Tizedik egymást követő havi melegrekord riasztja és zavarba hozza az éghajlatkutatókat.
Ha az anomália augusztusig nem stabilizálódik, “a világ feltérképezetlen területre kerül” – mondja az éghajlati szakértő.
A globális felszíni átlaghőmérséklet az elmúlt 12 hónapban 1,58 Celsius-fokkal haladta meg az iparosodás előtti szintet, ami meghaladja a párizsi megállapodásban kitűzött célt. Fénykép: Fernando Bustamante/AP
Újabb hónap, újabb globális melegrekord, amely miatt az éghajlatkutatók vakargatják a fejüket, és remélik, hogy ez inkább az El Niño okozta másnaposság, mint bolygó vártnál rosszabb egészségi állapotának tünete.
A Copernicus Éghajlatváltozási Szolgálat kedden közzétett adatai szerint márciusban a globális felszíni hőmérséklet 0,1 Celsius-fokkal magasabb volt, mint e hónap korábbi, 2016-ban felállított rekordja, és 1,68 Celsius-fokkal magasabb az iparosodás előtti átlagnál.
Ez a 10. egymást követő havi rekord a felmelegedési szakaszban, amely minden korábbi rekordot megdöntött. Az elmúlt 12 hónapban a globális átlaghőmérséklet 1,58ºC-kal haladta meg az iparosodás előtti szintet.
Ez – legalábbis átmenetileg – meghaladja a párizsi klímamegállapodásban célként kitűzött 1,5ºC-os referenciaértéket, de ez a mérföldkőnek számító megállapodás csak akkor tekinthető megszegettnek, ha ez a tendencia évtizedes szinten folytatódik.
A brit meteorológiai hivatal korábban azt jósolta, hogy a 1,5 Celsius-fokos célt egy év alatt túlléphetik, más vezető éghajlatfigyelő szervezetek pedig azt mondták, hogy a felmelegedés jelenlegi szintje a számítógépes modellek által várt határokon belül marad.
A hőmérséklet elmúlt évi hirtelen emelkedése azonban sok tudóst meglepett, és aggodalomra adott okot a felmelegedés lehetséges felgyorsulásával kapcsolatban.
Ürge-Vorsatz Diana, az ENSZ Éghajlat-változási Kormányközi Testületének (IPCC) egyik alelnöke megjegyezte, hogy a bolygó az elmúlt 15 évben évtizedenként 0,3 Celsius-fokos ütemben melegedett, ami majdnem kétszerese az 1970-es évek óta tartó 0,18 Celsius-fokos évtizedenkénti tendenciának. “Ez az éghajlati változékonyság tartományán belül van, vagy a felgyorsult felmelegedés jele? Az az aggodalmam, hogy lehet, hogy már túl késő lesz, ha csak várunk” – tweetelte.
2024 márciusa a 10. egymást követő hónap, amely globális hőmérsékleti rekordokat dönt meg
Globális havi felszíni léghőmérsékleti anomáliák, referencia-időszak: 1850-1900
Gavin Schmidt, a Nasa Goddard Institute for Space Studies igazgatója megjegyezte, hogy a hőmérsékleti rekordok minden hónapban akár 0,2ºC-kal is megdőlnek. “Megalázó és egy kicsit aggasztó beismerni, hogy egyetlen év sem hozta annyira zavarba a klímakutatók előrejelzési képességeit, mint 2023” – írta Jim Hansen utódja a Nature-ben nemrég megjelent cikkében (.PDF)
Schmidt az anomália több valószínűsíthető okát is felsorolta – az El Niño-hatást, a környezetszennyezés ellenőrzése miatt a légkört hűtő kén-dioxid-részecskék csökkenését, a 2022. januári Hunga Tonga-Hunga Ha’apai vulkánkitörés okozta kihullást Tongán, valamint a naptevékenység fokozódását a megjósolt napmaximum előtt.
Az előzetes elemzések alapján azonban azt mondta, hogy ezek a tényezők nem elegendőek a 0,2 Celsius-fokos növekedéshez: “Ha az anomália nem stabilizálódik augusztusig – ami a korábbi El Niño események alapján ésszerű várakozás -, akkor a világ feltérképezetlen területre kerül. Ez azt jelentheti, hogy a felmelegedő bolygó máris alapvetően megváltoztatja az éghajlati rendszer működését, sokkal hamarabb, mint ahogy azt a tudósok várták.”
“A további felmelegedés megállításához az üvegházhatású gázok kibocsátásának gyors csökkentésére van szükség” – mondta Samantha Burgess, a Copernicus Éghajlatváltozási Szolgálat igazgatóhelyettese.
Michael E. Mann, az a tudós, akinek 1999-es “hoki bot grafikonja“ megmutatta a globális hőmérséklet ipari korszak óta tartó erőteljes emelkedését, azt mondta, hogy a jelenlegi tendenciák várhatóak voltak a kibocsátások folyamatos növekedése miatt. De szerinte ez nem jelenthet megnyugvást. “A világ olyan gyorsan melegszik, ahogy azt megjósoltuk – és ez elég rossz” – tweetelte.
Ezzel a nézettel szemben nem a tudomány, hanem a fosszilis tüzelőanyag-ipar – különösen az az 57 vállalat, amely a kibocsátások 80%-áért felelős – áll, amely dollárbilliókat veszíthet. A múlt hónapban a Saudi Aramco vezérigazgatóját, Amin Nasszer-t egy houstoni olajipari konferencián megtapsolták, amiért kijelentette: “Fel kell hagynunk az olaj és a gáz fokozatos kivonásának fantáziájával”. Ez annak ellenére történt, hogy országa és mások mindössze négy hónappal korábban, a dubaji Cop28 klímacsúcson megállapodtak a fosszilis tüzelőanyagoktól való elszakadásról.
Forrás: The Guardian | Jonathan Watts