztési költségek ellenére a “Zöld” forgatókönyv jelenti az olcsóbb alternatívát Magyarországnak 2050-ig. Az “Atom” forgatókönyv ugyanis elsősorban magas üzemanyagköltségei miatt összesen 132 milliárd eurós, a “Zöld” forgatókönyv pedig az energiahatékonyságnak és a megújulóknak köszönhetően 108 milliárd eurós összköltséggel valósulhatna meg és működhetne 2016 és 2050 között.

Egy megújulókon alapuló energiarendszer olcsóbb választás lenne Paks II-nél - ClimeNews

Mindezek alapján kijelenthetjük: a zöld alternatíva megvalósítása nem csak környezetvédelmi, hanem gazdasági szempontból is kedvezőbb lenne Magyarország számára egy új atomerőművön alapuló energiarendszernél.

Egy megújulókon alapuló energiarendszer olcsóbb választás lenne Paks II-nél - ClimeNewsForrás: ENERGIAKLUB