Miután a szezon nagy részében rendkívül erős szélsebességekkel rendelkezett, a sarkvidéki örvény két héttel ezelőtt visszahúzódott, miközben a nyugat-keleti irányú szelek magja elmozdult a pólustól.
Azonban, miközben a szezon végéhez közeledik, a sarkvidéki örvénynek még van néhány trükkje a tarsolyában.
A sarkvidéki örvény megszakadása és zsugorodása. A sarkvidéki örvényt nyomon követhetjük a potenciális örvényesség segítségével, amely a levegőcsomagok forgási energiáját, vagyis “pörgését” írja le. Ez az animáció a sztratoszféra napi potenciális örvényességét mutatja 2025 márciusának első három hetében. A legsötétebb kékek a leghidegebb, legelszigeteltebb levegőt jelölik. Amikor a sztratoszférikus melegedés március 9-én elkezdődött, a sarkvidéki örvény elmozdult a pólustól Észak-Európa felé. Azóta az elmozdult sarkvidéki örvény tovább zsugorodott, miközben kisebb részek váltak le a fő örvényről.
A sarkvidéki örvény gyengül, de még nem tűnt el teljesen…
Március 9-én a 60° északi szélességnél a sztratoszférikus szelek nyugati irányból keletire váltottak, ami a sarkvidéki örvény jelentős megszakadását jelzi. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a sarkvidéki örvény teljesen eltűnt volna. Amint az animáció mutatja, az örvény elmozdult a pólustól, és Észak-Európa felett kanyargott.
A legfrissebb előrejelzések szerint a sarkvidéki örvény valószínűleg nem tér vissza normál helyzetébe a pólus felett, és nem erősödik meg ebben a szezonban. Ezen előrejelzések alapján a 60° északi szélességnél a szelek keleti irányúak maradnak, és a sarkvidéki örvény maradványai Észak-Európa felett eloszlanak. Tehát ez a melegedési esemény valószínűleg a szezon utolsó sztratoszférikus melegedése lesz, ami 1958 óta a második legkorábbi végső melegedést jelenti. NOAA Climate.gov
Megfigyelt (vastag kék vonal) és előrejelzett (NOAA GEFSv12, rózsaszín vonalak) poláris örvény-szélsebességek 60° é. sz.-en, az 1991-2020 közötti átlaghoz (CFSR adatok, vékony kék vonal) és a természetes változékonyság tartományához (kék árnyékolás) viszonyítva. A kép a NOAA Climate.gov oldalról származik, Laura Ciasto eredeti ábrája alapján adaptálva.
Egy érdekes végső sztratoszférikus melegedés.
Korábban már beszéltünk a végső melegedésekről, amelyek általában április közepén következnek be. Miért olyan korai tehát idén a végső melegedés?
Ennek megválaszolásához először emlékeznünk kell arra, hogy miért alakul ki minden télen a sarkvidéki örvény. A Föld tengelyének dőlése miatt az Északi-sark télen nem kap napfényt. Így a trópusi középső sztratoszférában a hőmérséklet magasabb, mint a sarki sztratoszférában. A hő mindig a melegebb területekről a hidegebbek felé áramlik. Egész télen a meleg levegő megpróbál a trópusokról a pólus felé mozogni, de a Föld forgása jobbra téríti el.
Minél közelebb van a pólushoz, annál erősebb ez a hatás. Ennek eredményeként a sarki sztratoszférában nyugat-keleti irányú szelek alakulnak ki: ezek a sarkvidéki örvény nyugati szelei.
Amikor a sarkvidéki örvényt egy jelentős, hirtelen sztratoszférikus melegedés zavarja meg, a sarki sztratoszférában a hőmérséklet emelkedik, néha melegebbé válik, mint a trópusi sztratoszférában. Ekkor a levegő a sarki régióból a trópusok felé mozog. A Föld forgása jobbra téríti el a levegőt, ami kelet-nyugati irányú (keleti) szeleket eredményez.
Ha a zavar még azelőtt következik be, hogy a napfény visszatérne az Északi-sarkra (például januárban vagy februárban), akkor a poláris sztratoszféra ismét lehűl, hidegebbé válik, mint a trópusi sztratoszféra, és a poláris örvényt meghatározó nyugati szelek újra felerősödnek. Ha azonban ez a zavar akkor történik, amikor a napfény már visszatért a sarki régiókba (például márciusban), akkor a poláris sztratoszféra már melegedni kezdett, és a trópusok és a sarkvidék közötti hőmérséklet-különbség gyengül. Ilyenkor könnyebb, hogy a szelek keleties irányban maradjanak, így a poláris örvény eltűnik egészen a következő őszig. Ha ez történik, a zavart végső sztratoszférikus melegedésnek tekintik. Akkor is bekövetkezik minden évben egy végső melegedés, ha egyébként nincs semmilyen rendkívüli zavar a poláris örvényben, mert ahogy a sarkvidék egyre több napfényt kap, a pólus és az egyenlítő közötti hőmérséklet-különbség természetes módon is gyengül.
Tavaly például egy hirtelen melegedés történt március 4-én, de az örvény ezt követően helyreállt, és a végső melegedés csak április 28-án következett be. Idén azonban úgy tűnik, hogy az örvény nem lesz képes ismét megerősödni. Úgy tűnik, mintha a poláris örvény igyekezne visszaszerezni megszokott helyét az Északi-sark felett. A sztratoszférikus szelek kezdeti csökkenése után a 60° északi szélességnél a szelek kétszer is megpróbáltak visszaerősödni a 0 méter per másodperces vonal felé. Minden alkalommal azonban ezeket a próbálkozásokat újabb hullámaktivitási lökéshullámok akadályozták meg, és a szelek még erősebben keleti irányúvá váltak, mint korábban.
A stratoszférikus felmelegedés utolsó hullámának hatásai a felszínen
Ahogy mindig, most is szeretnénk tudni, hogy ezek a zavarok a sztratoszférikus poláris örvényben vajon érezhetők lesznek-e, és ha igen, hogyan, a felszínen is. Az elmúlt hét során sztratoszféra–troposzféra kapcsolódás történt, amit a légoszlop vastagodásának növekedése jelez a sarkvidék fölött mind a sztratoszférában, mind a troposzférában. A légkör vastagságának növekedése általában magasabb légnyomással és az átlagosnál melegebb hőmérséklettel jár a sarki régióban.
Végre „beszélget” egymással a sztratoszféra és a troposzféra. Az átlagos légköri vastagságtól való eltérések („standardizált geopotenciálmagasság-anomáliák”) a légoszlopban az Északi-sark fölött a sztratoszférában és a troposzférában. Március eleje óta többször is előfordult, hogy pozitív vastagsági anomáliák húzódtak végig a sztratoszférán és a troposzférán, ami kapcsolódásra utal. A legfrissebb előrejelzések szerint ez a kapcsolódás várhatóan legalább a következő két hétben folytatódik. A standardizált anomáliák a 1991–2020-as Climate Forecast System Reanalysis klímakutatási adatokból származnak, és az eltéréseket az átlagos szórással elosztva ábrázolják. Az adatok a Global Forecast System megfigyelései és előrejelzései alapján készültek.
Amikor ez a kapcsolódás bekövetkezik, az ennek következtében fellépő zavarok a futóáramban (jet stream) növelhetik az évszakhoz képest átlag alatti hőmérsékletek valószínűségét, különösen az Egyesült Államok keleti részén, Észak-Európában és Ázsiában. Március utolsó hetében a hőmérsékletek viszonylag normálisak voltak az USA keleti felén, de a legfrissebb előrejelzések szerint jövő hétre fokozódik az átlag alatti hőmérsékletek esélye az ország keleti részén.
Végső gondolatok a sarki örvény szezonjáról
A tél nagy részében a sarki örvény erős volt, megnyúlt formában jelentkezett, és nem mutatott különösebb érdeklődést a troposzférával való kölcsönhatás iránt. De, mint egy igazi légköri díva, a sarki örvénynek volt még egy utolsó trükk a tarsolyában: látványos módon összeomlott, és ezzel némi hidegebb levegőt is magával hozott. Most azonban, ahogy a sarki örvény téli álomra szenderül, a Polar Vortex Blog is így tesz egészen a következő őszig. Mint mindig, köszönjük, hogy velünk tartottatok.
Lábjegyzetek
[1] A hirtelen felmelegedés dátuma az a nap, amikor a 10 hPa nyomási szinten és 60° északi szélességnél a napi átlagos zonális szél iránya kelet–nyugatira vált. Ennél az eseménynél a dátumot a MERRA-2 széladatok alapján határozták meg.
[2] A felmelegedést “hivatalosan” csak április 30-a után nyilvánítják végső felmelegedésnek. A végső felmelegedés definíciója szerint ez az a nap, amikor a 60° északi szélességnél és 10 hPa nyomási szinten a napi átlagos szél kelet–nyugati irányúvá válik, és ezt követően nem fordul vissza nyugat–keleti irányba 10 egymást követő napnál hosszabb időre április 30-a előtt. A jelenlegi előrejelzések szerint a szél nem vált vissza nyugat–keleti irányba április 30-a előtt, de ezt csak akkor fogjuk biztosan tudni.
[3] A Föld tengelye 23,5°-kal meg van dőlve, ami azt jelenti, hogy a téli hónapokban elfordul a Nap felől. Ennek következtében az Északi-sark nem kap napfényt ebben az időszakban. A téli napforduló után a Föld tengelye ismét a Nap felé kezd dőlni. Márciusra a napfény ismét eléri a sarki régiókat, és a tavaszi napéjegyenlőség idején az Északi-sark is napfényben fürdik.
[4] Be kell vallanunk, kissé leegyszerűsítjük a dolgokat. A leírásunk lényegében akkor lenne teljesen pontos, ha a sztratoszféra hőmérsékleteit kizárólag a beérkező napfény mennyisége határozná meg. A valóságban azonban a dinamika (a szelek és a légköri hullámok kölcsönhatása) fontos szerepet játszik az Egyenlítő és a pólus közötti hőmérsékleti különbségek alakításában, valamint az ezekkel összefüggő sztratoszférikus szélváltozásokban. Ez azt jelenti, hogy a melegebb, trópusi sztratoszférikus levegő hidegebb pólus felé történő mozgása nem csupán a napfény okozta hőmérséklet-különbség eredménye. A mozgás nagyrészt annak köszönhető, hogy a sztratoszférában a légköri hullámok megtörnek, és keleti (kelet–nyugati) összetevőjű szelet hoznak létre, amelyet aztán a Föld forgása jobbra térít.
Forrás: Climate.gov
A 2024-25-ös poláris vortex szezon korai felbomlása – magyarországi hatások
A poláris vörös (polar vortex) rendkívül korai felbomlása nemcsak globális, hanem közvetlen magyarországi következményekkel is jár. Az alábbiakban összefoglaljuk, hogyan érinti ez az időjárási rendszert, a mezőgazdaságot és az energiaigényeket hazánkban.
A stratoszférikus felmelegedés (final stratospheric warming) nem csak magasabbrendű légköri rétegeket érinti – közvetlen hatással van az időjárásra is a felszínen, különösen a tavaszi hónapokban. Íme, hogyan alakítja át a körülményeinket:
1. Főbb hatások Magyarországon
✅ Tavasz gyorsabb beütése:
- A felmelegedés gyakran korábbi hőmérséklet-emelkedést hoz, ami meggyorsítja a növények rügyezését.
- Kockázat: Késői fagyok károsíthatják a gyümölcsfákat és a szőlőt.
✅ Instabilabb időjárás:
- A jet stream gyengülése gyakoribb váltakozó meleg-hideg periódusokat eredményez.
- Példa: Egyik héten +18°C, következő héten hóvihar.
✅ Csapadék szélsőségek:
- A rendszer felborulása intenzívebb záporokat vagy hosszabb száraz időszakokat okozhat.
2. Miért történik ez?
- A stratoszférában bekövetkező hirtelen hőmérséklet-emelkedés megbontja a poláris örvényt (polar vortex).
- Ez lefelé terjedő hatással van a troposzférára is, megváltoztatva a légköri áramlási mintákat.
3. Hosszú távú következmények
Klímaváltozás kapcsolat: A gyakoribb stratoszférikus felmelegedések jelezhetik, hogy az éghajlat egyre kevésbé kiszámítható lesz.
Mezőgazdasági kihívások: A változékony tavasz nehezíti a vetéstervezést.
Szakszavak magyarázata:
- Stratoszférikus felmelegedés = A légkör felső rétegének hirtelen melegedése, ami megzavarja a szélrendszereket.
- Jet stream = Magas légköri széláramlat, ami az időjárást befolyásolja.
Rampasek László A.
Euro Árfolyamok
A globális felmelegedés nem csupán az első számú környezetvédelmi kihívás, amivel ma szemben állunk, de egyike a legfontosabb témáknak, ami az egész emberiséget érintik…Mindenkinek ki kell vennie a részét abból, hogy felhívjuk a figyelmet a globális felmelegedésre és a problémákra, amelyekkel emberként szembe kell néznünk, hogy bolygónk jövője számára fenntartható környezetet érjünk el.
