Archive for the ‘Fenntartható fejlődés’ Category

A mostani populációt le kell csökkenteni a felére, harmadára!

vasárnap, augusztus 12th, 2018

“Ha azt akarjuk, hogy mindenki kényelmesen és tűrhető körülmények között élhessen, akkor a mostani populációt le kell csökkenteni a felére, harmadára!” – idézet a filmből…

A film 2011-es elkészítése óta 600 millióval többen vagyunk, amit még meg lehet magyarázni, de az már elfogadhatatlan, hogy a féket sem húztuk be. Csak egy dologgal lehet ennek a gondolkodásnak a hátterében, agyunk sajnos még nem elég fejlett ahhoz, hogy meg tudjuk őrizni ezt a civilizációt!? Sajnos a nyári nagy melegre való tekintettel, feléledtek a klímával foglalkozó, különösen szerepelni akaró szereplők, a tudományos megalapozottság nélküli megmondóemberek, és persze a klímaszkeptikusok is. Ezzel csak az a baj, többsége igazolva látja, hogy a klímaváltozással kapcsolatban neki van igaza. Az emberi tevékenység hatásával kapcsolatban vitatkoznak innen is - onnan is, közben nem látnak az orruknál tovább. Nem látják azt az egyszerű tényt, hogy minden, legfőképpen a környezetünkkel kapcsolatos problémáink forrása az, hogy már sokan vagyunk a FÖLDÖN! Ajánlom a filmet minden kedves olvasónknak, akik még nem látták!

A teljes film:

Rampasek László

 

A népességcsökkenés és a fogyasztásnövekedés kapcsolata

hétfő, július 30th, 2018

Környezetvédő körökben jellemző, hogy még ha fontolóra is veszik a népességnövekedés ökológiai következményeit, gyakran fölmerül az a gondolat, hogy ha egy országban netán elkezdene csökkenni a népesség, akkor úgyis megnő a fogyasztás…

A népességcsökkenés és a fogyasztásnövekedés kapcsolata | ClimeNews - Hírportál

Az emberek többsége azonban nem tartja számon, hogy országuk ökolábnyoma túllépte-e már a biokapacitást. Nem fogják vissza fogyasztásukat, csak mert többen vannak, és nem szükségszerűen nő meg egy-egy család összjövedelme, csak mert nem születik annyi gyerek. Ha nyomorognak az emberek, akkor is igyekeznek növelni a fogyasztásukat, ha nő a népesség, és akkor is, ha nem. Az egy főre jutó fogyasztás mértéke a gazdaságon múlik, ami pedig a termelési módszereken, és a végén a természeti erőforrások mennyisége jelöli ki a határokat.

Mindenesetre a fogyasztás növekedése az igazán szegény országok esetén igazából jó dolog, hisz jellemzően akkora nyomorban élnek, hogy még a valóban anyagi szükségletek (létfenntartás és biztonság) sem elégülnek ki. Ez történt Kínában is az elmúlt évtizedekben, és most nagyjából akkora az egy főre jutó ökolábnyom, mint idehaza, ami az utóbbi években elkezdett stagnálni.[1] Ám Kínában a gazdasági lehetőségek alapvetően a kereskedelmi lehetőségeik fejlődése miatt javultak. Egy ilyen gazdasági jelenség előnyös lehet a nyomorgás gyorsabb leküzdése érdekében, de nem szükségszerűen történik meg minden országban, ahol az emberek hozzáférnek a fogamzásgátlókhoz (és a hozzájuk kapcsolódó tudáshoz). Kína már jóval az egykepolitika, sőt, az egy évtizeddel korábbi születésszám-esés előtt is túllépte a biokapacitását, ami azt jelenti, hogy ökológiai szempontból már évtizedekkel korábban célszerű lett volna fékezni a népességrobbanást.

Azt is tudjuk, hogy a népességnövekedés növeli a kényszerfogyasztást. Pusztán a zsúfoltság is a fogyasztás növekedését okozza, mert az ember igyekszik elszigetelni magát a többitől, és azok szemetétől ingázással, autókkal, légkondival, víztisztító berendezésekkel, kerítéssel, zárakkal és őrökkel, üdülésekkel, stb. Ha tehát tudjuk, hogy a népességnövekedés biztosan hozzájárul a fogyasztás növekedéséhez, a népességcsökkenés pedig potenciálisan hozzájárul, akkor egy túlterhelt világban célszerű arra törekednünk, hogy növekedés helyett inkább csökkenjen a népesség (hatalmas a kielégítelen igény a fogamzásgátlásra).

A népességcsökkenés és a fogyasztásnövekedés kapcsolata | ClimeNews - Hírportál

Jó hír, hogy az egy főre jutó ökolábnyom nem nő örökké; a fejlett országokban jellemzően stagnál, vagy éppen csökken (még az USA-ban is). Norvégia például egy kis népességgel és viszonylag magas egy főre jutó ökolábnyommal évtizedek óta zöldben van, Románia pedig nagy, de csökkenő népességel és stagnáló egy főre jutó ökolábnyommal nemrég érte el a fenntarthatóságot[1] Már valószínűleg kezd megragadni a fejekben, hogy a pénznek/fogyasztásnak is csökkenő a határhaszna.

Ha tehát valakinek mondjuk két gyereke van, de közben folyamatosan megelőz három nem kívánt nemzést valahol máshol a világban, akkor nem kell attól tartania, hogy emiatt ott többet fogyasztanának, mint “kellene”. (Persze nem árt emlékeztetni az embereket, hogy a legtöbb szükségletünkhöz nem feltétlenül kellenek anyagi javak.)

A fogamzásgátlás támogatásával kapcsolatban némi infó a módjáról: Az egyik hazai szervezet, a BOCS Alapítvány például létrehozott egy karbonkreditet (QFPC), aminek megvásárlásával valaki hozzájárulhat a fogamzásgátlási lehetőségek megteremtéséhez.[2] Egy brit szervezet, a Population Matters, melynek David Attenborough is lelkes támogatója, szintén azon munkálkodik, hogy eljuttassa a fogamzásgátlás eszközeit (és a hozzájuk kapcsolódó tudást) azokra a helyekre, ahol a legnagyobb kielégítetlen igény van rájuk.[3]

Sztella Nóra Kántor

[1] http://data.footprintnetwork.org/#/
[2] https://qfpc.bocs.eu/
[3] https://www.populationmatters.org/about/campaigns-and-projects/ten-per-cent-of-international-aid-for-family/

Jane Goodall – gondolatok

péntek, július 13th, 2018

Jane Goodall a csimpánzok szociális és családi életének legismertebb kutatója, a Jane Goodall Intézet és a tanzániai Gombe Nemzeti Park igazgatója, ma a nagyvilágot járja, rengeteget utazik országról országra, és előadásokat tart arról – szavait idézve –, „hogyan használjuk az életünk ajándékát arra, hogy a világ egy jobb hely legyen.” Gondolatai megállíthat sokunkat a rohanó, pénzhajhászó életmódunkban, és talán még nem késő újragondolni azt, hogy azonnal vagy csak pár perc múlva nyomjunk egy RESET-et.

Jane Goodall - gondolatok | ClimeNews - Hírportál

“Addig, amíg kormányaink és fő pénzügyi intézményeink célja a soha véget nem érő gazdasági növekedés, addig, amíg a nagyvállalatok továbbra is előnyben részesítik az azonnali nyereséget a gyermekeink jövőjével szemben, és addig, amíg a Föld lakosainak ilyen nagy része továbbra is kilátástalan szegénységben él, a természet ellen elkövetett bűnöknek nem lesz vége.”

“Gyakran hallottam azt a mondást, miszerint “ezt a bolygót nem a szüleinktől örököltük, hanem a gyermekeinktől kaptuk kölcsön.” Sajnos ez már nem igaz. Nem kölcsönkaptuk a gyermekeinktől a földet, hanem elraboltuk tőlük.”

… és egy rövid idézet a riportból:

Ha lehetőségem lenne néhány dolgon változtatni, ha varázserőm lenne szeretném fájdalom vagy szenvedés okozása nélkül csökkenteni a bolygó népességét, mert túl sokan vagyunk. Bolygónk erőforrásai végesek mi pedig feléljük őket. Ez olyan sok szenvedést fog hozni a jövőben.

Szeretném csökkenteni a szegénységet is. Mert ha szegény vagy, nem foglalkozol az egyéni szenvedéssel, kényszerűségből elpusztítod a környezeted a túlélésért. Ki kell vágnod az utolsó fákat, hogy egy kevés élelmet próbálj termelni a családodnak, vagy faszenet csinálj. Vagy a legolcsóbb élelmiszert kell megvenned akkor is, ha ezzel borzalmas szenvedést okozol állatoknak, vagy máshol gyermekrabszolga munkát végeznek ezért. Ezért csökkenteném a szegénységet.

És talán minden közül a legnehezebb dolog, de amin nagyon-nagyon szeretnék változtatni, az minden más embernek a nem fenntartható életmódja. Egyszerűen mohók vagyunk! Mindig Gandhi mondása jut eszembe: “Ez a bolygó mindenki szükségleteit ki tudná elégíteni, de az emberi mohóságot nem.” És ez annyira igaz.”

RL

A Föld védelmét sürgeti Ferenc pápa

csütörtök, július 12th, 2018

Donald Trump elnök júniusban jelentette be, hogy felmondják vállalásaikat, amelyeket a globális felmelegedés fékezésére tettek.

A katolikus egyházfő az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) római székházában hangsúlyozta: világméretű összefogás szükséges bolygónk védelmében, az erőforrásokat nem szabad feláldozni a profitért.

– Arra van szükség, hogy változtassunk életstílusunkon, a források felhasználásán, a termelési feltételeken és a fogyasztáson is. Nem elégedhetünk meg azzal, hogy azt mondjuk: más majd elvégzi ezt. A háborúk és az éghajlati változások vezetnek az éhezéshez, ne tegyünk tehát úgy, mintha gyógyíthatatlan betegség lenne – mondta Ferenc pápa.

A Föld védelmét sürgeti Ferenc pápa | ClimeNews - Hírportál
Az ENSZ adatai szerint 815 millió ember éhezik világszerte, ebből több mint ötszáz millió Afrikában, és több mint kétszáz millió Ázsiában.
A párizsi klímaegyezményt 2015 decemberében írták alá, és 2016 októberében lépett hatályba.

Forrás: Euronews

László Ervin: a szuverenitás csak illúzió

hétfő, július 2nd, 2018

A rendszerelmélet felől érkezett el a modern tudomány, az ökológia és az ősi spiritualitás szintetizálásáig László Ervin tudományfilozófus, a Budapest Klub alapítója. A kozmosz intelligenciája címmel megjelent új könyve apropóján beszélgettünk a 86 éves professzorral.

Hamvas Béla az egyik esszéjében írt egy indiai gururól, akiről úgy tartotta a legenda, az Istenek is elhallgattak, amikor tanítóként szólásra emelkedett. László Ervin előadásain hasonlót érezni: korszakos jelentőségű elme, akinek meglátásai és következtetései revelatív erejűek.

ClimeNews - HírportálLászló Ervinről készített filmet egy amerikai televízió csatorna

A legutóbbi Fenntarthatósági Csúcson úgy fogalmaztál, hogy a kizárólag a profitelvet szem előtt tartó gazdaság olyan a bioszférában, mint a testben a rákos daganat: kiválik a szervek közötti együttműködés harmóniájából, és csak a saját érdekeit nézi. Mit értsünk ezen?

– Az emberi testben több sejt van, mint csillag a galaxisunkban, és ameddig az ember egészséges, ezek mind együttműködnek, organikus rendszerben élnek. A rendszer azonban nem bontható a részeire. A bioszféra is ilyen, abban is a koherens, egységes rendszert kell fenntartani. Ha egy eleme kiváltságos helyzetbe akar kerülni, a rendszer többi része elpusztul.

Mi a gyógymód: kemoterápia vagy műtét?

– Egyik sem. Egy olasz rákkutató az Akasha-mező elméletemből merített ötlet alapján az őssejtek átprogramozásán dolgozik. A gazdaságban is hasonló megoldás hozhat eredményt: újra kell nevelni az embereket, átalakítani a gondolkodásukat. Egyetlen problémát sem lehet megoldani szimplán a probléma forrásának izolálásával vagy megölésével.

László Ervin: ha nem változtatunk, összeomlik a rendszer – Kép: PP, Fotó: Bánkuti András

Régebben mesélted, hogy az ENSZ kutatási intézetének munkatársaként mindig azt tapasztaltad, hogy az egyes országok képviselői meggyőzhetőek voltak a nemes célok érdekében szükséges lépések fontosságáról, de amikor hazamentek, a kormányuk visszakozott, mondván, nem az ő érdekük. Végül az atomizáltság, a részérdekek győztek. Ez ma is igaz?

ClimeNews - Hírportál1994. március 21-én életbe lépett a klímavédelemről szóló nemzetközi szerződés

– Igen. Az ENSZ-ben próbáltam összhangba hozni a delegációkat annak érdekében, hogy fontos lépéseket megszavazzanak. A krízis megnyitja a lehetőséget az összefogásra, ahogyan azt a párizsi klímaegyezmény példázza. De az egyes nemzetállamok vezetői csak a saját érdekeiket nézik.

America First, ahogy Trump szlogenje szól.

– Ami lényegét tekintve ugyanazt sugallja, mint a Deutschland, Deutschland Über Alles (Németország, Németország mindenek felett – A szerk.) a náci rendszerben. A küszöbönálló, már majdnem bekövetkező és már érzékelt krízis tudja a leghatásosabb módon mozgósítani az embereket. Ha a politikusok és a nemzetek elzárkóznak a közös érdekek mentén való együttműködéstől, fennmaradnak és erősödnek a konfliktusok. Az evolúciós elméletek megalkotói is rájöttek: nem az egyes ember rátermettsége, alkalmassága és fittsége számít, hanem a közösségé, az ökológiai és biogenetikai rendszeré, amely az egyes emberekből áll.

És a nemzeti szuverenitás elve?

– A szuverenitás régóta illúzió, a teljes szuverenitás emberi tévhit. Abban a világban, amelyben minden mindennel össze van kötve, nem létezhet. Ahhoz, hogy csak azt tehessük, amit mi képzelünk, ami a mi érdekünk, ki kell lépni az összeköttetésekből.

Jól értem, hogy a newtoni világ elvei alapján felépített politikában élünk, miközben a világ holisztikus, amely kvantumrendszerű megoldásokat igényel?

– Pontosan. Newtoni abban a tekintetben, hogy azt gondoljuk, minden darabjaira bontható benne, és darwinista abban, hogy a legerősebb fog nyerni, a többi pedig tűr a háttérben, vagy elpusztul. Versenytársadalomban élünk, ami materialista és redukcionista.

Milyen államrendszerre volna szükség?

– Amely nem önzési alapon szerveződik. Az egész világegyetem hologramszerű. A tudat maga is az. Az új könyvemben ezt írom le. Egy információs tenger részei vagyunk, amely azon alapul, hogy a világegyetemet működtető összes információ benne van minden egyes részében.

ClimeNews - HírportálVálságmegváltó lehet az üzleti szféra

A párizsi terrortámadás kapcsán kiadtál egy nyilatkozatot, amiben azt mondtad, hogy a terroristákat az emberiség elidegenedett és elégedetlen tagjainak kell tekinteni, nem pedig zsigerből elítélni őket. Mennyire kaptál ezért kritikákat?

– Régóta ezt az álláspontot képviseltem, és szerintem már elfogadták, hogy a gondolkodásom ebben nem megváltoztatható. A terrorizmust ugyanúgy lehet kezelni, mint bármilyen betegséget: a renitenst meg kell próbálni átprogramozni, átnevelni a jobb irányba. Nem erővel, hanem úgy, hogy ő maga lássa be, mi a helyes út. A fenntartható élet az, amikor az ember külsőleg és belsőleg is koherens a világával, és nemcsak életben marad, hanem fejlődni is tud. Ha rájön, hogy ez az érdeke, akkor ennek megfelelően másként fog viselkedni: felelősen szavaz, tudatosan fogyaszt, megváltozik az étkezési kultúrája, természetközelivé válik az életvitele.

Könyveidben gyakran beszélsz a kritikus tömegről, amely képes változásokat előidézni. Most hét egész négytized milliárdan vagyunk a bolygón. Hány ember kell a változáshoz?

Ha egy rendszerben előállt a kritikus egyensúlytalanság, akkor egy tucat ember is elég a változáshoz. Ha a rendszer stabil, és védi magát, akkor a népességnek több mint a fele tudja megváltoztatni.

Most milyen állapotban van a globális társdalom?

– Kezd erősen instabil lenni. Ezt igazolja az amerikai elnökválasztás vagy a Brexit. Az amerikai lakosság két részre szakadt, nagyok a vagyoni egyenlőtlenségek, és dúl az erőszak. Ha valaki nem ért egyet, megpofozza vagy lelövi a másikat. A Közel-Keleten ugyanez zajlik, és Európában is megosztó politikát látunk. Az emberek érzik, hogy a jelenlegi társadalmi és gazdasági rendszer nem fenntartható. Ebben a kritikus állapotban egy aránylag kis megmozdulás vagy mozgalom is nagy hatást tud elérni, ha rendszeres, összetartó és tudatos az erőfeszítése. Sajnos a fiatalok egy része elvesztette a bizalmát a nagy szervezetekben és a politikában, nem akarnak részt venni abban. Inkább találnak valami érdekes zenét, táncot, társaságot, esetleg meditációs közösséget. Politizáljatok, de ne velem, ne az én nevemben – mondják. Ez a letargia azonban átmeneti: a rendszer összeomlik, ha nem változtatnak rajta.

Mikor?

– Ha megmarad az egymással való küzdés, holnaptól kezdve bármikor. Bárhol bekövetkezhet egy erőszakos konfliktus, amelynek a nagyfokú összekötöttség miatt nem tudhatjuk, mekkora lesz a kilengése. Gyorsan szétterjedhet.

A káoszelmélet szerint, az instabil szakaszban, amikor erősödik a volatilitás, és a kilengések gyakoribbakká válnak, nemcsak szétesés következhet, hanem a rendszer ugrásszerűen felemelkedhet, és a komplexitás új, magasabb szintjére érkezhet.

– Te magad legyél az a változás, amit látni szeretnél a világban – mondta Gandhi. Csak úgy tudjuk elkerülni a katasztrofális összeomlást, ha az embereknek megvan ez az élményük. De én most pangást érzek.

Lehet, hogy szükség lenne egy karizmatikus személyre, aki hitelesen megtestesíti az új holisztikus világképet, és a példamutatásával ösztönzi az embereket?

– Jobb lenne, ha Victor Hugo gondolata érvényesülne. Ő úgy fogalmazott, hogy nincs erősebb dolog a világon, mint egy idea, aminek eljött az ideje. Célszerűbb lenne, ha az ideák hoznák össze az embereket, mintsem egy vezető emelné felszínre a katalizáló gondolatokat. Az embereknek maguktól kellene belátniuk, hogy szükségszerű változtatni a jelenlegi viszonyokon. Egyetlen igazán ígéretes dolgot látok: a fiatal generáció rájött arra, hogy mint természeti lényt kell saját magát kezelnie. Az új tudomány, a kvantumfizika bebizonyította, hogy a részeket nem lokális összeköttetések jellemzik. Amit teszünk, az nyomot hagy a természetben, a természetből pedig hozzánk kerül. Itt semmi sem választható külön. Az egyetemeken ma már markánsan jelen vannak a társadalmi és ökológiai fenntarthatóságról szóló új gondolatok. Abban bízok, hogy a fiatalok közül valakinek lesz aha-élménye: rájön, hogy tudja, sőt már tudta, és most tudatosul benne. Az angol nagyon szépen mondja ezt: a felismerés nem cognition, hanem recognition. Újrafelismerés.

Voltak mélypontjai az életednek?

– Krízispontok voltak. Gyerekként olyan zenét szerettem volna játszani, ami engem és a közönséget is meghódít. Hatalmas érzés volt, de az egyik koncerten azon kaptam magam, hogy a könyv foglalkoztat, amit írok, és nem a Beethoven-szonáta, amit játszok. Amikor otthagytam a zenei pályát, bizonytalan voltam, hogy mi lesz azután. Kinevezett tanárként elkezdtem filozófiát oktatni Amerikában úgy, hogy művészdiplomám volt, nem tudományos végzettségem. És vizsgáztatnom kellett a diákokat. Aztán rádöbbentem, hogy ez megy nekem. A másik krízis az volt, amikor eljöttem az ENSZ-től. Kilencven különböző intézettel közösen öt és fél éven át dolgoztam egy jelentésen az együttműködésről. Megjelent könyv alakban. Kurt Waldheim főtitkárnak tetszett a munkám, és az utódjának, Pérez de Cuéllarnak is, aki be akarta mutatni a jelentést az ENSZ-közgyűlésnek annak érdekében, hogy egy ilyen típusú nyilatkozatot fogalmazzunk meg az együttműködés fontosságáról. De az UNITAR, amelynek dolgoztam, új vezetőt kapott, aki mindvégig azon volt, hogy az elődje dolgait félresöpörje, és ezért nem terjesztette elő a főtitkárnak a jelentésemet. Végül Pérez azt mondta: ezt nem áll módomban előterjeszteni. Elegem lett, és 1984-ben kiléptem.

A csodagyerekekről mondják, hogy azért mutatkozik meg olyan korán a tehetségük, mert egy másik inkarnációban tettek szert rá. Voltak megérzéseid előző életekről?

– Néhányszor volt olyan déjà vu érzésem – emberek és helyek –, ami nem magyarázható a mostani életemmel. Balkán. Közel-Kelet. Kínában mások, akik ilyeneket éreznek, mondták, hogy ott voltam tanító több száz évvel ezelőtt. Nekem a kínai és japán gondolatvilág mindig nagyon sokat mondott az összekapcsolt univerzumról.

Mi jön a fizikai élet után?

– Azt gondolom, hogy a létünk folytatódik aszerint, hogy milyen fokot értünk el az inkarnációs periódusban. Nincs semmi olyan a kozmoszban, ami egyszer létezik, és utána megszűnik. Ami létezik, az tudatos, informált energia. Az igazi valóság a mélyebb rétegben van, mint amit észlelünk. Ez a mélytudat. Ehhez a mélyebb valósághoz kell hozzájutnunk, ezzel kell egyesülnünk, s amikor egy újabb testhez kerül a tudatunk, ezt kell továbbra is átéreznünk. Platón is azt mondta, ez a tudat bennünk van. Csak nem szabad elnyomni. Mi elnyomjuk. Mert egy természetellenes, mesterséges életet élünk, és ilyen célokkal foglalkozunk.

Mi az életünk értelme?

– Ez majdnem misztikus. Az új kvantumkozmológia hasonló ahhoz, amit a keleti gondolatok úgy írtak le, hogy Brahman vagy Tao. Van egy cél a világban, a természetben, amihez ha kapcsolódni tudunk, a mi életünk is értelmet nyer. A cél az egység megtalálása és az egyesülés. Annak felismerése, hogy nem vagyunk különállók.

Mint ahogy a jungiánusok mondják: van a kollektív tudatalatti, és abban léteznek az egyéni tudatok. Egy nagy tenger részei, mint cseppek.

– Így van. Ebben kell megtalálni magunkat, hozzájárulni ahhoz, hogy tudatosan részt vegyünk a Minden Tudatban, a világintelligenciában, ami tulajdonképpen a kozmosz. Az életművem nagy részében arra törekedtem, hogy racionális magyarázatot adjak arra, milyen valóságalapja van a mély spiritualitásnak.

Hologram-istenkép

László Ervin: a szuverenitás csak illúzió | ClimeNews - HírportálA kozmosz intelligenciája címlapja alapján László Ervin-opusznak tűnik, de valójában tanulmánykötet több szerzőtől, amiben csak ötven-hatvan oldalt jegyez a professzor. Az viszont esszenciális. Iskolai tananyagnak kellene lennie, hogy a materializmus vakságába veszett néptömegek megvilágosodjanak.
„God is overrated”, Isten túl van értékelve. Viccesen ez lehetne a könyv alcíme. Az ember alakú Isten, ahogy a nyugati kultúra elképzeli (haragvó isten, Atya, Úr), nem létezik. A fejlett spiritualitású emberek a halálközeli élményeikből visszatérve nem hoznak olyan emléket, hogy találkoztak „vele”. Fényként, jóságos, mindenütt jelenlévő, de láthatatlan energiaként érzékelik. Nagyon nehezen tudunk az individualitás, a személy(es)ség (personhood) keretein kívül gondolkodni, és ez pont annak a régi világképnek, a newtoni gondolkodásnak az átka, amiben a dolgok szuverének, entitásszerűek, körülhatárolhatók (eleve: határosak, végesek), izoláltak. E felfogásnak a cáfolásán dolgozik könyvein keresztül László Ervin évtizedek óta. László Ervin a kozmosz intelligencájának hívja a tudatos összenergiát, amellyel kapcsolatba léphetünk, és információt nyerhetünk belőle. A keleti vallásokban ez a tao vagy a brahman. A modern tudomány kimutatta, hogy nem lokális kapcsolatok jellemzik az univerzumot. Két részecske között akkor is működik a kommunikáció és az egymásra hatás, ha azok a galaxis két távoli pontján vannak (Bell-feltétel), a kvantumtartományokban pedig az anyag részecskeként (elkülönült entitásként) és hullámként (kvázi tágabb konfigurációként vagy eseményként) egyszerre viselkedik (Heisenberg-féle határozatlansági elv). Miért fontos ez nekünk? Mert a tudat is ilyen. Lényegi szinten holisztikus, összekapcsolt, holgoramszerű. Egyszerre vagyunk önmagunk (csepp a tengerben) és egy nagyobb egész része (hullám a tengerben). A személyen túli tartományhoz útlevelünk a telepátia, az intuíció s a más tudatokra való ráhangolódás. A transzperszonális pszichológia atyjának, Stanislav Grófnak a könyveiben a múltbéli életek élményeit, sőt növények szubjektumát is átélik a páciensek. Grof és László Ervin egymásra rímelnek: az egyik a psziché, a másik az anyagi rendszerek oldaláról közelíti meg a hologramszerűséget. De ugyanarról beszélnek.
Forrás: P&P /Kriston László

Magyar tanácsadó segíti az USA korábbi alelnökének klímaharcát

vasárnap, július 1st, 2018

A magyar Ürge-Vorsatz Diana is részt vesz a Nobel-díjas Al Gore környezettudatos képzési programjának tudományos tanácsadó testületében.

Kép: Kovács Attila | Magyar tanácsadó segíti az USA korábbi alelnökének klímaharcát | ClimeNews

Al Gore, az Egyesült Államok korábbi alelnöke, Nobel-békedíjas politikus klímatudatosság növelésére indított programjának három apos berlini eseményére hívta meg szakértőnek Ürge-Vorsatz Dianát, a Közép-európai Egyetem professzorát.

A politikus szerdán két és fél-három órás előadást tartott 700 fős hallgatóságnak az éghajlatváltozás okairól és hatásairól, valamint arról, mit tudunk tenni ellene – tájékoztatott Ürge-Vorsatz Diana. Délután a két tudományos tanácsadójával – köztük a Közép-európai Egyetem professzorával – válogattak ki tízet az előadásról írásban beadott kérdésekből, melyeket csütörtökön megválaszoltak.

Ürge-Vorsatz Diana elmondta:

a legtöbb kérdés a gyakorlati megoldásokra vonatkozott.

Egyesek az iránt érdeklődtek, hogy nincs-e olyan gond a megújuló energiaforrásokkal hosszú távon a hulladék elhelyezésével, vagy azzak, hogy sok ritka nyersanyagot kell felhasználni az akkumulátor gyártásához. De azt is kérdezték, hogy mindenkit el lehet-e látni az alternatív erőforrásokkal. A szakértő hozzátette: érkezett kérdés a párizsi klímaegyezményről is, hogy segítségével megelőzhető-e a klímakatasztrófa.

A professzor szerint Al Gore „talán mindenkinél hatásosabban tudja megmutatni az éghajlatválasztás hatásait, és hogy ez mennyire ijesztő. Teszi mindezt tudományosan megalapozottan – tette hozzá.

Ürge-Vorsatz Diana elmondta: informális felkérést kapott arra, hogy a folytatásban is együtt dolgozzon Al Gore-ral és csapatával, ám ennek egyeztetése csak a későbbiekben várható.

Forrás: Infostart / InfoRádió – Domanits András

Új gazdasági trend épül, búcsúzhatunk a fogyasztói társadalomtól?

vasárnap, július 1st, 2018

Egyre fontosabbá és kiemeltté válhat napjainkban a körforgásos gazdaság, mivel a felhasználói trendek már nem a fogyasztói társadalom elveit követik – közölte a PwC szakértője. Perger Júlia szerint mindez azt jelenti, hogy az előállított javaknak tartósabbnak kell lennie és az erőforrásokat jobban meg kell becsülni.

A körforgásos gazdaság egy új fogalom, és nehezen körülhatárolható – mondta az InfoRádiónak Perger Júlia. Ebben a gazdasági modellben nincs hulladék.

„A ma termékei egyben a jövő alapanyagai is”

– fogalmazott a PwC szakértője. Az általunk, valamint a vállalatok gyártásában felhasznált anyagok tehát folyamatos körforgásban vannak. Jelenleg átlagosan személyenként 560 kiló hulladékot termelünk éves szinten.

Kép: Pixabay.com | Új gazdasági trend épül, búcsúzhatunk a fogyasztói társadalomtól? | ClimeNewsPerger Júlia szerint, bár az újrahasznosítás fontos mérföldkő volt a körforgásos gazdaság eléréséhez, a szemlélet szerint azonban már az alapanyag kiválasztásánál, a termék tervezésénél és a felhasználásnál is figyelni kell. A gyártóknak olyan termékeket kell készítenie, amelyek úgynevezett tartós dizájnnal bírnak, vagyis időtállóak, nem kell őket havonta vagy évente lecserélni – emelte ki a szakértő, aki szerint az első ipari forradalom hozta be az ember életébe a hulladékot.

„Az Y és Z generáció körében a fenntarthatóság már nem csak egy divatszó, hanem egy olyan érték, amiért ők hajlandóak többet fizetni”

Forrás: infostart


Amennyiben szeretnél értesítéseket kapni az új cikkek megjelenéséről, add meg az emailcímedet.
Mit jelent ez? Kapni fogsz egy rövid értesítést az új cikk címéről és pár mondatos rövid tartalmáról. Az ott található linkre kattintva felkeresheted a Hírportálunkat.


Sötét jövő vár az emberi civilizációra a matematikai modellek szerint

csütörtök, június 14th, 2018

A kihalás felé rohan az emberiség? Matematikai modellekkel tárták fel a bolygónk, illetve az emberi civilizáció három lehetséges sorsát. A kutatók ezek elkészítéséhez figyelembe vették a Föld népességének rohamos növekedését, valamint az éghajlatváltozás hatásainak további romlását.

A naprendszerünkön kívül, vagyis idegen csillagok körül keringő ősi exobolygók feltételezett fejlett civilizációi vajon túlélhették-e volna, ha egy ahhoz hasonló változó környezettel szembesülnek, mint az emberiség napjainkban?

Matematikai bizonyossággal szinte kizárható, hogy egyedül lennénk az univerzumban | Forrás: Origo

Ezt az összetett kérdést kíváncsi matematikusok tették fel,

majd a rendelkezésükre álló adatok felhasználásával bonyolult számítógépes modelleket dolgoztak ki.

Végül ezek alapján bemutatták, hogy a kapott eredmények szerint a Föld lakossága jelenleg három lehetséges irányba halad.

A modellszámítások szerint három alternatíva áll az emberiség jövője előtt | Forrás: Huffingtonpost.com

Ezek az „enyhe leszálló tendencia”, a „fokozatos kihalás”, vagy a „teljes összeomlás”.

Radikális igazságokat tártak fel

A szakemberek szerint a most kidolgozott szimulációk

radikális igazságot tárnak fel az előttünk álló kihívásokkal kapcsolatban, az emberiség által uralt földi korszakról.

A csapatot a New York-i Rochester Egyetem kutatói alkotják, akik többek között népességnövekedési modelleket használtak fel arra, hogy vizsgálják az exobolygók növekedését, terjeszkedését a világegyetemben. Eredetileg ebből indult ki a kutatás, majd később új irányt vett.

Sötét jövő vár az emberi civilizációra a matematikai modellek szerint - ClimeNewsStatisztikai modellek segítségével igyekeztek feltérképezni lehetséges, idegen világok történelmét | Forrás: Space Wallpapers

„Statisztikai modellek segítségével igyekeztek feltérképezni lehetséges, idegen világok történelmét, ezáltal a fejlődő civilizációkat és az ezt követő éghajlatváltozási jelenségeket” – írja a Daily Mail a közelmúltban megjelent tanulmányra hivatkozva.

„Ezeket a társadalmakat »exo-civilizációknak« nevezték el, és állítják, hogy ha tanulunk az itt tapasztalt hibákból, akkor az segíthet nekünk is felkészülni az éghajlatváltozás drasztikus hatásaira.”
Nem mi vagyunk az elsők?

„A világegyetemben valószínűleg több mint 10 milliárd billió bolygó létezik, és ha az ott kialakult környezet nem ellentétes a lehetséges civilizációk kialakulásával, akkor bizony nem mi vagyunk az elsők” – jelentette ki Adam Frank, a Rochesteri Egyetem fizika és csillagászat professzora, a kutatócsoport tagja.

Sötét jövő vár az emberi civilizációra a matematikai modellek szerint - ClimeNewsA kutatók szerint bizonyos, hogy az élet kialakulása szempontjából nem mi vagyunk az elsők az univerzumban | Forrás: Ripan Biswas

„Ez azt is jelenti, hogy minden »exo-civilizációnak« saját történelme van:

egy történet a felemelkedésről és a növekvő igényekről, majd egy lassú és fokozatos enyészetről, végül az összeomlásról.

És a legtöbb, a Földön valaha élt fajhoz hasonlóan (amelyek mára már kihaltak) a legtöbb kialakult civilizáció is mára már bizonyára eltűnt.”

Tudományos tények a modellszámítások mögött

Az emberiség lehetséges sorsának megismeréséhez a matematikusok olyan fejlett számítógépes modelleket alkottak meg, amelyek az „energia-intenzív”, vagyis a sok energiát fogyasztó civilizációk – köztük a mi civilizációnk – és a bolygók közötti kölcsönhatásokat szimulálják.

Sötét jövő vár az emberi civilizációra a matematikai modellek szerint - ClimeNewsA klímaváltozás lehetséges következményei 2050-től | Forrás: MTI

A kutatók több szimulációt is lefuttattak ezek megfigyeléséhez,

ám sajnálatos módon az eredményként kijött mindhárom végkifejlet egyike sem mutat pozitív végeredményt.

Sötét jövő vár az emberi civilizációra a matematikai modellek szerint - ClimeNewsA Föld túlnépesedése a közeljövő egyik legkomolyabb kihívása | Forrás: SPL

A számos modellkísérlet messze leggyakoribb eredménye a kihalás volt,

amikor a bolygó lakossága szép lassan felélte energiatartalékait, miközben nőtt a népessége , és ezáltal egy megállíthatatlan spirálba keveredett.

Sötét jövő vár az emberi civilizációra a matematikai modellek szerint - ClimeNewsForrás: hemis.fr/Degas Jean-Pierre

A második legtöbbször modellezett végkimenetel az „enyhe leszálló tendencia”, amely során a civilizáció, bár kihasználta a rendelkezésére álló erőforrásokat, mégis végre tudott hajtani egy úgymond zökkenőmentes átállást, és ezzel megőrizte az egyensúlyt.

Sötét jövő vár az emberi civilizációra a matematikai modellek szerint - ClimeNewsA civilizációs válság miatt sajnos, a teljes összeomlás is reális alternatíva lehet | Forrás: AFP/Logan Abassi

A harmadik lehetséges irány pedig a teljes összeomlás, ahol a környezet túlságosan érzékenyen reagál a változásokra, és nem tud megbirkózni egy gyorsan növekvő, erőforrás-éhes civilizációval. Ahogy a bolygó körülményei romlottak, úgy tűnt el egyre szédítőbb sebességgel az emberiség.

Haladéktalanul környezettudatos döntésekre van szükség

A legkedvezőbb eredmény egyértelműen az „enyhe leszálló tendencia”, ami akkor valósult meg, amikor a modellezés során a civilizáció tömeges kihalás nélkül alkalmazkodott a változó bolygóhoz.

Sötét jövő vár az emberi civilizációra a matematikai modellek szerint - ClimeNewsA „fokozatos kihalás” során a bolygó túl érzékenyen reagált az emberiség által okozott károkra | Forrás: Photononstop/Philippe Lissac / Godong

A „fokozatos kihalás” során a bolygó túl érzékenyen reagált az emberiség által okozott károkra,

ami az intelligens élet gyors megsemmisüléséhez vezetett.

Sötét jövő vár az emberi civilizációra a matematikai modellek szerint - ClimeNewsA modellszámítás harmadik variációja a legrosszabb lehetőség a jövőnkre nézve | Forrás: AFP/Philippe Lopez

A harmadik variáció a legrosszabb eshetőség a Föld és az emberi civilizáció jövőjére nézve: a teljes összeomlás során a bolygó népessége hiába állt át megújuló üzemanyagokra és hozott környezettudatos döntéseket, ez nem volt elégséges védelem ahhoz, hogy a modellek szerint eltörölje a teljes lakosságot.

Megváltoztathatjuk-e a sorsunkat?

Egyes szimulációkban a kutatók arra programozták be a kísérleti civilizációkat, hogy váltsanak át a bolygót károsító energiaforrásokról kedvezőbb hatásúakra. Itt elsősorban arra voltak kíváncsiak, hogy ezzel vajon változtathatnak-e végzetükön.

Sötét jövő vár az emberi civilizációra a matematikai modellek szerint - ClimeNewsA modellszámítás legmegdöbbentőbb eredménye, hogy a megújuló energiaforrásokra való átállás sem hárítja el automatikusan a fenyegető katasztrófát | Forrás: AFP/LexVan Lieshout

Az eredmény döbbenetes: az új alternatívákat választott civilizációk hamarosan, ám csak ideiglenesen stabilizálódtak. Sajnálatos módon ez csak a legritkább esetben bizonyult elegendőnek ahhoz, hogy késleltesse az elkerülhetetlent:

a szimulált civilizáció végül szinte mindig kihalt.

Sötét jövő vár az emberi civilizációra a matematikai modellek szerint - ClimeNewsA földtörténet nagy kihalási katasztrófáit, amelyben a földet uraló egész állatcsoportok tűntek el mindörökre, könnyen lehet, hogy az emberi faj sem tudja majd elkerülni | Forrás: Wikimedia Commons

Így azt kezdtük el vizsgálni, hogy mi történhetett más civilizációkkal

– mutatott rá a professzor. – „Szerettünk volna ő sorsukon keresztül betekintést nyerni azokba a lehetséges alternatívákba, amelyek velünk is megtörténhetnek.”

Sötét jövő vár az emberi civilizációra a matematikai modellek szerint - ClimeNewsForrás: AFP/Science Photo Library/Mark Garlick

A csapat a kapott számításait összesítette, majd összevetette a földi fajok statisztikájával, valamint a más exobolygók éghajlatát alkotó általános fizikai és kémiai jellemzőkkel. Az éghajlati törvényszerűségből forgatókönyveket gyártottak, amelyekben egy civilizáció érkezett az adott bolygóra, és elkezdte kiszipolyozni annak erőforrásait.

Az energiaforrások használata segíthet

Végül ez a folyamat minden esetben visszaütött a bolygóra, és elkezdődött a lakhatatlanná válása.
„Ezt az állapotot tükrözi például az ipari forradalom utáni időszak, amely során az emberiség elkezdett fosszilis energiahordozókat égetni” – mondja Frank professzor.

Sötét jövő vár az emberi civilizációra a matematikai modellek szerint - ClimeNewsAz ipari forradalom után, amikor tömegesen kezdtek fosszilis energiahordozókat égetni, gyökeresen megváltozott a helyzet | Forrás: AFP/Oliver Berg

„Ezért is építettünk be a szimulációinkba kétféle rendelkezésre álló energiaforrást: a kapott eredményeink szerint a fosszilis tüzelőanyagok visszafordíthatatlan, romboló hatással voltak a Földre, míg a zöld megoldások, például a napenergia, számottevően alacsonyabb károsítással járt.”

Sötét jövő vár az emberi civilizációra a matematikai modellek szerint - ClimeNewsForrás: AFP/Janek Skarzynski

A szimulációk során egyes modellekben lehetővé tették a civilizáció számára,

hogy alacsony hatású energiaforrásokra váltson át,

amikor a bolygó „egészsége” romlani kezdett. Ezek az eredmények jóval kedvezőbb végkifejleteket generáltak.

Sötét jövő vár az emberi civilizációra a matematikai modellek szerint - ClimeNewsA globális felmelegedés hatásai a túlnépesedéssel együtt óriási rizikófaktort jelentenek a civilizáció jövőjére nézve | Forrás: AFP/Imaginechina/Liu Zhongcan

Ám ahogy a lakosság túlnépesedett, a Föld is lassan lakhatatlanná vált. Mindez magával hozta a népesség számának drasztikus csökkenését is.

Sötét jövő vár az emberi civilizációra a matematikai modellek szerint - ClimeNews | Forrás: AFP/Jerome Taylor

A matematikusok számos modellben megfigyelték, hogy a lakosság hetven százaléka kiveszett,

mielőtt a bolygó újra elérhette a kizsákmányolás utáni egyensúlyi állapotot.

Megragadják a világ összetettségét

„A világ túlságosan érzékeny egy erőforrás-éhes és egyre jobban terjeszkedő civilizációra” – összegezte az eredményeket Adam Frank. – „Az általunk szimulált modellek kétségkívül igazolták, hogy ha az emberiség kiszipolyozza, és ezáltal helyrehozhatatlanul károsítja a bolygót, akkor a megújuló, zöld energiaforrásokra való átállás sem segíthet rajtunk.”

Sötét jövő vár az emberi civilizációra a matematikai modellek szerint - ClimeNewsA globális klímaváltozás ma már bizonyított tény | Forrás: completcolorado.com

Hozzátette, hogy a szimulációk során az összeomlást csupán az késleltethette, hogy ha a modellezett civilizáció lényeges fejlődést mutatott bizonyos területeken.

Sötét jövő vár az emberi civilizációra a matematikai modellek szerint - ClimeNewsBizonyos, hogy az emberi nem története során most áll a legnagyobb kihívás előtt | Forrás: AFP/Loic Venance

„Mivel az egyenletek megragadják a valódi világ összetettségét, ezért meglepő eredményeket is demonstrálhatnak” – mondja. – „Az emberiség nagy kihívás előtt áll.”

Forrás: ORIGO | 2018.06.13.

A show neve: Vidám fogyasztás – Mindhalálig !

vasárnap, június 3rd, 2018

A show neve: Vidám fogyasztás – Mindhalálig ! - ClimeNews - Hírportál.
A rossz hír hozóját utálják, pedig a rossz hírem az, hogy kénytelenek leszünk hamarosan szembesülni a magunk okozta bajokkal, és nem is gondolnánk, hogy milyen rövid időtávon belül! Ha ilyen üzemben használjuk el a bolygó erőforrásait és tesszük tönkre a természetet, akkor már a mi életünk során, de legkésőbb a következő generáció életében nagyon fájdalmas problémákkal fogunk szembekerülni. Bárkinek, aki megkérdőjelezi a „kényelmetlen” prognózisaimat, csak az erre a helyzetre fejlesztett szlogenemmel tudok válaszolni: „én szóltam…!”

A „helyzet” napról napra „fokozódik”.

Ha azt mondom, hogy 2060-ban egy liter ásványvíz 3000 forint lesz, akkor ma még sokan kinevetnek. A problémák sűrűsödnek, a furcsa természeti jelenségek szaporodnak, a világ egyes részein már most is éhínség van, fokozódik a vízhiány, míg máshol özönvízszerű esőzések vannak, teniszlabdányi jéghullással. Nézzük csak az egyre gyakoribb tornádókat: a mai lakóházaink maximum 160 km/órás szélterhelésre vannak tervezve, ha egyre gyakoribbak lesznek majd a 200 km/órás szélviharok, azt már nem feltétlenül fogják bírni. És akkor már nem az lesz a kérdés, hogy egy ilyen dolog az biztosítási esemény vagy sem… Nyilván nem kívánom ezeket a tragédiákat senkinek sem, de legyen csak egyszer Magyarországon egy olyan aszályos év, amikor semmiféle mezőgazdasági termény nem terem meg, akkor már nagyon késő lesz cselekedni, kapkodni. Most kell elkezdeni víztározókat építeni, most kell megállítani az ország területének tizedét kitevő Homokhátság elsivatagosodását.

Mi lehetne akkor a megoldás?

Elsősorban a természethez, az erőforrásokhoz való hozzáállásunkat és így egyben a teljes világhoz, a többi emberhez, a természeti és épített környezethez való hozzáállást kellene megváltoztatni. Egyfajta tudat- és szemléletformálásra van szükség. Ezt a szemléletváltást már az óvodában el kell kezdeni. Van is erre néhány jó példa, mondjuk a szelektív hulladékgyűjtésre való játékos nevelés, de az a baj, hogy megállunk ezeknél a sablonoknál. Ez annyit jelent, mintha a Holdra akarnánk eljutni, és ehhez ugranánk 40 centit… ami tiszteletre méltó, csak ott van még köztünk az a háromszáznyolcvannégyezer kilométer.
Ha folytatódna a fenntarthatóságra nevelés tudatos oktatása az iskolában, majd a középiskolában, akkor már sokkal előbbre tartanánk.
A mérnökképzésben is jelentős előrelépés lehetne a tananyagba „csempészett” fenntarthatósági szemlélet. Valamint kiemelten érdemes volna foglalkozni az intelligens megoldások kihangsúlyozásával is.

Fenntarthatósági szempontból az utolsó pillanatok egyikénél tartunk.

Úgy gondoltam, hogy átfogó megközelítéssel, könnyen megérthető példák segítségével kell felhívni minél több ember figyelmét a legkritikusabb veszélyekre, amelyekkel az emberiség hamarosan szembesülni fog. Változásokat csak úgy tudunk igazán hatékonyan menedzselni, ha ahhoz a jelenlegi struktúrákat használjuk. Tehát a jelenleg regnáló adminisztrációt, és a gazdasági élet jelenlegi irányítóit kell meggyőzni arról, hogy ebbe a világon minden országnak, minden szervezetnek és egyénnek „bele kell állni” és konkrét intézkedésekkel kell elindítani a változásokat.
Tudom, hogy nagyon megfoghatatlanul hangzik, de tényleg a világ megmentése a cél és nem kevesebb. Ez a világtörténelem legnagyobb vállalkozása (The Biggest Enterprise of the History[1]) lehetne, ráadásul olyan profittal, amelyből minden egyes földlakó részesül. Amennyiben feltesszük, hogy egy „emberélet 1 millió dollárt ér”, ami mondjuk a szokásos életbiztosítások összegéből kiindulva nem is annyira pontatlan becslés, akkor ez 7.600.000 milliárd USD profitot takarna a mai „közgazdaságtani számítási modell” alapján, ami a jelenlegi Föld GDP 100-szorosa. Ekkor természetesen még nem számoltuk bele a Bioszféra további élővilágának eszmei értékét, ami lehet további nagyságrendeket jelentene… Ez a kalkuláció ugyan nagyon sánta és semmiképpen nem teljeskörű, de remekül rávilágít és igazolja a jelenlegi üzleti modellek embertelenségét és tarthatatlanságát.

Az általam sokszor emlegetett Közösségi Fenntarthatósági Társadalom lehet az a társadalmi forma, amelyben jó eséllyel pályázhat egy átfogó megoldásra. Ezzel a közösségi szemlélettel hosszú távon képes lehet megmaradni az Emberiség. Modern, demokratikus, esélyegyenlőségi világban, de egyúttal szigorú szabályokkal, akár szankciókkal. Összefoglalva mondhatjuk – ismerős, de nem annyira szexi terminológiával – egyfajta „tervidőszakos rendszert” hoznánk létre, ahol a tervet az Élet hozza és a szabályokat a szükség írja elő minden egyes szervezet és egyén részére. Nem túl szép jövővízió, de talán van esély az Élet megmentésére. Ha a pénz és hatalom helyett az Élet lesz az emberi létünk és tevékenységünk célja, mindezek teljesen más megvilágításba kerülnek és sokkal szimpatikusabb és elfogadhatóbb cél lehet egy újfajta társadalmi lét az Emberiség részére.

Minden közös Bioszféra-léttársamat arra kérem, hogy ne az elektromos autó megvásárlásával kezdje el a dekarbonizációs privát folyamatát, hanem előbb teremtse meg a hátteret a tiszta üzemeltetéséhez. Először építsük fel CO2 mentes infrastruktúrát (Energiatermelő hálózatot – SmartGrid-et) akár privát környezetünkben is, és csak utána ruházzunk be az elektromos autóba. Ezzel már részeseivé válunk egy teljesen más, nem fiskális szemléletnek, amely tökéletesen a jövő generációk érdekeit tartja szem előtt. Aki jelenleg elektromos autót használ, az ugyanis közvetetten CO2-t bocsát ki, pontosan ugyanolyan arányban, mint az a villamos erőművi rendszer, amelyik előállította az autózáshoz használt elektromos áramot. Gyakorlatilag annyi történik, hogy „földrajzilag” egy más területre „kiszervezzük” a CO2-kibocsátást. Nem az én kipufogómból, hanem az erőmű kéményén távozik az adott szén-dioxid-mennyiség, összesen a világon naponta 110 millió tonna(!).

Azt az elvet kellene magunkévá tenni, hogy nem miattunk van a világ, hanem örülnünk kell annak, hogy egyáltalán létezünk, és az Univerzumban egy villanásnyi idő erejéig együtt utazhatunk a Föld nevű űrhajón. A Bioszféra a létünk alapja és ezt minden egyes embernek tisztelnie kell.

[1] A S.O.S.tainability című könyv alapján www.sostainability.com
Szabó István

Túlnépesedés | Népességrobbanás – Migráció | Környezetszennyezés

péntek, június 1st, 2018

Túlnépesedés | Népességrobbanás - Migráció | Környezetszennyezés - ClimeNews
Minden ember szeme előtt ott van egy, a civilizációnkat leginkább érintő, égető probléma csak nem vesszük észre. Ez pedig a már az amúgy is túlnépesedett Földön a jelenleg is tartó népességrobbanás!

A ma ismert legfőképpen környezeti problémáink gyökere a népességrobbanás. Közeledve a június 5-i Környezetvédelmi Világnaphoz mindannyiunkat érintő fontos gondolatokat osztunk meg itt a ClimeNews-on ezzel kapcsolatban azért, hogy senki ne gondolja azt, hogy a műanyaghulladék problémával való törődés elégséges ahhoz, hogy elkerüljük a civilizációs összeomlást.

Két dolgot mindenki tapasztal, amit a túlnépesedés okoz és itt van a szemünk előtt. Az első, a nagyfokú szinte már elviselhetetlen környezetszennyezés, mely ott van a légkörben, a talajban, a tengerekben és az élelmiszerekben is… Ezen belül a legnagyobb probléma az, hogy az energiát 80%-ban még mindig a fosszilis energiaforrásokból használjuk és az ezzel járó környezetszennyezés árát jóformán senki nem fizeti meg! Erre a legjobb megoldás a széleskörű és önkéntes karbonsemlegesítés lenne.

A másik, szemünk előtt zajló folyamat a migráció, mellyel nap mint nap küzdenek már az Európai országok a határokon, a médiából ez ömlik, és a már betelepedett más kultúrájú emberek többsége további belső problémákat szül, mint például a bűnözés. Ennek is lenne megoldása, ha a kormányok szakértőkre bíznák a megoldást. Ennek hiánya megmutatkozott két dologban és ennek az árát (a számlát) nyögi Németország most. Rengeteg pénzt küldtek Afrikába, de azt az ottani legfőképpen az érdekeltségükbe tartozó vállalatoknak adták, és fokozták vele a kizsákmányolást. A segélyeket javarészt nem az egyéni ottani problémák megoldására fordították. A multikon keresztül még több pénzt vittek haza Afrikából és most lelkiismeret furdalásuk van amit szeretnének megosztani másokkal. Az ENSZ az Afrikába irányuló élelmiszer segélyszállítmányaik mellé se tett ismertetőket, és fogamzásgátló szereket, eszközöket a múltban és ezért tartunk ott ahol tartunk. Ezek mind emberi, döntéshozói hibák, és mögöttük sok esetben a kapzsiság áll, illetve a nemtörődömség és a hozzá nem értés.

A 2018-as környezetvédelmi világnapnak India ad helyet és a legfontosabb üzenetük a műanyagszemét terjedésének megakadályozása. Ami egy nagyon jó dolog, de tudnia kell mindenkinek, hogy a szemétkérdés a környezeti problémák kb. 2%-át teszik ki, amin belül a műanyagkérdés a 10%-ot. A maradék 98%-ból pedig a két legfontosabbról fogunk beszélni folyamatosan, – megoldási szinten is – ez pedig a népességrobbanás és a szén-dioxid kibocsátás – üvegházhatású gázok – okozta éghajlatváltozás. Mind a kettőt azonnal meg kell szüntetni, akkor talán van még esélyünk egy minőségi civilizáció kialakításához.

Rampasek László

 

 

Megmentené a fajok többségét, ha a globális felmelegedés 1,5 Celsius-fokra korlátozódna

vasárnap, május 20th, 2018

Megmentené a Földön élő növény- és állatfajok jelentős többségét a klímaváltozás hatásaitól, ha az iparosodás előtti időkhöz képest 1,5 Celsius-fokban sikerülne korlátozni a Föld felmelegedését – hangsúlyozzák a Kelet-Angliai Egyetem kutatói.

Megmentené a fajok többségét, ha a globális felmelegedés 1,5 Celsius-fokra korlátozódna

A Science című folyóiratban közzétett tanulmányukban a tudósok kimutatták, hogy a párizsi klímaegyezményben megfogalmazott elsődleges cél megvalósulásával, a 1,5 Celsius-fokos felmelegedéssel elkerülhető lenne a 2 Celsius-fokos melegedés esetében a növényeket és az állatokat fenyegető kockázatok fele és a rovarokat veszélyeztető hatások kétharmada.
Leginkább Dél-Afrikában, Amazóniában, Európában és Ausztráliában élő fajok javát szolgálná a felmelegedés korlátozása 1,5 Celsius-fokra.
A szakemberek felhívták a figyelmet arra, hogy a rovarok esetében különösen fontos a kockázatok csökkentése, mivel ők létfontosságúak az ökoszisztémában, a termények és virágok beporzásában játszott szerepük miatt, miközben más állatok, madarak számára az élelmiszerlánc fontos tagjai.
A korábbi hasonló kutatások az iparosodás előtti időkhöz képest 2 Celsius-fokos felmelegedés hatásaira korlátozódtak, és a rovarokat nem is vizsgálták.
A Kelet-Angliai Egyetem és az ausztráliai James Cook Egyetem kutatói mintegy 115 ezer fajt, köztük 31 ezer rovar-, 8000 madár-, 1700 emlős-, 1800 hüllő-, 1000 kétéltű- és 71 ezer növényfajt tanulmányoztak. A maga nemében ez a legnagyobb szabású ilyen kutatás.
“Azt akartuk megtudni, hogy a különböző klímaváltozási előrejelzések miként hatnak egyes térségekre, azok miként válnak klimatikusan alkalmatlanná az ott élő fajok számára. A biodiverzitásra leselkedő kockázatokat úgy mértük, hogy számba vettük azokat a fajokat, amelyek esetében már jelezték, hogy a klímaváltozás miatt földrajzi elterjedésük több mint felét elveszítik” – idézte Rachel Warren professzort, a tanulmány vezető szerzőjét a Phys.org tudományos-ismeretterjesztő hírportál.
“Azt találtuk, hogy ha sikerül az iparosodás előtti időkhöz képest 1,5 Celsius-fokra korlátozni a felmelegedést, az hatalmas előnyökkel járna a biodiverzitásra, sokkal több előnnyel, mint a 2 Celsius-fokos korlátozás. A rovarok különösen érzékenyek a klímaváltozásra. 2 Celsius-fok esetében a 31 ezer általunk tanulmányozott faj 18 százaléka elveszítené földrajzi elterjedésének több mint felét. 1,5 Celsius-fok esetén ez 6 százalékra csökkenne” – magyarázta a kutató.
A globális felmelegedés a jelen állás szerint 3 Celsius-fok felé tart, még akkor is, ha az országok teljesítik a szén-dioxid-kibocsátásuk vonatkozásában vállalt nemzetközi kötelezettségüket, ez esetben a rovarok mintegy fele fogja elveszíteni élőhelye felét – tette hozzá Warren.

Forrás: MTI | London, 2018. május 18.

NEMZETKÖZI KLÍMAVÁLTOZÁSI AKCIÓNAP

kedd, május 15th, 2018

Május 15-e a Nemzetközi Klímaváltozási Akciónap. Ennek keretében a BOCS Alapítvány célja, hogy felhívja a figyelmet napjaink legsúlyosabb környezeti problémáira.

NEMZETKÖZI KLÍMAVÁLTOZÁSI AKCIÓNAP - ClimeNews - HírportálAz emberi tevékenység különféle gázokat juttat a légkörbe. Ezek a gázok nem engedik meg a hosszúhullámú (hő) sugárzás kijutását a világűrbe, azaz a hő egy része itt marad a Földön a légkörben. Ezt a jelenséget hívják üvegházhatásnak. A fő üvegházhatású gázok a szén-dioxid (CO2), a metán (CH4), a dinitrogén-oxid (N2O), az ózon (O3) és a vízgőz (H2O). A különböző üvegházgázok nagyon különböző hőelnyelő képességgel rendelkeznek. Közülük a vízgőz szerepe a természetes üvegházhatásban jelentős, mennyisége nem nő a légkörben, ellentétben a szén-dioxiddal és a metánnal.

Mára már a tudományos konszenzus szerint a világméretű felmelegedés legfőképpen emberi okokra vezethető vissza. 2015-ben Párizsban az ENSZ Keretegyezményét aláíró országok elfogadták a Globális Éghajlatváltozási Megállapodást, amely az összes létező, kötelező erejű és nem kötelező érvényű megállapodást egy egységes rendszerbe foglalja. A megállapodás célja az, hogy az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását a fejlett országokban és a fejlődő országokban olyan szinten kell csökkenteni, amely elősegíti, hogy a világ légkörének hőmérséklete ne emelkedjen több mint 2 Celsius fokkal.

Az biztos, hogy a légköri CO2 mennyiséget már az emberiség jelentősen megemelte; az ipari termelés előtti (1750) 280 ppm-hez képest most (2018) 410 ppm-re (parts per million, milliomodrész).

NEMZETKÖZI KLÍMAVÁLTOZÁSI AKCIÓNAP - ClimeNews - Hírportál

A szén-dioxid mennyiségének növekedése pedig elősegíti a hősugárzás csapdába esését a felső légkörben. A csapdába esett hő egy része visszasugárzódik a Föld felszíne és az alsó légkör felé, felmelegítve azt.

Az elmúlt 400 ezer év során történt változások, melyeket az alábbi ábra mutat, időben periodikusnak látszanak. Valóban, itt a hőmérséklet és a CO2-szint változásának közös oka, a Föld pályájának és tengelyferdeségének periodikus változásai, illetve ezek egymásra rakódása. Rövid távon egyensúly jellemezte a légkört: jégkorszakok (az ábrán a gödrök) és jégkorszak közötti ún. interglaciális korok követték egymást, de a CO2 szintje sosem ment 300 milliomodrész fölé.

NEMZETKÖZI KLÍMAVÁLTOZÁSI AKCIÓNAP - ClimeNews - Hírportál

Azonban elmondható, hogy az ipari forradalom óta a két görbe együtt futását, a két görbe egyensúlyát felborítottuk, mert a CO2-szint az eredeti szintnek majdnem kétszerese. Mivel annyit bizonyosan mondhatunk, hogy a hőmérséklet változást nem mindig az üvegházhatású gázok sűrűségnövekedése indítja el, de mindig gerjeszti, ezért a hőmérséklet növekedése várható.

Friss vizsgálatokban olyan hatásokat is belevettek a számításokba, melyekre az eddigi modellek nem fordítottak nagyobb figyelmet. Eddig alapvetően tengeren lévő jeget, a felhőket és a vízpárát vették tekintetbe, de egy új modell, amit a Bristoli Egyetem kutatói fejlesztettek ki figyelembe veszi a növényzet, és az időszakos hó és jég hatását is. Ennek eredménye szerint a sarkok körüli felmelegedés 10 Celsius fokot is meghaladhatja 400 ppm (milliomodrész) CO2 részarány a légkörben átlépését követően.

Ez utóbbi pedig már megtörtént!

A bristoli kutatók azért kezdték el a modell kibővítését, mert adatokkal rendelkeznek egy 3 millió évvel ezelőtti időszakról a földön, amikor a hőmérséklet és a CO2 részaránya egyaránt magas volt. Azonban amikor a meglévő modellekkel próbálták ezt a 3 millió évvel ezelőtti állapotot leírni, kiderült, hogy a CO2 szintnek kevesebb hőmérséklet-növekedés lesz az eredménye, mint a valóságos. Ezért úgy vélték, valami hiányzik a modellből. A jó egyezést a valós hőmérséklet-növekedéssel akkor kapták, amikor a szárazföldi hó, jég és a növényzet szerepét is figyelembe vették a modellben.

Milyen változásokra is számíthatunk a jövőben?

• A globális átlagos hőmérséklet drasztikusan tovább emelkedik,
• tovább emelkedik a tengerszint 9 és 88 cm között,
• több csapadék a mérsékelt égövi zónában és Délkelet-Ázsiában, ennek következtében ezeken a területeken valószínűen árvizek várhatók,
• kevesebb csapadék Közép-Ázsiában, a mediterrán térségben, Afrika egyes részein, Ausztrália és Új-Zéland területein, ennek következtében ott aszály várható,
• egyre gyakoribb és erősen szélsőséges időjárás: túl magas és alacsony hőmérsékletek, viharok és hurrikánok drasztikus további erősödése,
• az éghajlatváltozással egyes betegségek elterjedése, mint például a malária,
• az Északi-sark és az Antarktisz további felmelegedése, ami a jég eltűnését eredményezi,
• általában az időjárás teljesen felborul, meleg lesz amikor hidegnek kellene lennie és fordítva.

Európa változásai >>

Mi a teendő most?

Az éghajlatváltozás már valóság. Még ha az összes emberi eredetű kibocsátást teljesen leállítanák, a változás akkor is folytatódna. A népességrobbanás mielőbbi visszafordítása és a fosszilis energiaforrások kiváltása változtatna csak hatékonyan e problémán. Továbbá a tudatos energiafelhasználás, a tudatos életvitel, s a környezet fokozott védelme tovább segíti ennek a civilizációnak a minőségi megváltozását.

Mit tehetsz Te, milyen lehetőségeid vannak?

A BOCS Alapítvány a Nemzetközi Klímaváltozási Akciónap keretében az alábbi már elérhető lehetőségekre hívja fel a figyelmet, illetve hangsúlyozza, hogy mindenki erőfeszítésére szükség van a fentebb említett 2 Celsius fokos cél eléréséhez. Az előző évben a BOCS létrehozott saját, már megvalósult projektjeiből származó CO2e egységeket, QFPC néven. Ezeket fel lehet használni az üvegházhatást okozó környezeti terhelések kiegyenlítésére és így a segítő adományod 120-szor többet ér, mint az átlagos segélyek.

Támogasd a migrációs válság egyetlen igazi megoldását!

Ajándékozz és védd a klímát és a jövendő generációt!

A fogamzásgátlás emberi jogának (ENSZ, 1968) támogatása a leghatékonyabb klímavédelem!

Ajándékozd meg magad és a családodat személyes karbonsemlegesítéssel.

Karbonsemlegesítsd a saját weboldaladat.

Legyen a vállalkozásod vagy a céged karbonsemleges, vedd fel velünk a kapcsolatot.

 

Simonyi Gyula | Kapcsolat - Támogatás (Donations) - BOCS Alapítvány - BOCS.EU Trends '93 | Carbon Dioxide Information Analysis Center Simonyi Gyula
kuratórium elnöke, matematikus, közgazdász, informatikus, hitoktató, system analyst, fenntarthatóság
kutató és oktató

Forrás: bocs.eu

 

Volt egyszer egy bolygó – One Strange Rock

szerda, április 18th, 2018

A Föld Napjához kapcsolódó “Volt egyszer egy bolygó” természetfilm sorozat vasárnap esténként látható a NatGeo TV-n.

Az univerzumban több milliárd bolygó kering, ám van egy közöttük, amelyik más, mint a többi: annyira különleges és gyönyörű, hogy nehéz elhinni, hogy egyáltalán létezik.
Ezt a bolygót valamennyien jól ismerjük, és szinte minden fontosat tudunk róla. Vagy mégse? A sorozat amellett, hogy megismertet a Föld izgalmas történetével, bolygónk legcsodálatosabb, legritkábban járt vidékeire is elkalauzol lélegzetelállító felvételek segítségével.

Két éven keresztül, 195 helyszínen forgatták az Oscar-jelölt alkotó, Darren Aronofsky nagyszabású sorozatát. A Volt egyszer egy bolygó műsorvezetője Will Smith. A hollywoodi színész, Will Smith egy 45 országon, 6 kontinensen és a világűrön átívelő utazásra invitálja a nézőket, hogy exkluzív felvételek segítségével bemutassa a Föld rendkívüli történetét. A műsor alkotója az Oscar-jelölt Darren Aronofsky, aki olyan filmeket jegyez, mint a Fekete hattyú, a Noé vagy a Rekviem egy álomért, ám ezúttal egy tízrészes sorozattal állt elő, amely újradefiniálja a tudományos és természetfilmek műfaját.

A sorozat bemutatja, miért és miként vált bolygónk egészen egyedivé és élettel telivé a nagyrészt ismeretlen és rideg kozmikus térben. Smith mellett a műsorhoz ismert űrhajósokat is felkértek, hogy egyedi szemszögből meséljék el a Föld különleges történetét. “Amikor 400 kilométeres magasságban keringsz a Föld körül, teljesen új perspektívából látod a világot” – mondja Nicole Stott egykori űrhajós, aki személyesen tapasztalhatta meg az űrutazások szépségeit és nehézségeit. Az asztronauták nem mindennapi rálátással rendelkeznek bolygónkra, így sajátos megközelítést kínálnak, és személyes emlékeikről is beszámolnak azzal kapcsolatban, hogy milyen Földünk az űrből. A műsor készítésében olyan világhírű asztronauták működtek közre, mint Chris Hadfield, Jeff Hoffman, Mae Jemison, Jerry Linenger, Mike Massimino, Leland Melvin, Nicole Stott és Peggy Whitson.

A National Geographic új műsora, a Volt egyszer egy bolygó sok tekintetben a legek sorozata: a kétéves forgatás során annyi nyersanyag keletkezett, hogy abból egy több éven át tartó mozimaratont lehetne rendezni. A műsort 195 különböző helyszínen vették fel, köztük egészen rendhagyó helyeken: a legnagyobb mélységben található forgatási helyszín az új-mexikói Lechuguilla barlang volt, 489 méterrel a felszín alatt; a másik végletet a Nemzetközi Űrállomás jelentette, mely 370-460 kilométeres magasságban kering a Föld körül. De más szélsőségekkel is találkoztak a filmesek: a világ egyik leghidegebb (Kangiqsujuaq, Kanada) és legforróbb (Danakil mélyföld, Etiópia) pontján is forgattak. Mindemellett a Volt egyszer egy bolygó stábja az első külföldi forgatócsoport, amely engedélyt kapott a thaiföldi Wat Phra Dhammakaya templomnál tartott Mágha Pudzsá (Tabodve hónap teliholdja) fesztivál megörökítésére, és a sorozat készítőinek a híres Actun Tunichil Muknal barlangba is sikerült bejutniuk, ahova hosszú évek óta egyetlen stábnak sem. A barlang különlegessége, hogy maja emberáldozatok kalcitkristályokkal borított maradványaival is találkozhat a látogató.

A sorozat lélegzetelállító utazásra hívja a nézőket – olyan helyekre, ahová csak igazán kevesek juthatnak el -, hogy exkluzív felvételek segítségével bemutassa Földünk múltját, jelenét és jövőjét.

Forrás: NatGeo

Mi a Föld Napja, és mit akar elérni?

kedd, április 17th, 2018

Kathleen Rogers a Föld Napja Hálózat elnökének üzenete

Kathleen Rogers | Mi a Föld Napja, és mit akar elérni? - ClimeNews - HírportálKözel 48 évvel ezelőtt, 1970. április 22-én emberek milliói vonultak az utcára, hogy tiltakozzanak a 150 éves ipari fejlődés negatív hatásai ellen.
Az Egyesült Államokban és a világ minden táján a szmog halálos lett, és bizonyíték volt arra, hogy a szennyezés a gyermekek fejlődési késedelméhez vezetett. A biológiai sokféleség hanyatlásnak indult a növényvédő szerek és más szennyező anyagok nagymértékű felhasználása miatt.
A globális ökológiai tudatosság egyre nőtt, és az amerikai kongresszus és Nixon elnök gyorsan reagált. Ugyanezen év júliusában létrehozták a Környezetvédelmi Ügynökséget és számos környezetvédelmi törvényt, mint például a tiszta víz törvény és a veszélyeztetett fajokról szóló törvény.

Egy milliárd ember

A Föld Napja minden évben globális esemény, és úgy gondoljuk, hogy több mint 1 milliárd ember 192 országban vesz részt a világ legnagyobb polgári célú cselekvési napján.

Mi a Föld Napja, és mit akar elérni? - ClimeNews - Hírportál
Ez a politika, és a polgári részvétel napja. Az emberek menetelnek, aláírják a petíciókat, találkoznak választott tisztségviselőikkel, fákat ültetnek, megtisztítják városukat és útjaikat a szeméttől. A vállalatok és a kormányok arra használják, hogy ígéreteket hajtsanak végre, és fenntarthatósági intézkedéseket tesznek közzé. A hit vezetők, ideértve a Ferenc Pápát is, összekötik a Föld Napot az Isten legnagyobb alkotásaival, az emberekkel, a biológiai sokféleséggel, és a bolygóval, amelyen mindannyian élünk.

A Föld Napja Hálózat, a Föld Napja világszerte vezető szervezet bejelentette, hogy a 2018-as Föld Napja arra összpontosít, hogy mobilizálják a világot a műanyagszennyezés megszüntetésére, beleértve az egységes felhasználású műanyagok megszüntetésére irányuló globális erőfeszítések támogatását, valamint a műanyagok ártalmatlanítására vonatkozó globális szabályozást. A Föld Napja Hálózat több millió embert oktat a műanyagok használatával és ártalmatlanításával kapcsolatos egészségre és egyéb kockázatokra, ideértve az óceánok, a víz és a vadon élő állatok szennyezését, valamint az egyre növekvő bizonyítékot arra vonatkozóan, hogy a bomló műanyagok komoly globális problémákat okoznak.

Mi a Föld Napja, és mit akar elérni? - ClimeNews - Hírportál
A méregtelenítéstől, és a tengeri élet károsításától kezdve, a műanyagok mindenütt jelenlétére az élelmiszerekben, az emberi hormonok megzavarása, és a súlyos életveszélyes betegségek, és korai pubertás miatt a műanyagok exponenciális növekedése fenyegeti bolygónk túlélését. A Föld Napja Hálózat több éves kampányt épített ki a műanyagszennyezés befejezésére. Céljaink közé tartozik az egyszer használatos műanyagok megszüntetése, a fosszilis tüzelőanyag-alapú anyagok alternatíváinak előmozdítása, a műanyag 100 százalékos újrahasznosításának elősegítése, vállalati és kormányzati elszámoltathatóság, valamint a műanyagokkal kapcsolatos emberi viselkedések megváltoztatása.

A Föld Napja Hálózat műanyagszennyezési kampánya négy fő összetevőből áll:

  • Létrehozva az alulról jövő mozgalmat, hogy támogassa a műanyag-szennyezés szabályozására szolgáló globális keret elfogadását;
  • A polgárok oktatása, mozgósítása és aktiválása világszerte, annak érdekében, hogy a kormányok és a vállalatok ellenőrizzék és szüntessék be a műanyagszennyezést;
  • Az emberek világméretű oktatása a műanyagszennyezéssel kapcsolatos személyes felelősségvállalásra a műanyagok visszautasítására, csökkentésére, újrafelhasználására és újrahasznosítására vonatkozóan;
  • A helyi kormányzati szabályozási és egyéb erőfeszítések előmozdítása a műanyag-szennyezés leküzdésére.

A Föld Napi Hálózat kihasználja a Föld Napjának platformját és a Föld Napjának 50. évfordulója iránti növekvő érdeklődését, mint a globális cselekvés katalizátora.

Forrás: earthday.org

 

 

Az utolsó órában járunk?

péntek, április 13th, 2018

“Az utóbbi 300 évben történt valami, ami a történelemben korábban soha nem volt, ez pedig az, hogy fosszilis forrásokból tüzelünk… Az kételkedhet abban, hogy ennek emberi eredete van, aki talán egy pillantást se vetett az adatokra.”

A fenti idézet Hetesi Zsolt szájából hangzott el, és Őt nem kell már bemutatni a legtöbb ClimeNews-t olvasónak. Személy szerint nagyon örülök neki, hogy ez a kérdés egyre gyakrabban előkerül a televízióban, és eljut a hiteles információ sokakhoz. Ebben próbálunk segíteni itt, és segíthet bárki, ha megosztja a szeretteivel. Az elhangzott beszélgetés segít megérteni a karbonsemlegesítés fontosságát, és rávilágít arra, hogy mennyire szokatlanul és másként kell gondolkozni a probléma megoldásán.

Rampasek László