Klímabumeráng: Ausztrália a saját fosszilis exportjának első áldozata

Évtizedekig a világ szén- és ma már LNG-nagyhatalma volt, ígéreteit megszegte, most pedig a Mad Max-re emlékeztető klímakatasztrófa felé sodródik. A szén- és LNG-exportból meggazdagodott ország most saját fosszilis politikájának áldozata.

Ausztrália évtizedeken keresztül a világ legnagyobb szénexportőreként gazdagodott, miközben már a kétezres évek végén olyan ígéreteket tett, hogy 2020-ra karbonsemleges országgá válik. Ezekből az ígéretekből semmi nem lett. A profit fontosabbnak bizonyult a jövőnél, a rövid távú üzleti érdekek előrébb kerültek az emberi életnél és a bolygó stabilitásánál. Az ország ma ugyanazt a stratégiát követi, mint a legnagyobb olajvállalatok: szép szavakat és hangzatos célokat hangoztat, miközben továbbra is hatalmas mennyiségben önti a fosszilis tüzelőanyagokat a globális piacra. A légkörben felhalmozódott szén-dioxid jelentős része a szénből származik, és ebben Ausztrália felelőssége megkerülhetetlen.

A “Carbon Neutral by 2020” terv puszta PR-fogás maradt. A szénexport évtizedeken át uralta az ország gazdaságát, és amikor a világ egyre nagyobb nyomást gyakorolt a szén kivezetésére, Ausztrália gyorsan új piacra talált: a cseppfolyósított földgázra (LNG). Ma az LNG-exportot ugyanazzal a logikával tolják előre, mint korábban a szenet, fittyet hányva a klímacélokra. Az egyik legnagyobb LNG-projekt, a North West Shelf, hivatalosan is engedélyt kapott arra, hogy egészen 2070-ig működjön – miközben az ország papíron nettó zéró kibocsátást vállalt. Ez nem más, mint a globális klímaválság tudatos súlyosbítása. Ausztrália így nem különb, mint a nagy olajmultik: a nemzet egészének politikája vált egyetlen hatalmas fosszilis üzletté.

Most azonban visszaüt a bumeráng. Az Ausztrál Nemzeti Klímakockázati Felmérés (NCRA) világosan kimondja, hogy a hőhullámok, aszályok, bozóttüzek és vízválság miatt az ország az egyik legsérülékenyebb fejlett gazdasággá válik a század végére. Ha a felmelegedés eléri a +3 °C-ot, Sydneyben és Darwinban a hő miatti halálozások akár 400–450 százalékkal nőhetnek, a belső területek élhetetlenné válnak, és a gazdaság évente több tízmilliárd dolláros veszteségeket szenved el. A tudományos modellek legsötétebb forgatókönyvei olyan képet festenek, amely a Mad Max filmek világát idézi: kiégett földek, elnéptelenedő városok, vízhiány miatti összeomló közösségek. Ez a jövő nem fikció, hanem a fosszilis exportpolitikák egyenes következménye.

Ausztrália tehát nemcsak áldozata, hanem aktív alakítója is a klímakatasztrófának. Nem lehet úgy beszélni globális felelősségről, hogy közben elfeledjük: a szénből és most már az LNG-ből származó kibocsátások évtizedek óta mérgezik a légkört. A bumeráng visszacsapott, és Ausztrália ma a saját üzleti modelljének első számú áldozata. De a pusztítás hatása nem áll meg a kontinens határainál: a globális éghajlati összeomlás mindenkit érint. Ausztrália bűne nem kisebb, mint a legnagyobb olajvállalatoké – a jövő generációi előtt pedig ugyanolyan súlyú lesz a felelőssége.

Rampasek László A.

Jelentések:

Ausztrália nemzeti éghajlati kockázatértékelése: áttekintés (.PDF)
Az Ausztrália első nemzeti éghajlati kockázatértékelésének második szakaszában elért legfontosabb eredmények összefoglalása, amely átfogó elemzést nyújt a potenciális kockázatokról és hatásokról.

Ausztrália nemzeti éghajlati kockázatértékelési jelentése (.PDF)
Ausztrália első nemzeti éghajlati kockázatértékelésének legfontosabb eredményeinek összefoglalása, amely 11 prioritást élvező kockázatot és 7 új kockázatot részletez az őslakosok és a Torres-szoros szigetlakói számára.