#10. A szívre káros hőterhelés

A rekordhőmérséklet egyre gyakoribb lesz, mivel a globális átlaghőmérséklet emelkedése eléri vagy meghaladja a 1,5 Celsius-fokot a következő 20 évben. Egyre többször hallunk halálos hőhullámokról és futótüzekről, amik végigsöpörnek a forró, száraz területeken. A szélsőséges hőmérsékletek évente 5 millió ember halálát okozzák .

Azok, akik forró éghajlatú területen laknak, kénytelenek megküzdeni a túlzottan magas hőmérséklet következményeivel a mindennapokban.

Ha magasabb a hőmérséklet, akkor a szív terhelése is erősebb. A szívnek gyorsabban kell pumpálnia, hogy fokozza a keringést, és lehűtse a testet. A szívbetegségben szenvedők, akiknek a szíve legyengült, különösen ki vannak téve a szívelégtelenség és a hőguta kockázatának meleg időben.

#9. Alvászavar

47 ezer ember alvását vizsgálták 68 országban egy 2022-ben publikált kutatás során. Az életfunkciókat egy csuklópánt segítségével monitorozták, így állapították meg a Koppenhágai Egyetem Társadalmi Adattudományi Központjának szakértői, hogy a felmelegedéssel egyre kevesebbet és egyre rosszabb minőségben alszanak az emberek.

Kelton Minor, a kutatócsoport vezetője hangsúlyozta az Euronewsnak nyilatkozva, hogy nem csak a mentális jólét (vagyis a jó közérzet) miatt fontos a kellő hosszúságú és nyugodt (mély) alvás, hanem a regeneráció miatt is.

Szervezetünk napközben az ébrenlét miatt az aktív tevékenységekre összpontosít, így az összes regenerációs folyamat alvás közben zajlik. Aki időben lefekszik, és eleget alszik, nem csak egészségi állapotát teszi fittebbé, hanem a várható élettartam megnöveléséhez is hozzájárul.

A felmelegedés miatt azonban egyre többen küszködnek alvászavarokkal. Nehezebben alszik el sok ember, ha meleg az éjszaka, illetve kevésbé mélyen, gyakrabban felébredve, rövidebb ideig. Az idősek, a nők és az alacsony jövedelmű országok lakosai erősebbek kitettek a kockázatnak.

#8. Légzési problémák

A felmelegedés tiszta levegő esetén is csökkenti a légzés hatékonyságát, a tüdőnek nagyobb kapacitással kell dolgoznia, hogy ugyanannyi oxigént a hajszálerekbe juttasson a hörgőkben, mint a hűvös, oxigéndús levegőt belélegezve. Párás, meleg helyen még megterhelőbb a folyamat a szervezet számára.

A levegő szennyezettsége esetén a felmelegedés vagy a napsugárzás fokozhat ártalmas kockázati tényezőket, mint például a szervezetre mérgező ózon képződése.

A Los Angeles-i típusú, azaz fotokémiai szmog során a vegyi szennyezés miatt háromatomos oxigémolekula is keletkezik a kétatomosak mellett. Míg a felső légkörben az ózon hatása kedvező, mivel megvédi a földi életet a világűrből érkező káros sugárzástól, az ember életterében káros a megjelenése.

A meleg levegőben az apró szemcséjű káros anyagok jelenléte is fokozottabban támadja a szervezetet, ezek mind légzési, légzőszervi problémákhoz vezethetnek.

A légszennyezésből eredő fő aggodalmak a következők: asztma és légúti gyulladások, köhögés, nehézlégzés. Egy kanadai nő esetében regisztrálták először a káros egészségügyi hatást úgy, hogy a diagnózis kifejezetten az éghajlatváltozást jelöli meg a légúti betegség kiváltó okaként.

#7. Vesekárosodás

A hőhatás miatti kiszáradás károsíthatja a veséket, amelyek zavartalan működéséhez rendszeres és elegendő folyadék szükséges. Mivel a vesékbe belépő ér nagyobb átmérőjű, mint a kilépő, a szerven belül nyomás alá kerül az érszakasz, így az érfalon keresztül akkor is zajlik a vizeket kiválasztása, ha nem pótóljuk a folyadékot.

Minél magasabb a hőmérséklet, annál gyakrabban kell innunk. Ha a szükségesnél kevesebb víz jut a szervezetbe, a kiválasztott anyagok kristályosodhatnak, ez vesehomok és vesekő képződéséhez vezethet.

A nem megfelelő kiválasztás túl a veseproblémákon szövődményekhez vezethet, a vizeletürítési nehézségektől a hányingeren át a derékfájásig.

Valóság a hő és a páratartalom potenciálisan halálos kimenetelű növekedése

#6. Súlyosbodó allergia

A pollen mennyisége a világ számos helyén növekszik az éghajlatváltozás miatt. Azokon a helyeken, ahol a vegetáció intenzívebb fotoszintézist végez az új időjárási körülmények között, több virágpor irritálja az arra érzékeny embereket.

A hatást nehéz egyértelműen számszerűsíteni, hiszen az egyre egészségtelenebb életmód, az egyre szennyezettebb környezet miatt már eleve rosszabb egészségügyi kondíciókkal indulnak sokan az allergia elleni küzdelemben, és erre jön rá az egyes helyeken növekvő pollenmennyiség.

Röviden: egyre több érzékeny ember kell megküzdjön az egyre nagyobb mennyiségű pollennel. Ez az emelkedés az allergiás/szénalázas tünetek súlyosbodásához vezet, mint például tüsszögés, köhögés, szemviszketés, fejfájás és fülfájás.

#5. A keringési rendszer károsodása

Amikor a légszennyező anyagok a tüdőn keresztül a véráramba és a szívbe jutnak, a szív- és keringési betegségek kialakulásának kockázata megnő. Az erek szűkülnek és megkeményednek.

Egy 2018-as londoni tanulmány megállapította, hogy a megnövekedett légszennyezés következtében a részecskék bejutnak a véráramba, amitől a vér ragadósabb lesz, és a szívnek erősebben kell pumpálnia, hogy mozgásban tudja tartani a sűrűbb vért.

Ez a szív szerkezetének megváltozásához vezethet, az alsó két kamra nagyobb és kitágultabb lesz, ami gyakori a szívelégtelenség korai szakaszában.

#4. Meddőség

A termékenységre is káros az egyre szennyezettebb és egyre melegedő környezet. Dr. Gareth Nye, a Chesteri Egyetem anatómiai és fiziológiai oktatója vizsgálja kutatta az összefüggést.

„Egy 18 ezer kínai házaspárt vizsgáló tanulmány megállapította, hogy azoknál, akiknél magasabb a kisrészecskék által okozott szennyezés, azok körében 20 százalékkal nagyobb a meddőség kockázata” – mondta Nye az Euronewsnak.

Egy másik amerikai tanulmány bemutatja, hogy a légszennyezés miként befolyásolja a petesejtek érését.

„Mivel a párok akár 30 százaléka küzd a teherbe eséssel, és nincs felismerhető oka a problémának, már most minden eddiginél fontosabb, hogy lehetséges okként tekintsünk a levegőszennyezésre.”

#3. Alultápláltság

A hőmérséklet növekedésével az élelmiszerhiány is szélesedő probléma. A globális felmelegedés egyre több országban teszi lehetetlenné vagy változtatja meg az élelmiszertermelést.

Az alultápláltság számos egészségügyi szövődményhez vezet: szívbetegséghez, rákhoz, cukorbetegséghez és növekedési zavarokhoz.

A fejlettebb országokban egyelőre csak az élelmiszerárak emelkedését okozza a jelenség. Míg a szegényebb országokban az éhezés, a gazdagabb tájakon továbbra is az elhízás jelenti a nagyobb gondot.

A táplálkozás szempontjából nem csak a mennyiség, hanem a szervezetbe jutó tápanyagok és elemek sokfélesége is fontos. Így egy-egy szegény régiónak juttatott gabonasegéllyel nem oldódik meg a fehérjepótlás, a mikroelemek, rostok, vitaminok megfelelő arányú bevitele.

#2. Mentális egészség

Közérzetünkre is káros hatással van az erősödő környezetszennyezés és a gyorsuló éghajlatváltozás. A szélsőséges időjárási jelenségek miatti katasztrófák, erdőtüzek, árvizek, eróziós folyamatok félelemkeltők, az óceánok emelkedő szintje már most körülhatárolható térségeket veszélyeztet.

Míg számos egészségügyi kockázat az idősebbeknél erősebb tényező, a jövőtől való félelem inkább a fiatalokat tartja rettegésben, egyre nagyobb arányban.

Erre utal a közép- és általános iskolások körében egyre gyorsabban terjedő demonstrációs hullám, a Greta Thunberg-jelenségként emlegetett politikusok számonkérése, illetve az egyetemisták körében világszerte terjedő tiltakozómozgalom, az Exctinction Rebellion.

Az ökoszorongás erősödését egy 2021-ben közzétett globális tanulmány is kimutatta. A világ több országából kérdeztek 10 ezer fiatalt. Többségük, 60 százalékuk nagyon vagy rendkívül aggódik az éghajlatváltozás miatt. A válaszadók 56 százaléka azt gondolja, hogy az emberiség halálra van ítélve.

„Úgy érezték, a jövőjük nem lehet pozitív, de nem tehetnek semmit” – mondta Steve Simpson, a Bristoli Egyetem tengerbiológiájának és globális változásainak professzora az Euronewsnak. A tudós szerint a fiatalok csak érzékelik a bolygó hanyatló állapotát, de tehetetlennek érzik magukat.

#1. Testünkben található mikroműanyagok

A műanyagszemét szemmel láthatóan borítja be a Földet. A fejlettebb országokban is látjuk az eldobott üdítőspalackokat az utak mentén, a szeméttelepeken egyre nagyobb hegyekben halmozódnak, a fejlődő országokban egész folyók felszínét borítják el, de megjelentek az óceán távoli pontjain lebegő szemétszigetekként vagy a tengerfenék mélyére rakódva.

A mikorműanyagok koncentrációja minden élőlényben egyre magasabb arányban mutatható ki, így az emberi szervezetben is mérhető. A nanorészecskék a vérkeringéssel minden szervhez eljutnak, testünk bármelyik pontján kifejthetnek egyelőre nem ismert hatásokat.

Folyamatban vannak a kutatások arra vonatkozóan, hogy a mikroműanyagok milyen hatással vannak az emberi szervezetre.