A Meteorológiai Világszervezet (WMO) 2025. szeptember 18-án közzétett jelentése szerint a 2024-es év egyszerre volt a szélsőséges aszályok és az intenzív csapadék időszaka.

Az éghajlatváltozás következményei egyre kézzelfoghatóbbak: a Meteorológiai Világszervezet (WMO) legfrissebb jelentése (.PDF) szerint a 2024-es év a globális vízkészletek szempontjából soha nem látott szélsőségeket hozott. A világ egyszerre élte meg a súlyos aszályokat és az özönvízszerű esőzéseket, miközben a globális átlaghőmérséklet ismét rekordot döntött. A Földfelszín hőmérséklete 1,55 Celsius-fokkal volt magasabb az iparosodás előtti szintnél, aminek következtében mind a vízkörforgás, mind a vízbiztonság drámai átalakuláson ment keresztül.

 

A legszembetűnőbb hatások közé tartozott az Amazonas-medencét és Dél-Afrikát sújtó súlyos aszály, valamint az afrikai trópusokon lezúduló heves esőzések, amelyek 2500 ember életét követelték és mintegy négymillió embert kényszerítettek otthonaik elhagyására. Bár a WMO jelentés Közép-Európára összességében az átlagosnál nedvesebb körülményeket említ – főként a szeptemberi Boris viharból eredő árvizek miatt Németországban, Csehországban és Lengyelországban –, Magyarország ezzel szemben inkább a száraz, aszályos időjárást tapasztalta, amit a talajvízszintek jelentős csökkenése is alátámasztott. A jelentés arra is rámutat, hogy a gleccserek soha nem látott mértékben veszítettek tömegükből: 2024-ben önmagában mintegy 450 milliárd tonna jég tűnt el a világ hegységeiből. Ez nemcsak a tengerszint-emelkedés szempontjából aggasztó, hanem azért is, mert a gleccserek számos folyó és közösség számára szolgálnak édesvíz-forrásként a száraz időszakokban.

Külön aggodalomra ad okot a felszín alatti vizek helyzete. Bár egyes területeken 2024-ben átmeneti javulás volt tapasztalható, Dél-Európában továbbra is jelentős csökkenés figyelhető meg. A talajvíz a világ egyik legfontosabb ivóvízforrása, ugyanakkor lassan regenerálódik: egyes vízadó rétegeknek évezredekre van szükségük ahhoz, hogy teljesen feltöltődjenek. A túlhasználat ezért hosszú távú, sokszor visszafordíthatatlan következményekkel járhat. A jelentés kidolgozásában a mainzi Johannes Gutenberg Egyetem kutatói is közreműködtek, akik új modellezési módszerekkel segítették a talajvíz-adatok elemzését, és globális szinten is dolgoznak a vízhelyzet átfogóbb megértésén.

A WMO jelentése egyértelmű figyelmeztetés: a klímaváltozás következtében világszerte gyakoribbá és szélsőségesebbé válnak a vízzel kapcsolatos események. Az aszályok és árvizek kettős kihívása minden kontinens számára valós fenyegetést jelent, legyen szó mezőgazdasági termelésről, energiaellátásról vagy alapvető emberi szükségletekről. A jövőben kulcskérdés lesz a hosszú távú vízgazdálkodási stratégiák kidolgozása és megvalósítása, amelyek képesek kezelni a visszatérő és fokozódó szélsőségeket. A jelentés tanulsága világos: a víz vált a klímaváltozás egyik legkritikusabb frontvonalává, amelyen csak következetes és összehangolt cselekvéssel lehet helytállni.

Rampasek László A.