JavaScript must be enabled in order for you to see "WP Copy Data Protect" effect. However, it seems JavaScript is either disabled or not supported by your browser. To see full result of "WP Copy Data Protector", enable JavaScript by changing your browser options, then try again.

COP21 Napról napra


Budapest, COP21 – 2015. december 17., csütörtök (MTI)

Magyarország erős gazdasági befolyáshoz juthat a megállapodással

Magyarország erős gazdasági befolyáshoz juthat az ENSZ 21. klímakonferenciáján Párizsban aláírt megállapodással, ami az ország versenyképességét is növelheti – mondta a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) zöldgazdaság fejlesztéséért, klímapolitikáért és kiemelt közszolgáltatásokért felelős helyettes államtitkára.

Makai Martina - COP21 Napról napraMakai Martina, a december 12-én véget ért párizsi konferencián részt vett magyar tárgyalódelegáció tagja egy hazatérte utáni háttérbeszélgetésen kiemelte: a kiotói egyezményt felváltó megállapodás olyan folyamat kezdete, amely teljesen átrajzolja a globális gazdaságpolitikai pozíciókat, szerepeket.
“Aki nem időben csatlakozik, az lemarad, és 2025-ben fogja észrevenni a versenyképességének csökkenését” – fogalmazott. A helyettes államtitkár szerint azzal, hogy a megállapodás kijelöli az új klímapolitika kereteit, egyben átalakítja a környezetvédelmi szektorok mellett a gazdaságpolitikai kereteket is.
Fel kell ismerni, hogy 2020-ra, 2030-ra Magyarország versenyképessé válhat a technológiai és tudástranszferrel, azzal, hogy a fejlődő országokhoz eljuttatja a magyar tudástőkét – mondta a helyettes államtitkár. A részes felek konferenciájának döntése értelmében a fejlődő országok évi 100 milliárd dollár támogatást kapnak kötelezettségeik végrehajtásához 2020-tól, az anyagi hozzájáruláson túl technológiatranszfer és kapacitásépítés formájában is. A tárgyalásokon a fejlett országok vállalták a kötelező finanszírozást, de az nincs egyes országokra meghatározva – fejtette ki.
A konferencia ideje alatt Magyarország kétmilliárd forint összegű felajánlásával erősítette meg részvételét a nemzetközi klímafinanszírozásban. Az összeg fele a Zöld Klíma Alapba kerül, a másik egymilliárdot bilaterális, egyéb multilaterális együttműködésekben használják fel.
Makai Martina rámutatott: azzal, hogy Magyarország a közép-európai régióból elsőként írt alá kétoldalú megállapodást a dél-koreai székhelyű Globális Zöld Növekedési Intézettel (Global Green Growth Institute – GGGI), közvetlen betekintést nyert a források elosztásába, a fejlődő országoktól érkező projektjavaslatokra. A Zöld Klíma Alap már a klímacsúcs előtt döntött 8 projektről, ezek között levegővédelmi, meteorológia előrejelző, szennyvízkezelési és a biodiverzitás (vizes élőhelyek) megőrzését célzó projekteket említett.
Aradszki András energiaügyért felelős államtitkár, a konferencián résztvevő magyar delegáció szakmai vezetője ismertette: a klímacsúcson résztvevő 195 ország jövő áprilisban, a Föld napján írja majd alá a kapcsolódó okiratokat New Yorkban. A megállapodás legitimációját erősíti, hogy kettős hatályba lépési feltételhez kötött: legalább 55 részes félnek kell ratifikálnia, akik összesen a globális kibocsátások legalább 55 százalékáért felelősek. Minden országnak egy éve lesz a ratifikálásra, így a magyar Országgyűlésnek is el kell fogadnia, akkor léphet hatályba 2020. január elsején.
Aradszki András kiemelte, hogy a jegyzőkönyvhöz vezető előzetes eljárás átlátható és fair volt, és a kibocsátás-csökkentés mértékének meghatározása az egyes országok vállalásaihoz igazodik. A párizsi megállapodás több mint a kiotói egyezmény, mert a legnagyobb kibocsátók is elfogadták, belátták a jelentőségét, és vállalták a végrehajtását – tette hozzá.
Aláhúzta: 188 ország tett önkéntes alapon vállalást, ezeket nem felső nyomás kényszerítette ki, hanem a jól felismert helyi érdekek diktálták.
Makai Martina elmondta, hogy az alulról jövő kezdeményezésekre épülő megállapodás tovább ösztönzi az egyes tagállamokat arra, hogy technológia-transzferben újabb bilaterális együttműködéseket építsenek ki.
Kitért arra is, hogy a konkrét uniós szintű feladatokat az Európai Bizottság fogja meghatározni, az még nincs leosztva az egyes tagállamok szintjére. Az Európai Unió, mint jogi kategória és nem közvetlen kibocsátó, kibocsátási célértéket tűzhet ki, de azt az egyes tagállamok tudják végrehajtani majd. Az ENSZ-tagországok ötévenként felülvizsgálják az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentésére vonatkozó nemzeti célkitűzéseiket, az első kötelező vállalásokat 2018-ig kell megtenni.
Aradszki András a kijelölt célokat Magyarország számára tarthatónak nevezte.

Budapest, COP21 – 2015. december 14., hétfő (MTI)

Sikerült elkerülni a legrosszabbat

Párizs legnagyobb erénye, hogy sikerült letérni a klímaváltozás okozta katasztrófák felé vezető útról, de ez még nem a globális felmelegedés megállítása Áder János köztársasági elnök szerint, aki hétfőn budapesti sajtótájékoztatóján értékelte az ENSZ 21. klímakonferenciáján Párizsban aláírt megállapodást.

Ader - 2015 december 14. “Sikerült elkerülni a legrosszabbat, azaz letérünk az elszabaduló klímaváltozást jelentő természeti és emberi katasztrófákhoz vezető útról, de még nem értük el a legnagyobb jót, a … globális felmelegedés megállítását” – fogalmazott Áder János, hozzátéve: erre Párizsban nem is volt reális esély.
A politikai résztvevők közül szinte kivétel nélkül mindenki örömmel és elégedettséggel nyugtázta a párizsi klímacsúcs eredményeit, és a nemzetközi sajtó is történelmi jelentőségűnek minősítette azt – összegezte a köztársasági elnök.
Áder János kiemelte: az elfogadott megállapodás nagy eredménye, hogy azt ötévente felülvizsgálják. Nagy vitát váltott ki, és az utolsó pillanatban fogadták el, hogy 2020-tól évente 100 milliárd dolláros keretösszeget kell fordítani a fejlődő országok felzárkózásának, alkalmazkodásának biztosítására.
Rámutatott: Párizs legfontosabb tanulsága, hogy lélektani áttörés történt a választók, az érintett idősek és fiatalok aktivizálásában, sikerült tudatosítani a veszélyt. Lélektani áttörést hozott a klímacsúcs a politikusok szempontjából is: mert nem nagyon volt olyan politikusi nyilatkozat “Obamától Putyinig, vagy Merkeltől a kínai elnökig”, amelyik ne kötelezte volna el magát a hosszú távú fenntarthatósági célok mellett, és az egyéni elköteleződés mellett szervezeti-kormányzati elköteleződés is látható volt – sorolta Áder János.
Az államfő ismertette az ENSZ Éghajlat-változási Kormányközi Testületének (IPCC) adatait, miszerint az árvizek, aszályok, természeti katasztrófák gyakoribbá válása mellett a tengerek savasodása, vagy a mezőgazdasági termelés ellehetetlenülése is valós veszély a vízért folytatott háborúk, és a jelenleginél súlyosabb migráció mellett.
Hangsúlyozta, hogy a párizsi megállapodás nem végállomás, és 2020-tól érvényes.
A köztársasági elnök a következő öt év feladatai közé sorolta a tudományos kutatások felgyorsítását. Ezeknek három fő célt kell szolgálniuk: hogyan lehet az eddiginél is jobban csökkenteni az üvegház hatású gázok kibocsátását, hogyan lehet megoldani az energiatárolás problémáját, és hogyan lehet a nap-, szélenergiát még hatékonyabban kihasználni. Ezekhez új ipar-, energiapolitikára, és a fosszilis energiatámogatások kivezetésére lesz szükség – mondta.
A köztársasági elnök szerint mindez érinteni fogja a részvényárfolyamokat, a befektetett tőke mozgását, és a munkahelyeket, vagy a képzési-átképzési programokat a középiskoláktól egészen az egyetemekig.
Áder János fontos időszaknak nevezte a következő öt évet, amiben lesz munka bőven, és Magyarország több szempontból is fontos szereplője lehet ennek az időszaknak. Egyrészt az itt felhalmozott szellemi tőkéből a világ más részén is profitálni lehet, másrészt Magyarország és a Kárpát-medence más európai régióknál sokkal jobban érintett, a megállapodás végrehajtása az országnak sokkal fontosabb. Tudományos kutatások bizonyítják, hogy itt a klímaváltozás hatásai sokkal előbb, és intenzívebben érződnek más európai országokhoz képest – mutatott rá.
Áder János saját és munkatársai elkötelezettségét fejezte ki a munka folytatása mellett, és kérdésre válaszolva közölte: Magyarország közös, előre kialakított uniós kompromisszumos álláspontot képviselt, az államigazgatási rendszer felkészült a megállapodás végrehajtására.
Kitért arra is, hogy a szombaton véget ért párizsi klímakonferencia mellett az Élő bolygónk klímavédelmi akció is. A köztársasági elnök által meghirdetett kampányban közel kétszázezren regisztráltak, és több mint 300 szervezet, iskolák, önkormányzatok, vallási közösségek, és sportszervezetek kötelezték el magukat a klímavédelem mellett. Az államfő köszönetet mondott minden támogatásért és kiemelte: a fél éves magyarországi kampány tanulsága az, hogy jól láthatóan generációkon túlmutató és politikai megosztottságtól mentes társadalmi érdeklődés van a klímaváltozás mindennapjainkat érintő kérdései iránt.

 

Le Bourget, COP21 – 2015. december 12., szombat (MTI)

Elfogadták a klímamegállapodást - ClimeNewsElfogadta szombat este az ENSZ 21. klímakonferenciáján résztvevő 195 ország a klímavédelmi megállapodást, amelyben kötelezik magukat a légkör felmelegedése elleni küzdelemre.

Elfogadták a klímamegállapodást - ClimeNews“Ahogy körbenézek a teremben, látom, hogy pozitív a hangulat, nincs ellenvetés, a párizsi klímamegállapodást elfogadtuk” – jelentette be Laurent Fabius francia külügyminiszter, az ENSZ 21. klímakonferenciájának elnöke a jelenlévők viharos tapsa közepette. A delegációk tagjai hosszú perceken át állva, egymást átölelve ünnepelték a megállapodás elfogadását, amelyet a 2009-es koppenhágai kudarc után több évig készítettek elő.
“Ez egy kis kalapács, de nagy dolgokra lehet képes” – mondta Laurent Fabius, amikor a kalapáccsal jelképesen leütött a klímaegyezmény elfogadását.
A tribünön jelen volt Francois Hollande francia államfő és Ban Ki Mun, az ENSZ főtitkára is.
Al Gore - Elfogadták a klímamegállapodást - ClimeNewsAl Gore volt amerikai alelnök fantasztikusnak nevezte a történteket a több száz miniszter és delegált, köztük John Kerry amerikai külügyminiszter gyűrűjében.
A hírügynökségek történelmi jelentőségűnek nevezték a megállapodást, amelynek tervezetét a házigazda Franciaország még annak elfogadása előtt ambiciózusnak és kiegyensúlyozottnak minősítette.
Az ENSZ november 30-án kezdődött 21. klímakonferenciája a Párizs környéki Le Bourget városban az eredeti tervek szerint péntek este ért volna véget, de lezárását – ezzel az átfogó klímavédelmi megállapodás elfogadását – előrelépés hiányában szombatra halasztották.
Az utolsó, szombat esti plenáris ülés előtt a két nagy környezetszennyező országot, Kínát és Indiát, valamint az egyik legjelentősebb olajtermelő Szaúd-Arábiát is magában foglaló fejlődő országok csoportja, a G77+Kína már jelezte, elégedett a klímamegállapodás végleges tervezetével, amelynek szövegén még az utolsó éjszaka is módosítottak.
A klímamegállapodás megerősíti azt a központi célkitűzést, hogy a Föld légkörének felmelegedését a 195 ország 2 Celsius-fok alatt tartja az iparosodás előtti mértékhez képest, és folytatja az erőfeszítéseket arra is, hogy a felmelegedés csak 1,5 fokos legyen.
Az 1,5 fok megemlítése a megállapodásban a tengerszint emelkedésével létükben fenyegetett szigetállamok kérése volt, amelyet több mint száz ország, köztük az Európai Unió tagállamai, és legvégül az Egyesült Államok is támogattak, de a legjelentősebb fosszilis energiatermelők, Szaúd-Arábia, Venezuela, India és Oroszország péntek este még nem akartak támogatni.
A házigazda francia diplomácia vezetője szerint a szöveg “differenciált (az országok felelősségében), igazságos, tartós, dinamikus, kiegyenlített, és jogilag kötelező érvényű”.
Elfogadták a klímamegállapodást - ClimeNewsAz évi 100 milliárd dolláros támogatás, amelyre az északi fejlett országok tettek javaslatot a déli, fejlődő országok technológiai átállásának finanszírozására 2020-ig “egy lépcsőfok”, “az új számszerűsített célt legkésőbb 2025-ig meg kell határozni” – mondta a szöveg délelőtti bemutatásán Laurent Fabius. A kötelezettségvállalásokra 2025-től vonatkozó ötévenkénti felülvizsgálat is belekerült a megállapodásba.
“Ez a megállapodás az egész világ és minden ország számára elengedhetetlen. Segíteni fogja a szigetországokat abban, hogy védekezni tudjanak a partjaikat fenyegető tengerszint-emelkedés ellen, pénzügyi segítséget biztosít Afrikának, támogatja Latin-Amerikát az erdők megőrzésében, és az olajtermelőknek is segít energiatermelésük diverzifikálásában” – hívta fel a figyelmet a francia külügyminiszter.
“Ez a megállapodás olyan nagy ügyeket fog szolgálni, mint az élelmezésbiztonság, a szegénység elleni küzdelem, az alapjogok és végül a béke” – tette hozzá.
A végleges tervezetet más környezetvédő szervezetekhez hasonlóan a Greenpeace is “fordulatnak” minősítette.

“A kerekek lassan őrölnek, de Párizsban őröltek. A szöveg egyértelműen a történelem szemétdombjára helyezte a fosszilis energiákra épülő ipart” – mondta Kumi Naidoo, a Greenpeace International vezetője.

A világ országai most először írtak alá globális klímavédelmi egyezményt, amelynek céljairól 2011-ben a dél-afrikai Durbanban határoztak. Az országok által az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére tett önkéntes felajánlásokkal és a környezetkímélő technológiákra való átállással párhuzamosan a megállapodás általános és kötelező érvényű keretet teremt a következő 20-30 évre, és a 2020-ban lejáró kiotói egyezményt váltja fel.

.

Ambiciózus és kiegyenlített a klímamegállapodás végleges tervezete

Laurent Fabius francia külügyminiszter, az ENSZ 21. klímakonferenciájának elnöke szerint ambiciózus és kiegyenlített a klímamegállapodás végleges tervezete.

French President Francois Hollande, left, French foreign minister Laurent Fabius, center, and United Nations Secretary General Ban Ki-moon applaud at the COP21, the United Nations Climate Change Conference, in Le Bourget, north of Paris, Saturday, Dec.12, 2015. Fabius says a "final" draft of a global climate pact would be legally binding. (AP Photo/Francois Mori)Az ENSZ 21. klímakonferenciája a Párizs környéki Le Bourget városban az eredeti tervek szerint péntek este ért volna véget, de lezárását – és ezzel az átfogó klímavédelmi megállapodás elfogadását – előrelépés hiányában szombatra halasztották. A 195 résztvevő ország plenáris ülése elé délben terjesztett – de egyelőre nem nyilvános – végleges változat elfogadásáról délután döntenek a delegációk.
Amennyiben a klímamegállapodás tervezetét a delegációk elfogadják, az ENSZ 21. klímaértekezlete “történelmi fordulópont” lehet – hangsúlyozta Laurent Fabius, aki mellett Francois Hollande francia államfő és Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár foglalt helyet a tribünön.

A klímamegállapodás végleges tervezete a francia külügyminiszter szerint megerősíti azt a központi célkitűzést, hogy a Föld légkörének felmelegedését a 195 ország 2 Celsius-fok alatt tartja az iparosodás előtti mértékhez képest, és folytatja az erőfeszítéseket arra is, hogy a felmelegedés csak 1,5 fokos legyen.
Az 1,5 fok megemlítése a megállapodásban a tengerszint emelkedésével létükben fenyegetett szigetállamok kérése volt, amelyet több mint száz ország, köztük az Európai Unió tagállamai és legvégül az Egyesült Államok is támogattak, de a legjelentősebb fosszilis energiatermelők, Szaúd-Arábia, Venezuela, India és Oroszország péntek este még nem akartak támogatni.
A házigazda francia diplomácia vezetője szerint a szöveg  “differenciált (az országok felelősségében), igazságos, tartós, dinamikus, kiegyenlített, és jogilag kötelező érvényű” megállapodást javasol.

Az évi 100 milliárd dolláros támogatás, amelyre az északi fejlett országok tettek javaslatot a déli, fejlődő országok technológiai átállásának finanszírozására 2020-ig “egy lépcsőfok”, és amennyiben érvénybe lép a kiotói egyezményt felváltó párizsi megállapodás, “az új számszerűsített célt legkésőbb 2025-ig meg kell határozni” – mondta Laurent Fabius.
“Ez a megállapodás az egész világ és minden ország számára elengedhetetlen. Segíteni fogja a szigetországokat abban, hogy védekezni tudjanak a partjaikat fenyegető tengerszint-emelkedés ellen, pénzügyi segítséget biztosít Afrikának, támogatja Latin-Amerikát az erdeik megőrzésében, és az olajtermelőknek is segít energiatermelésük diverzifikálásában” – hívta fel a figyelmet a francia külügyminiszter.

“Ez a megállapodás olyan nagy ügyeket fog szolgálni, mint az élelmezésbiztonság, a szegénység elleni közdelem, az alapjogok és végül a béke” – tette hozzá.
“Majdnem az út végére értünk, és valószínűleg egy másik elejére” – mondta a végig remegő hangon beszélő és sokszor elérzékenyülő Laurent Fabius, aki külön köszönetet mondott elődjének Manuel Pulgar-Vidal perui környezetvédelmi miniszternek, a 2014-es limai klímakonferencia elnökének, akit ovációval ünnepeltek a plenáris ülés résztvevői.
A delegációk állva tapsolták meg Laurent Fabiust is, miután bemutatta a klímamegállapodás végleges tervezetét. A francia külügyminiszter, aki a november 30-án kezdődött klímaértekezlet utolsó három éjszakán folyamatosan közvetített a munkacsoportokba tömörült országok között, állva, szívére tett kézzel és könnyes szemekkel fogadta a tagállamok elismerését.

Francois Hollande francia államfő arra kérte a 195 országot, hogy tegye meg “a végső lépést” az “első egyetemes klímamegállapodás” elfogadásával, amely “hatalmas tett az emberiség” számára.
Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár is arra kérte a résztvevőket, hogy a megállapodás elfogadásával “fejezzék be a munkát”.
A végleges tervezetet más környezetvédő szervezetekhez hasonlóan a Greenpeace is “fordulatnak” minősítette.
“A kerekek lassan őrölnek, de Párizsban őröltek. A szöveg egyértelműen a történelem szemétdombjára helyezte a fosszilis energiákra épülő ipart” – mondta Kumi Naidoo, a Greenpeace International vezetője.
Párizs több pontján délután több ezer környezetvédő látványos és jelképes akciókba kezdett a globális klímavédelmi egyezmény megszületésének megünneplésére.

A szöveg tanulmányozása után a delegációk 15.45 órakor ülnek össze ismét, hogy döntsenek a végeleges változat elfogadásáról.

.

Történelmi fordulópontot jelenthet a klímaértekezlet.

Amennyiben a klímamegállapodás tervezetét a delegációk elfogadják, az ENSZ 21. klímaértekezlete “történelmi fordulópont” lehet – hangsúlyozta Laurent Fabius francia külügyminiszter, a klímakonferencia elnöke szombaton a Párizshoz közeli Le Bourget-ban a 195 részt vevő ország utolsó plenáris ülésén.

A klímamegállapodás végleges tervezete megerősíti azt a célkitűzést, hogy a Föld légkörének felmelegedését a 195 ország 2 Celsius-fok alatt tartja az iparosodás előtti mértékhez képest, és folytatja az erőfeszítéseket arra is, hogy a felmelegedés csak 1,5 fokos legyen – tette hozzá.
A házigazda francia diplomácia vezetője szerint a szöveg  “differenciált (az országok felelősségében), igazságos, tartós, dinamikus, kiegyenlített, és jogilag kötelező érvényű” megállapodást javasol.

.

Le Bourget, COP21 – 2015. december 11., péntek (MTI)

Ambiciózus és kiegyenlített a klímamegállapodás végleges tervezete.

Laurent Fabius francia külügyminiszter, az ENSZ 21. klímakonferenciájának elnöke szerint ambiciózus és kiegyenlített a klímamegállapodás végleges tervezete.

Az ENSZ 21. klímakonferenciája a Párizs környéki Le Bourget városban az eredeti tervek szerint péntek este ért volna véget, de lezárását – és ezzel az átfogó klímavédelmi megállapodás elfogadását – előrelépés hiányában szombatra halasztották.
A francia külügyminiszter kabinetje péntek éjjel jelentette be, hogy elkészült az átfogó klímamegállapodás végleges szövege, amelyet szombaton terjesztenek a párizsi klímakonferencia résztvevői elé.

.

Le Bourget, COP21 – 2015. december 10., csütörtök (MTI)

Francia külügyminiszter: péntekre elkészülhet a megállapodás végső szövege

Laurent Fabius francia külügyminiszter, az ENSZ 21. klímakonferenciájának elnöke csütörtök este bejelentette, úgy látja, pénteken javaslatot tud tenni a klímavédelmi egyezmény végső szövegére.

Laurent Fabius - COP21 Napról napra - ClimeNews“Nagyon közel vagyunk a célhoz, és eljött az idő a megállapodásra” – mondta a francia diplomácia vezetője a 195 ország delegációjának esti plenáris ülésen a Párizshoz közeli Le Bourget-ban, amikor bemutatta a megállapodás-tervezet újabb, nem végleges változatát, amelyről az előző éjjelhez hasonlóan péntekre virradóan is egész éjszaka egyeztetnek a munkacsoportok. “Úgy vélem, hogy holnap javaslatot tudok tenni a végleges szövegre” – tette hozzá.

A 27 oldalas újabb változat több kérdésben megoldással szolgál, de néhány konkrét pontban még mindig nem tudtak megállapodni a tárgyaló felek. Utóbbiak közül Fabius a fejlett és fejlődő országok közötti különbségtételt, a finanszírozási kérdéseket és a megállapodás “ambícióját” emelte ki.
A legfrissebb tervezetben a 195 ország vállalja, hogy a Föld légkörének felmelegedését átlagosan 2 Celsius-fokban maximálják az iparosodás előtti mértékhez képest, és folytatják az erőfeszítéseket arra is, hogy a felmelegedés csak 1,5 fokos legyen.
Az utolsó előtti változatot eredetileg délutánra ígérte a francia diplomácia, majd estére halasztották annak bemutatását.
Nozipho Mxakato-Diseko dél-afrikai nagykövet, a 134 fejlődő országot képviselő G77+Kína nevű munkacsoport szóvivője elmondta: a csúszás oka az volt, hogy Laurent Fabius minden miniszterrel külön-külön egyeztetett annak érdekében, hogy “a tárgyalások folyamán ne alakuljon ki káosz”. A nagykövet szerint egyszerre érzékelhető feszültség és higgadtság a klímakonferencián.
A megállapodás végleges változatának elfogadását pénteken este 6 órakor, a klímaértekezlet zárására tervezi a francia diplomácia.

.

Hollande: a finanszírozást illetően vannak még nehézségek

Francois Hollande francia államfő szerint “vannak még nehézségek”, elsősorban a finanszírozási kérdésekben, ahhoz, hogy péntekre megszülessen a klímavédelmi egyezmény az ENSZ 21. klímakonferenciáján a Párizs közeli Le Bourget-ban.

Francois Hollande - COP21 Napról napra - ClimeNews“Vannak még nehézségek, jól tudjuk, a finanszírozást, illetve annak megosztását illetően. A veszteségek és károk beszámítását illetően is tapasztalható ellenállás, és gondok vannak a hosszú távú kötelezettségvállalásokkal is” – mondta csütörtökön a francia elnök, miután hivatalában fogadta a klímavédelem mellett elkötelezett vallási hatóságok vezetőit.
“Ebben az utolsó szakaszban nagyon fontos, hogy emlékeztessük a tárgyaló feleket, miért vannak itt” – hangsúlyozta Francois Hollande.
A 195 ország képviselői csütörtökre virradó egész éjjel egyeztettek az előző nap elkészült 29 oldalas megállapodás-tervezetről, amelynek végleges változatának elfogadását pénteken este 6 órakor, a klímaértekezlet zárására tervezi a francia diplomácia.
Nem csak az államaik, a kontinenseik történelmének nevében vannak itt, nem csak azért, hogy igazságot szolgáltassanak egyeseknek vagy időt nyerjenek másoknak, hanem a Föld jövőjének érdekében is, ezt a felelősséget nem felejthetik el soha – hívta fel a részt vevők figyelmét a francia elnök.
Laurent Fabius francia külügyminiszter, a klímaértekezlet elnöke csütörtök délután tervezi bemutatni az újabb tervezetet, amely alapján elkészülhet péntek délutánra a végleges változat.
Sajtóhírek szerint továbbra is az a legvitatottabb kérdés, hogy a fejlődésben lévő országok támogatásához a klímavédelem érdekében, az egyes fejlett országok milyen mértékben járuljanak, milyen időközönként kell az államok kibocsátási célszámait felülvizsgálni.
A jelenleg érvényben lévő klímavédelmi egyezmény az éghajlat-felmelegedésben csak a fejlett országok felelősségét mondja ki, amelyek történelmileg okolhatók a káros anyagok kibocsátásáért. Az új egyezményben minden államra vonatkozó közös, de országonként megkülönböztetett felelősség szerepel majd, ám ennek mértékéről és az abból fakadó pénzügyi következményekről vitázott egész éjjel a legtöbb országot magába foglaló munkacsoport a Le Monde című napilap szerint.
Az aláírók arra akarják elkötelezni magukat, hogy a Föld légkörének felmelegedését nem az eredetileg tervezett 2, hanem 1,5 Celsius-fokban maximálják az iparosodás előtti mértékhez képest, de még vitatott, hogy mikorra. Ez a környezetvédő szerveztek szerint elengedhetetlen ahhoz, hogy ne csak ígéretek maradjanak a kötelezettségvállalások.

.

Le Bourget, COP21 – 2015. december 9., szerda (MTI)

Elkészült az újabb megállapodás-tervezet

Egy újabb megállapodás-tervezetet kapott kézhez az ENSZ 21. klímakonferenciáján résztvevő 195 ország a Párizs közeli le Bourget-ban, két nappal a klímavédelmi egyezmény megszületésének határideje előtt.

Laurent Fabius - COP21 Napról napra - ClimeNews“Ez a szöveg megpróbálja a lehető leghívebben visszaadni a születőben lévő kompromisszumokat” – fogalmazott Laurent Fabius francia külügyminiszter, a klímaértekezlet elnöke a plenáris ülésen. Azt is jelezte, hogy a 29 oldalas tervezet “természetesen még nem a végső változat”.
A francia elnökség és a tematikus munkacsoportok között közvetítő kilenc miniszter szerdára virradó egész éjjel dolgozott a dokumentumon.
“Előreléptünk, de még mindig sok a munka” – mondta Laurent Fabius.
A delegációk délután tanulmányozhatják a szöveget, majd este 8 órakor ismét összeülnek, hogy kifejtsék első benyomásaikat, és feltehetően éjjel is folytatják az egyeztetéseket.
“Hosszú lesz az éjszaka” – mondta James Fletcher, a klímaváltozás miatt az eltűnéssel fenyegetett Saint Lucia szigetállam energiaügyi minisztere, aki az egyik tematikus munkacsoport közvetítő minisztere. Prakash Javadekar indiai tárcavezető pedig azt mondta, hogy “a következő 48 óra nehéz lesz”.
A francia külügyminiszter szerint a kulcskérdésekről még mindig nem született meg a kompromisszum, azaz a finanszírozás, a megállapodás célkitűzési szintjének, valamint a fejlődő, a fejlett és a fejlődésben lévő országok közötti erőfeszítések megosztásának kérdései még nem tisztázottak.
Sajtóhírek szerint az aláírók arra akarják elkötelezni magukat, hogy a Föld légkörének felmelegedését nem az eredetileg tervezett 2, hanem 1,5 Celsius-fokban maximálják az iparosodás előtti mértékhez képest. A megállapodás állítólag politikailag kötelező érvényű lesz, de nem ír elő szankciókat azon államokkal szemben, amelyek nem tartják be azt.
A legfőbb kérdések közé tartozik még mindig, hogy milyen hosszú távú célok teszik lehetővé az üvegházhatású gázok kibocsátásának jelentős csökkentését, mennyi időnként kell az államok kibocsátási célszámait felülvizsgálni, amelyek egyelőre még a 2 Celsius-fokos maximalizáláshoz sem elégségesek, és az, hogy miként lehet átláthatóvá tenni az országok garanciavállalásait.
A déli, fejlődésben lévő országoknak a klímavédelemhez nyújtandó pénzügyi támogatások jellege (kölcsön, adomány, állami vagy magántámogatás) sem világos még, és az sem, hogy ehhez melyik ország mekkora mértékben járul hozzá.
John Kerry amerikai külügyminiszter szerdán bejelentette, hogy hazája 2020-ig megduplázza a klímaváltozás által leginkább sújtotta országoknak nyújtott támogatásokat, amelyek összege tavaly 430 millió dollárnak felelt meg.
A fejlett országok azt szeretnék, ha azok a fejlődő államok, amelyek életszínvonala jelentősen emelkedett az elmúlt években, felsorakoznának az adományozók közé. Washington elsősorban az Öböl menti országokra, Dél-Koreára, Szingapúrra és Brazíliára próbál nyomást gyakorolni.
A francia diplomácia célja, hogy a megállapodás végső szövegét péntek délután 6 órakor jóvá tudja hagyni az ENSZ klímakonferenciája.

.

Le Bourget, COP21 – 2015. december 8., kedd (MTI)

NFM: Magyarország csatlakozott a Globális Zöld Növekedési Intézethez

Magyarország csatlakozott a Globális Zöld Növekedési Intézethez: a dél-koreai székhelyű nemzetközi szervezet a zöld beruházások ösztönzésével foglalkozik.

Aradszki András energiaügyért felelős államtitkár és Yvo de Boer - COP21 Napról napra - ClimeNewsA Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) MTI-hez eljuttatott közleménye szerint a csatlakozásról szóló, kétoldalú megállapodást kedden Aradszki András energiaügyért felelős államtitkár és Yvo de Boer, a Globális Zöld Növekedési Intézet (Global Green Growth Institute – GGGI) főigazgatója írta alá Párizsban, ahol jelenleg is zajlik a klímacsúcs.
A tárca szerint a csatlakozással “Magyarország újabb jelentős előrelépést tett a szoros klímavédelmi együttműködés életre hívásáért, és a készülő új klímaegyezmény eredményes végrehajtása érdekében”. A Magyarország és a GGGI között aláírt megállapodás a felek 2016-ban megkezdődő együttműködésének feltételeit rögzíti.

Magyarország a GGGI kulcsfontosságú működési területei közül a vízgazdálkodás és az energiahatékonyság területein is kiemelkedő eredményekkel rendelkezik, amelyekre a szervezettel összefogva, a nemzetközi klímafinanszírozási stratégia részeként kíván majd építeni – hívja fel a figyelmet az NFM. A GGGI fő célja, hogy segítse a fejlődő és átmeneti gazdaságú országokat az alacsony kibocsátású, zöld gazdasági fejlődés megvalósításában. Ehhez szakmai támogatást és hálózatépítési lehetőséget nyújt tagországainak. Az intézet szoros kapcsolatban áll a nemzetközi klímapolitikai tárgyalásokkal, az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményével, és munkájával a készülő új párizsi egyezmény végrehajtását is támogatja.

.

Arnold Schwarzenegger a húsfogyasztás csökkentésére buzdít

Az éghajlatváltozás elleni harc jegyében heti egy-két húsmentes napra buzdít mindenkit Arnold Schwarzenegger, aki az ENSZ múlt héten megkezdődött klímavédelmi csúcstalálkozója alkalmából érkezett Párizsba.

Az osztrák származású amerikai színész a Sciences Po politikatudományi intézetben tartott előadása után beszélt a BBC-nek arról, hogy a húsevés környezetügyi probléma, mivel az állattenyésztés felelős a globális üvegházhatású gázkibocsátás mintegy 28 százalékáért.
Kalifornia egykori kormányzója ugyanakkor hozzátette, túlzás lenne elvárni az emberektől, hogy teljesen áttérjenek a vegetáriánus életmódra, elegendő lenne, ha csupán heti egy-két napon kiiktatnák étrendjükből a húst.
Arra a kérdésre, amely szerint a fiatal férfiak miként tehetnek szert olyan testre, mint a Terminátoré, ha nem esznek húst, Schwarzenegger elmondta, hogy nagyon sok olyan sikeres testépítőt és súlyemelőt ismer, aki nem fogyaszt húst. Emlékeztetett továbbá, hogy a húson kívül nagyon sok módon lehet még fehérjéhez jutni.
Az ENSZ szerint az állattenyésztés, a mezőgazdaság, az erdő- és halgazdálkodás okozta kibocsátás majdnem duplájára nőtt az elmúlt 50 évben és további 30 százalékkal növekedhet 2050-ig.
Schwarzenegger szerint értelmetlen erőfeszítés arról győzködni az embereket, hogy mondjanak le olyan dolgokról, mint a nagy autók vagy a repülőgépek. Mint hangsúlyozta, olyan technológiákra van szükség, amelyek lehetővé teszik, hogy az emberek úgy élhessenek, ahogy akarnak, de közben ne szennyezzék a környezetüket.
A klímavédelmi csúcstalálkozón tett korábbi látogatásakor Schwarzenegger arra buzdította a kormányokat, hogy ne becsüljék alá az állami, regionális és városi szintű irányítás szerepét a kibocsátáscsökkentésre irányuló erőfeszítések terén.
http://www.bbc.com


.

Le Bourget, COP21 – 2015. december 7., hétfő (MTI)

Nobel-díjas tudósok a nukleáris fegyverek veszélyéhez hasonlították a klímaváltozást

Több mint hetven Nobel-díjas tudós hétfőn egy olyan felhívást adott át Francois Hollande francia államfőnek, amelyben a Föld valamennyi országát határozott intézkedések meghozatalára kérik a globális felmelegedés leküzdése érdekében. Tették mindezt abból az alkalomból, hogy az ENSZ-nek a Párizs közeli Le Bourget-ban jelenleg zajló 21. klímakonferenciája a döntő, második szakaszába lépett.

A különböző tudományágakhoz, fizikához, kémiához vagy az orvostudományhoz tartozó kutatók egy júliusban, negyven kollegájuk által a Németország déli részén található Mainauban megfogalmazott nyilatkozathoz csatlakoztak. Ebben az aláírók a klímaváltozás veszélyét a nukleáris fegyver veszélyéhez mérhető fenyegetettséghez hasonlítják.
Serge Haroche Nobel Price 2012 - COP21 Napról napra - ClimeNews“A tétlenség az emberiség jövő nemzedékeit elfogadhatatlan kockázatnak teszi ki” – hívják fel a figyelmet a tudósok.
“Azt hangsúlyoztuk a köztársasági elnöknek, hogy sürgős most meghozni az intézkedéseket, nem szabad tétlen maradni vagy a fontos döntéseket holnapra halasztani” – mondta Serge Haroche, a 2012-es francia fizikai Nobel-díjas a francia elnöki hivatalban, miután átadta a nyilatkozatot a francia államfőnek.
A francia elnöki hivatal szerint Francois Hollande a találkozón kiemelte, hogy mennyire fontos a tudomány szerepe abban, hogy a várhatóan ezen a héten elfogadásra kerülő klímavédelmi megállapodás a gyakorlatban is működjön. A francia elnök azt is hangsúlyozta, hogy az államoknak jelentős befektetéseket kell a tudományokban eszközölniük, elsősorban az alapkutatásokban.

.

Vatikánváros, 2015. december 6., vasárnap (MTI)

Ferenc pápa a párizsi klímakonferencia sikerét szorgalmazta

Erőfeszítésre és eredményekre szólította fel a Párizsban zajló klímakonferencia résztvevőit Ferenc pápa a vasárnap a Szent Péter téren mondott beszédében, hangsúlyozva, hogy az éghajlatváltozás negatív következményeinek enyhítése a szegénységgel szembeni fellépést is segíti.

Ferenc pápa - COP21 Napról napra - ClimeNewsA katolikus egyházfő a december 11-én záruló nemzetközi klímakonferenciáról szólva kijelentette, hogy a Föld a közös otthonunk, s “mindannyiunk és a jövőbeli generációk érdekében Párizsban minden erőfeszítést az éghajlatváltozás hatásának csökkentésére kell fordítani és ezzel egy időben a szegénységgel szembeni fellépésre”.
Ferenc pápa a teremtett világ védelméről májusban írt Áldott légy! című enciklikájából idézve azt kérdezte, “milyen világot akarunk átadni az utánunk következőknek?”
A pápa a kedden kezdődő szentévvel kapcsolatban “megtérésre” szólította fel a keresztényeket. Úgy fogalmazott, megtérésre van szükség a “bezárt elmékben és kemény szívekben, amelyek benépesítik az emberiség mai sivatagjait”. Az egyházfő bátorságot sürgetett a “büszkeség és a versengés hegyeinek lealacsonyításához, a közöny és az apátia vájta szakadékok megtöltéséhez, a lustaságunk és kompromisszumaink által félrevezető ösvények kiegyenesítéséhez”.
A szentév főpróbája zajlott vasárnap a római Szent Péter téren, ahol a terrorizmus veszélyétől való félelem és a rendkívüli biztonsági intézkedések ellenére harmincötezren hallgatták Ferenc pápát. A becslések szerint kedden százrezren vesznek majd részt a Szent Péter-bazilika szent kapujának megnyitásán.
A Szent Péter térre tartó zarándokokat először a térre vezető utcákban kialakított “kapuknál” ellenőrzik, majd a Szent Péter térre való belépéskor, ahol fémdetektorral átvizsgálják a táskákat is.

.

Le Bourget, COP21 – 2015. december 5., szombat (MTI)

Közel a megállapodás a klímacsúcson

A szakértői delegációk a szombat déli határidőre elkészültek egy új megállapodás-tervezettel az ENSZ 21. klímakonferenciáján, írja az MTI. Megfigyelők szerint mindez a december 11-éig tartó értekezlet fontos állomásának tekinthető, a Greenpeace környezetvédő szervezet szerint félúton tartanak a résztvevők a megállapodás felé.

A szövegben, amely a jövő héten kerül a környezetvédelmi és a külügyminiszterek elé, még mindig több száz a nyitott kérdés, és a terjedelme csak néhány oldalnyit csökkent ahhoz képest, amekkora a hét közepén volt. Akkor még mintegy 250 vitatott megfogalmazásról és 50 oldalas terjedelemről szóltak a jelentések. A legtöbb zárójeles megfogalmazás arra vonatkozik, hogy a különböző fejlettségű országoknak milyen kötelezettségei legyenek.

Elkészült egy új tárgyalási alap. Az új szövegváltozatból kitűnik, hogy minden fél megállapodást akar, de még így is jelentős politikai kérdések várnak megoldásra. Minden energiánkra, ügyességünkre, kompromisszum- és távolbalátó képességünkre szükségünk lesz ahhoz, hogy eredményre jussunk

– jelentette ki Laurence Tubiana francia főtárgyaló.

Laurence Tubiana - ClimeNewsBár a 195 ENSZ-tagország közül 184 terjesztett be tervet arra, hogy a maga részéről csökkenti az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását, közülük sok azt a feltételt szabta ehhez, hogy pénzügyi támogatást kap a fejlett országoktól. Az egyik súlyos kérdés, hogy mely országok nyújtsanak ilyen pénzügyi támogatást.
Az Egyesült Államok és más olyan országok, amelyektől eredetileg várták a támogatást, most azt kérik, hogy a fejlődő országok közül a legfejlettebbek is járuljanak hozzá a pénzügyi alaphoz. Az ilyen fejlődők azonban egyelőre visszautasítják ezt, mondván, hogy a gazdag országok ki akarnak bújni a felelősségük alól.

A tanácskozás célja, hogy a világ országai most először globális klímavédelmi egyezményt írjanak alá annak érdekében, hogy a Föld légkörének felmelegedését két Celsius-fokban maximálják az iparosodás előtti mértékhez képest. Az országok által az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére tett önkéntes felajánlásokkal párhuzamosan a megállapodás általános és kötelező érvényű keretet teremtene a következő 20-30 évre, és a 2020-ban lejáró kiotói egyezményt váltaná fel.

.

London, COP21 – 2015. december 4., péntek (MTI)

Bhután érkezett a “legnagyratörőbb vállalásokkal” a francia fővárosba

Bhután érkezett a “legnagyratörőbb vállalásokkal” az ENSZ hétfőn megkezdődött párizsi klímavédelmi csúcstalálkozójára: a himalájai királyság, amelynek majdnem háromnegyedét erdők borítják, többek között további területek újrafásításával kíván hozzájárulni a klímaváltozás elleni harchoz – derült ki a csúcson részt vevő országok felajánlásainak (INDC) elemzéséből.

Az energia- és klímaügyekkel foglalkozó brit non-profit szervezet, az Energy and Climate Intelligence Unit (ECIU) analízise szerint Bhután erdőségei háromszor több szén-dioxidot nyelnek el, mint amennyit a 700 ezer fős lakosság megtermel. Az ország jelentős részének azonban nincs hozzáférése az áramhálózathoz.
“Apró himalájai államként Bhutánnak fogyatkozó vízkészletekkel, szélsőséges időjárási viszonyokkal és az ökoszisztémáját érintő változásokkal kell szembenéznie a klímaváltozás miatt, ezért érdekében áll, hogy saját kezűleg, illetve az ENSZ-en keresztül is kezelje a problémákat” – mondta Richard Black, az ECIU igazgatója.
Bhután ígéretet tett arra, hogy erdőségeinek legalább 60 százalékát “örökre” megőrzi. Jelenleg az ország területének majdnem háromnegyedét erdők borítják és további területek újrafásítását tervezik. Tavaly nyáron világrekordot jelentő mintegy 50 ezer fát ültettek el mindössze egyetlen óra alatt az országban.
Az erdősítésen túl Bhután egyéni vállalásai között szerepel az “autókultúra” regionális növekedésének visszaszorítása, egyebek mellett a nehéz járművekre kivetett adókkal, a tömegközlekedés fejlesztésével és az elektromos járművek népszerűsítésével – olvasható a The Guardian című brit lap internetes kiadásában.
Bhutan - COP21 Napról napra - ClimeNewsAz országot jelenleg Párizsban képviselői Thinley Namgyel szerint Bhután vállalását jelentősen befolyásolta, hogy a döntően önellátó kisgazdálkodások alkotta ország lakosai már a saját bőrükön érzik az éghajlatváltozás hatásait. Mint fogalmazott, a korábban hónapokra lezárt magas hegyek ma már egész évben járhatóak, a rendszertelenül érkező monszunok tönkre teszik a termést, apadnak a vízforrások, erődösnek a hirtelen áradások, hatalmas katasztrófával fenyegetnek a visszahúzódó gleccserek.
Az ECIU elemzéséből kiderült, hogy Paraguay majdnem 100 százalékban vízerőművekből nyeri elektromos energiáját, amelyből szomszédjaihoz is exportál. Észak-Korea nagyjából 54 százalékkal csökkentette károsanyag-kibocsátását 1990 óta, ám ennek hátterében az ország elhibázott gazdasági modellje állt, ami éhínséghez vezetett.
Európa leggazdagabb országa, Luxemburg, négyszer annyi szén-dioxidot bocsát ki mint Bhután, annak ellenére, hogy jóval kisebb lélekszámú ország. Franciaország és Kína a megújuló energiaforrások felé igyekszik nyitni.
(http://www.theguardian.com/environment/2015/dec/03/bhutan-has-most-ambitious-pledge-at-paris-climate-summit)

.

Le Bourget, COP21 – 2015. december 3., csütörtök (MTI)

Hamarosan a kávé, a narancs, a banán és a mogyoró elérhetőségének és árának változásában is érezhetőek lesznek a klímaváltozás hatásai a Természetvédelmi Világalap (WWF) jelentése szerint.

A szervezet Vihar előtti csend néven kiadott jelentése a világszerte fogyasztott négy mezőgazdasági termék példáján keresztül mutatta be a klímaváltozás drasztikus hatásait. A tanulmány szerint a globális felmelegedést elsődlegesen okozó üvegházhatású gázok kibocsátásának drasztikus korlátozása nélkül a ma még leggyakrabban fogyasztott élelmiszerek egy részéhez a közeljövőben sokkal nehezebb lesz hozzájutni.
kávé, a narancs, a banán és a mogyoró - COP21 Napról napra - ClimeNews“A klimatikus körülmények változása, valamint az olyan extrém időjárási jelenségek, mint az aszályok vagy épp az árvizek már jelenleg is számos mezőgazdasági termény hozamának csökkenéséért felelősek. Arra számíthatunk, hogy a jövőben további terméskiesést tapasztalhatunk a változások következtében. Az éghajlatváltozás negatív hatásai a jövőben tovább fognak erősödni, a globális felmelegedés és az ehhez történő alkalmazkodás mértékétől függően. A jelenlegi brazil és kaliforniai aszályok ízelítőt adnak abból, hogy mi vár ránk” – fejtette ki Thilo Pommerening, a WWF Németország éghajlatváltozási szakértője.
A világ kávétermésének felét jelenleg Brazília és Vietnám adja, ahol ez meghatározó gazdasági tevékenység. Az elmúlt évtized során a növekvő vízhiány már eddig is drasztikus terméscsökkenést eredményezett mindkét országban, az évszázad közepére viszont már a jelenlegi termőterületek fele termelésre alkalmatlanná válhat az éghajlatváltozás következtében.
A világon legnagyobb mértékben termesztett gyümölcs, a banán termesztése is erőteljesen érintett. A banántermelés jó része egyetlen fajtán alapul, így egy-egy betegség szinte a teljes globális termést tönkreteheti. A világ harmadik legnagyobb exportőreként nyilvántartott Kolumbiában az éghajlatváltozás következtében a banántermelésre alkalmas területek mintegy 60 százaléka eltűnhet 2060-ra.
A narancs számára a legnagyobb veszélyt az aszály jelenti. A világon elfogyasztott narancslé fele Brazíliából származik, és az ország narancstermelésének 80 százalékát Sao Paulo állam adja. A termeléshez jelenleg egyre gyakrabban intenzív öntözés szükséges, az ültetvények területe pedig délre tolódott az államon belül. A kaliforniai és floridai termelőterületek is egyre inkább érintetté válnak a vízhiány, vagy pedig a tengerszint-emelkedés miatt.
A mogyoró globális termelésének 70 százalékát Törökország adja. 2014-ben egy hatalmas terméskiesés a világpiaci ár megduplázódásához és az európai csokoládégyártók beszerzési stratégiájának megváltozásához vezetett. A török környezetvédelmi minisztérium szerint Törökországban a termőterületek országos szintű eltolódására és terméscsökkenésre kell számítani, ami hatással lesz az ország gazdasági helyzetére is.
“A terméscsökkenéssel érintett országoknak segítséget kellene kapniuk az éghajlatváltozáshoz történő alkalmazkodáshoz. Míg az éghajlatváltozás hatásai az élelmiszerekre – azaz a magasabb árak vagy minőségcsökkenés – az iparosodott országokban még elviselhetőek, a fejlődő országokban élő gazdálkodók és mezőgazdasági munkások számára drámaiak lehetnek” – fejtette ki Pommerening. http://d2ouvy59p0dg6k.cloudfront.net/downloads/the_calm_before_the_storm_report.pdf

.

Le Bourget, COP21 – 2015. december 3., csütörtök (MTI)

A kvótakereskedelmi rendszer (EU ETS) további fejlesztése Magyarország számára is kedvező lenne, a növekvő szén-dioxid-kvótából származó bevételek pedig elősegíthetik a lakossági energiahatékonyság növelését – hívja fel a figyelmet az MTI-hez eljuttatott csütörtöki közleményében a Századvég Gazdaságkutató Zrt.

Századvég Gazdaságkutató Zrt. - COP21 Napról napra - ClimeNewsA hétfőn kezdődött a párizsi klímakonferencia, az ott kibontakozó döntések Magyarországra gyakorolt hatásai sem elhanyagolhatóak – véli a Századvég. Kifejtik: Magyarország az Európai Unióval közösen 2030-ig 40 százalékos kibocsátáscsökkentést vállalt az 1990-es évekhez képest.
A várakozások szerint az országok delegációi olyan egyezmény megvalósításán dolgoznak, amely garantálhatja a globális felmelegedés 2 Celsius-fokon belül tartását. Az EU részéről az ilyen végeredmény a kvótakereskedelmi rendszer (EU ETS) továbbfejlesztését is jelenti, ami Magyarország számára is kedvező hír.
Magyarország már az EU ETS kezdeti szakaszaitól részese a programnak. Az EU ETS-en belül a harmadik kereskedési időszaktól kezdve a kvóták korábbi ingyenes kiosztása helyett azokat aukciós mechanizmusokkal bocsátják a piacra, így az államnak jelentős bevételei származnak a kvótaaukcióból – írta a Századvég.
Ez az összeg folyamatosan nő, ugyanis egyre nagyobb mennyiséget kell aukciókon értékesíteni. Míg 2010-ben mindössze 2 milliárd forint értékben folyt be ilyen kvótabevétel, 2014-ben ez az összeg már 17,4 milliárd forintot tett ki – emelték ki.
A kvótabevételek fele Magyarországon a központi költségvetésbe kerül, míg a fennmaradó részt különböző energia- és klímapolitikai célokra költik, ami összhangban van az EU-elvárásokkal – írta a Századvég.
Hozzáteszik: az így befolyt összegekből az elektromobilitás fejlesztését, és különböző energiahatékonysági programokat finanszíroznak.
A Századvég szerint Magyarország érdeke, hogy Párizsban minél határozottabb döntés szülessen az üvegházhatású gázok kibocsátásának visszaszorításáról, mivel így nőhetne az aukcióra kínált kvóta száma, és az abból származó bevétel. Az emelkedő kvótabevételek lehetőséget biztosítanak a lakossági energiatakarékossági programok kiterjesztésére is.
A növekvő források optimális felhasználása érdekében a Századvég Gazdaságkutató azt javasolja, hogy dolgozzák ki a számla alapú törlesztés bevezetésének lehetőségét a lakossági szektorban: az energiahatékonyság növelése érdelében tett, és az energiaszolgáltató által elvégzett beruházások költségét a végfogyasztói számlába beépítve fizetnék vissza. Egy ilyen intézkedéssel sok magyar háztartás rezsiköltségét lehetne tovább csökkenteni, emellett pedig Magyarország még inkább hozzájárulhatna a klímaváltozással folytatott nemzetközi küzdelemhez.

.

Le Bourget, COP21 – 2015. december 2., szerda (MTI)

Itt van a történelmi felelősség felvállalásának pillanata – jelentette ki a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában szerda reggel, a párizsi klímacsúccsal kapcsolatban Kőrösi Csaba, a Köztársasági Elnöki Hivatal Környezeti Fenntarthatóság Igazgatóságának vezetője.

Kőrösi Csaba - COP21 Napról napra - ClimeNewsErre helyezte felszólalásában a hangsúlyt Áder János köztársasági elnök és számos más résztvevő, politikusok mellett vezető üzletemberek is, összesen 20 milliárd dollárt ajánlva fel a megújuló energiák kutatásának támogatására – hívta fel a figyelmet a szakember.
A 195 állam képviselőivel zajló tanácskozáson egyetértés van abban, hogy nagy a veszély, határozott politikai cselekvésre van szükség – mondta.
“Van egy kegyelmi pillanat, úgy tűnik: most benne van a levegőben a megállapodás lehetősége” – fogalmazott Kőrösi Csaba, hozzátéve, fontos elem, hogy a jövő nemzedékekért viselt felelősség vállalása elkezdett beivódni a gondolkodásba.

.

Le Bourget, COP21 – 2015. december 1., kedd (MTI)

Párizs nem a végállomás, hanem egy fontos állomása lesz a klímavédelmi tárgyalássorozatnak – mondta Áder János köztársasági elnök az MTI-nek kedden az ENSZ 21. klímakonferenciáján Le Bourget-ban.

Úgy vélte, aki azt várta, hogy minden problémát megoldanak a hétfőn kezdődött és december 11-ig tartó tárgyalássorozaton, az rosszul mérte fel az erőviszonyokat, és valószínűleg csalódni fog.
“Mi nem ezzel a várakozással érkeztünk ide, hanem azzal, hogy kilépjünk abból a politikai totyorgásból, amely az elmúlt éveket jellemezte (…) és hogy a további politikai cselekvés ütemét és célját illetően egyetértés szülessen a különösen szennyező országok között, és ebből aktív politikai cselekvés következzen” – tette hozzá.
“Úgy látom, hogy ezt a célt elértünk és biztos vagyok abban, hogy a következő hónapokra és évekre is marad még munka bőségesen” – mutatott rá az államfő, a technológiaváltási és a pénzügyi mechanizmus kidolgozásának kérdéseire utalva.
Áder János emlékeztetett arra, hogy a hétfői nyitónapon a mintegy 150 állam- és kormányfő egybehangzó véleményeket fogalmazott meg a veszély mértékét, a cselekvés szükségességét és az idő szorítását illetően. A korábbi klímakonferenciákkal ellentétben itt most mindenki egyetértett abban, hogy a veszély valós – emelte ki.

COP21 Napról napra - ClimeNewsA klímacsúcson egyértelművé vált, hogy nem lehet figyelmen kívül hagyni a természet jelzéseit a természeti katasztrófák, aszályok, árvizek, a tengerszint-emelkedés terén, és mindazt, amit néhány évtizede tudunk a széndioxid-koncentráció növekedéséről a légkörben.
Nincs idő további halogatásra, “véget kell venni a meddő vitáknak, a sehova nem vezető ünnepélyes deklarációknak”, és mostantól cselekedni kell – emelte ki Áder János.
“A kibontakozó klímaforradalom támogatása” aktív politikai felelősségvállalást és politikai fellépést igényel a nemzeti kormányoktól és nemzetközi szervezetektől – mondta, hozzátéve, hogy ehhez különböző eszközei vannak a kormányoknak, amelyeket alkalmazni kell Kínában és az Egyesült Államokban is. Példaként említette a technológiaváltást az iparban, a mezőgazdaságban, a vízgazdálkodásban és a szennyvíztisztításban.
Áder János szerint a fejlett országoknak – elismerve történelmi felelősségüket az üvegházhatású gázok koncentrációjában -, kompenzálniuk kell a fejlődő országok vonatkozásában azt, hogy ez utóbbiak is ragaszkodnak egy olyan fejlődési pálya befutásához és életszínvonal eléréséhez, amilyen a fejlett országoké. Ha a fejlődő országok nem kapnak a technológiai váltáshoz megfelelő pénzügyi segítséget, akkor ezt csak a fosszilis energiahordozók révén tudják elérni.
A dilemma feloldásához a fejlett országoknak, az Egyesült Államoknak, a nyugat-európai országoknak és az Európai Uniónak össze kell rakni egy 100 milliárd dolláros pénzügyi hitelkeretet, amelyből a fejlődő országoknak a technológiaváltása biztosítható – mondta a köztársasági elnök.
“A végeredményt még nem tudhatjuk, hiszen tíz nap van hátra, de jól jel, hogy néhány ország már továbblépett a korábbi vállalásánál” – fogalmazott. Példaként említette az egyik legjelentősebb környezetszennyezőnek tekinthető Japánt, valamint Kanadát, amelynek új kormánya már a nyitónapon sokkal elkötelezettebbnek mutatkozott az előzőhöz képest.

.

Le Bourget, COP21 – 2015. november 30., hétfő (MTI/Reuters/AFP/EFE)

Obama felelősségteljes döntést, Merkel kötelező érvényű megállapodást szorgalmazott.

Felelősségteljes döntésre szólította fel a világ vezetőit Barack Obama amerikai elnök, Angela Merkel német kancellár pedig kötelező érvényű megállapodás megkötését szorgalmazta hétfőn az ENSZ 21. klímakonferenciája nyitónapján elmondott beszédében, a Párizs közeli Le Bourget-ban.

A világ első számú gazdaságaként és az üvegházhatású gázok második legnagyobb kibocsátójaként az Egyesült Államok elismeri, hogy szerepe volt a globális felmelegedésben, és kész cselekedni ellene – jelentette ki Obama.
Angela Merkel úgy fogalmazott, hogy kötelező érvényű keretmegállapodásra kell jutni a tanácskozáson. Hszi Csin-ping kínai elnök arra figyelmeztette a gazdag országokat, hogy teljesíteniük kell a fejlődő országok pénzügyi támogatására vállalt ígéretüket.

COP21

[img src=http://climenews.com/wp-content/flagallery/cop21/thumbs/thumbs_d_kos20151130031.jpg]2320Párizsi klímacsúcs
Le Bourget, 2015. november 30.Ban ki Mun ENSZ-főtitkár felszólal az ENSZ 21. klímakonferenciáján a Párizs melletti Le Bourget-ban 2015. november 30-án.MTI Fotó: Koszticsák Szilárd,Le Bourget, 2015. november 30.Ban ki Mun ENSZ-főtitkár felszólal az ENSZ 21. klímakonferenciáján a Párizs melletti Le Bourget-ban 2015. november 30-án.MTI Fotó: Koszticsák Szilárd
[img src=http://climenews.com/wp-content/flagallery/cop21/thumbs/thumbs_d_kos20151130032.jpg]2120Párizsi klímacsúcs
Le Bourget, 2015. november 30.Barack Obama amerikai elnök felszólal az ENSZ 21. klímakonferenciáján a Párizs melletti Le Bourget-ban 2015. november 30-án.MTI Fotó: Koszticsák Szilárd,Le Bourget, 2015. november 30.Barack Obama amerikai elnök felszólal az ENSZ 21. klímakonferenciáján a Párizs melletti Le Bourget-ban 2015. november 30-án.MTI Fotó: Koszticsák Szilárd
[img src=http://climenews.com/wp-content/flagallery/cop21/thumbs/thumbs_d_kos20151130036.jpg]1930Párizsi klímacsúcs
Le Bourget, 2015. november 30.Angela Merkel német kancellár felszólal az ENSZ 21. klímakonferenciáján a Párizs melletti Le Bourget-ban 2015. november 30-án.MTI Fotó: Koszticsák Szilárd,Le Bourget, 2015. november 30.Angela Merkel német kancellár felszólal az ENSZ 21. klímakonferenciáján a Párizs melletti Le Bourget-ban 2015. november 30-án.MTI Fotó: Koszticsák Szilárd
[img src=http://climenews.com/wp-content/flagallery/cop21/thumbs/thumbs_d_kos20151130037.jpg]1860Párizsi klímacsúcs
Le Bourget, 2015. november 30.Vlagyimir Putyin orosz elnök felszólal az ENSZ 21. klímakonferenciáján a Párizs melletti Le Bourget-ban 2015. november 30-án.MTI Fotó: Koszticsák Szilárd,Le Bourget, 2015. november 30.Vlagyimir Putyin orosz elnök felszólal az ENSZ 21. klímakonferenciáján a Párizs melletti Le Bourget-ban 2015. november 30-án.MTI Fotó: Koszticsák Szilárd
[img src=http://climenews.com/wp-content/flagallery/cop21/thumbs/thumbs_putyin-ader.jpg]1750Párizsi klímacsúcs - Áder János
Le Bourget, 2015. november 30.Áder János köztársasági elnök (középen b) és Vlagyimir Putyin orosz elnök az ENSZ 21. klímakonferenciáján a Párizs melletti Le Bourget-ban 2015. november 30-án.MTI Fotó: Koszticsák Szilárd,Le Bourget, 2015. november 30.Áder János köztársasági elnök (középen b) és Vlagyimir Putyin orosz elnök az ENSZ 21. klímakonferenciáján a Párizs melletti Le Bourget-ban 2015. november 30-án.MTI Fotó: Koszticsák Szilárd
[img src=http://climenews.com/wp-content/flagallery/cop21/thumbs/thumbs_20151130korosi-csaba-ader-janos.jpg]1790
[img src=http://climenews.com/wp-content/flagallery/cop21/thumbs/thumbs_d_kos20151130023.jpg]1700Párizsi klímacsúcs - Áder János
Le Bourget, 2015. november 30.Áder János köztársasági elnök felszólal az ENSZ 21. klímakonferenciáján a Párizs melletti Le Bourget-ban 2015. november 30-án.MTI Fotó: Koszticsák Szilárd,Le Bourget, 2015. november 30.Áder János köztársasági elnök felszólal az ENSZ 21. klímakonferenciáján a Párizs melletti Le Bourget-ban 2015. november 30-án.MTI Fotó: Koszticsák Szilárd

A döntéshozók erkölcsi felelősségét hangsúlyozta Áder János a párizsi klímacsúcs nyitónapján elmondott beszédében. A magyar köztársasági elnök Vlagyimir Putyin orosz elnök után kapott szót.

COP21 Napról napra - ClimeNews“Van egy visszatérő álmom” – kezdte beszédét a köztársasági elnök a párizsi ENSZ-értekezleten. Ebben az álomban a még meg nem született unokája kéri számon az államfőn 25 év múlva azt, hogy a világ miért nem akadályozta meg a klímaváltozás negatív hatásait – közölte az MTI.