Semelyik oldal nem foglalkozik a katasztrófa okával: hogy hetente kb. egymillió olyan gyerek születik, akit az anyja nem akart.
Pedig az itt röpködő összegek töredékéből meg lehetne oldani, hogy mindenkinek legyen lehetősége a fogamzásgátlásra.
Fizetné a spirált egy szegény afrikai nő számára, hogy a terhességtől rettegés nélkül élvezhesse a szeretkezést?
Ez messze a legnagyobb jótett lenne, de a gondolata se merülhet föl a “jóságos” emberek fejében, mert az évezredes szaporodás-erőltető ideológiákkal agy- és szívmosott pszichéjük blokkolja ezt a témát.
Pedig egyben a jótevők saját érdekeit is messze a leghatékonyabban szolgálná ez a jótett. A népességrobbanás visszafordítása megóvna mindenkit a klímamegbolondulástól, a migránsáradattól, a háborúktól, a nyomortól, a járványoktól, a Föld élhetetlenné szétbarmolásától…
Egyáltalán nem baj, ha egy jótett egyben a jótevő számára is hasznos. A probléma az, hogy a világ villámgyors változása miatt a saját érdekeinket se ismerjük föl, meg a rászorulók érdekeit se.
Így ahelyett, hogy igazi jótettekkel segítenénk a rászorulókat (és egyben magunkat, az emberiséget és az élővilágot is), a “jótettek” gyakran több kárt csinálnak mint hasznot.
Ha lesznek akik lájkolják, sőt megosztják ezt a posztot, az azt mutatja majd, hogy már kezd felbukkanni a jóságnak egy bölcsebb felfogása.
S ha valaki igazán jót akar tenni, a fogamzásgátlás emberi jogát (ENSZ, 1968) globálisan érvényesítő küzdelemben támogathatja a BOCS Alapítványt adománnyal ill. önkéntes munkával (ld. bocs.eu).
Simonyi Gyula
Hogyan profitálnak politikusok, újságírók és civilszervezetek a menekülthullámból?
Egy könyv tabukról és tényekről. Tudta Ön, hogy már most is hárommillióan dolgoznak a bevándorlókért Németországban, háromszor annyian, mint az autóiparban, a BMW-től az Opelen át a Volkswagenig együttvéve?
Nem? És azt, hogy a menekültipar Németországban évente 13 billió (!) forintos üzlet?
Ha elolvassa Udo Ulfkotte tények sokaságával alátámasztott leleplező könyvét, másként fog gondolkodni a menekültkérdésről.
Egy évvel a Magyarországon is nagy visszhangot kiváltó, Megvásárolt újságírók című médiakritikai könyve után újra forró témához nyúlt Udo Ulfkotte német tényfeltáró újságíró, aki 17 éven át volt a nagyhírű Frankfurter Allgemeine Zeitung haditudósítója és szerkesztő-riportere. Ulfkotte annak járt utána, hogy kik és mekkora hasznot húznak a milliószámra Európába érkező észak-afrikai, közel-keleti és közép-ázsiai menekültből?
A kutatás eredményei még a sokat látott szerzőt is megdöbbentették. A média által világhírűvé vált a Willkommenskultur kifejezés, az Angela Merkel által meghirdetett nyitott kapuk politikája. Kevesen tudják azonban, hogy a menekültipar 2016-ra Németországban 42 milliárd eurós gigaüzletté vált. A bevándorlóimport fenntartása és növelése sokak érdeke, miközben hatalmas károkat okoz az európai adófizetőknek, akik egyre kevésbé érzik otthon magukat saját országukban. Róluk, a nyertesekről és a vesztesekről írta könyvét Udo Ulfkotte.
A nagyvállalatokról, amelyek milliárdos hasznot zsebelnek be a menekültek ellátására szolgáló állami megrendelésekből.
Az idősotthonokból kitett német nyugdíjasokról, akiket utcára tettek, mert szükség volt a szobáikra a menekültek elhelyezéséhez.
A gyógyszeripari óriáscégekről, amelyek számára hatalmas új piacot jelent az elhanyagolt egészségi állapotú és Európában ismeretlen, egzotikus betegségektől szenvedő bevándorlók sokasága. A számlát természetesen az adófizetők állják.
Az utcán, közparkokban és fürdőkben szexuális zaklatást vagy erőszakot elszenvedő gyerekekről, fiatalokról és felnőttekről.
A politikusokról, akik jól jövedelmező mellékállásokat töltenek be a menekültipart kiszolgáló szervezetek igazgatótanácsaiban.
A kiskereskedőkről, akik már nem is jelentik a menekültek által elkövetett sorozatos bolti lopásokat, mert tudják, hogy a rendőrség egyetlen elkövetőt sem vesz őrizetbe.
A több mint 100 tagú brémai menekült nagycsaládról, akik évente 5,1 millió euró szociális segélyben részesülnek.
Az újságírókról, akik a menekültipar érdekeinek megfelelően hangolják riportjaikkal a közvéleményt.
Forrás: Index
Euro Árfolyamok
A globális felmelegedés nem csupán az első számú környezetvédelmi kihívás, amivel ma szemben állunk, de egyike a legfontosabb témáknak, ami az egész emberiséget érintik…Mindenkinek ki kell vennie a részét abból, hogy felhívjuk a figyelmet a globális felmelegedésre és a problémákra, amelyekkel emberként szembe kell néznünk, hogy bolygónk jövője számára fenntartható környezetet érjünk el.
