Az Atlanti-óceáni meridionális áramlás (AMOC) kritikus küszöbértékének elérése, vagyis az áramlás összeomlása, a legfrissebb kutatások szerint akár már 2025-ben bekövetkezhet, ha a szén-dioxid-kibocsátás nem csökken.
Egyes tanulmányok szerint ez az időpont 2025 és 2095 között valószínű, a legvalószínűbb év 2050.
Más kutatások 2057-re teszik az összeomlás időpontját. ( The Guardian, arxiv.org )
Fontos megjegyezni, hogy ezek az előrejelzések bizonytalansággal terheltek, és a pontos időpontot nehéz meghatározni. Azonban a tudományos közösség egyetért abban, hogy az AMOC jelentős gyengülése vagy összeomlása ebben az évszázadban bekövetkezhet, ha a globális felmelegedés tovább folytatódik. ( The Guardian )
Az AMOC összeomlása súlyos globális éghajlati következményekkel járhat, beleértve Európa lehűlését, a trópusi esőzések eltolódását és a tengerszint emelkedését az Egyesült Államok keleti partjainál. Ezért elengedhetetlen a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése és az éghajlatváltozás mérséklése érdekében tett lépések fokozása.
Az Atlanti-óceáni áramlás összeomlásának veszélye: új modellek erősítik a korábbi kutatásokat
A klímaváltozás egyik legkritikusabb kérdése, hogy az Atlanti-óceáni meridionális áramlás (Atlantic Meridional Overturning Circulation, AMOC) milyen mértékben fenyegetett, és milyen következményekkel járhat a leállása. Egy új kutatás (.PDF) megerősíti azokat a korábbi eredményeket (.PDF), amelyek szerint az AMOC egyértelműen mutatja a klímarendszer egyik lehetséges fordulópontját.
Mi az AMOC és miért fontos?
Az AMOC egy olyan hatalmas óceáni szállítószalag, amely a meleg, sós vizet az Egyenlítőtől az északi szélességek felé szállítja, majd lehűlt és sűrűsödött formában visszaáramlik a mélytengeri áramlatokon keresztül. Ez az áramlás döntő szerepet játszik Európa és Észak-Amerika időjárásának alakításában, valamint a globális éghajlati rendszer stabilitásában.
A legújabb modellezési eredmények
A van Westen és munkatársai által publikált új kutatás egy magas felbontású óceánmodellt használt, amely képes volt részletesen szimulálni az óceáni örvényeket is. Az eredmények megerősítik, hogy az AMOC-nak létezik egy úgynevezett „tipping point”-ja (kritikus fordulópontja), amely után az áramlás visszafordíthatatlanul összeomlik.
Ez összhangban van a Stommel (1961) által felvetett elméleti modellel és a Levermann et al. (2005) kutatásával, amelyek azt mutatták ki, hogy az AMOC összeomlásának egyik fő mozgatórugója a sótartalom-visszacsatolási mechanizmus. Ahogy a sarki jég olvad, a beáramló édesvíz csökkenti az óceán sűrűségét, és megzavarja a mélyvízi képződést, amely az áramlás fenntartásához szükséges.
A lehetséges következmények
A modellek szerint az AMOC leállása súlyos hatásokkal járhat:
- Tengerszint-emelkedés: Az AMOC összeomlása után a dinamikus tengerszint-emelkedés nemcsak az Észak-Atlanti térségben, hanem egészen a Déli-Atlanti-óceánig terjedhet.
- Hideg folt az Atlanti-óceán északi részén: Az úgynevezett „cold blob” (hideg folt) a modellekben is megjelenik, ami azt jelzi, hogy az áramlás leállása jelentősen lehűtheti az észak-atlanti térséget.
- Amerikai partvidék felmelegedése: Az Egyesült Államok keleti partvidéke és a Karib-térség melegebbé válhat az áramlás megszűnése miatt.
- Extrém időjárási hatások: Az AMOC összeomlása drámai módon átalakíthatja az időjárási mintázatokat Európában és Észak-Amerikában, például gyakoribb viharokat, aszályokat és szélsőséges hideghullámokat okozva.
Hogyan tudhatjuk meg a fordulópontot?
A fordulópont pontos meghatározásához rendkívül hosszú és részletes szimulációkra van szükség, amelyek eddig számítási kapacitás hiányában nem voltak kivitelezhetőek. Az új kutatás azonban azt mutatja, hogy még a nagyobb felbontású modellekben is egyértelműen létezik az AMOC kritikus küszöbértéke.
Mi a következő lépés?
A tudományos közösség egyre sürgetőbbnek látja az AMOC folyamatos monitorozását és az ehhez kapcsolódó éghajlatvédelmi intézkedések megerősítését. Az óceáni áramlások változása ugyanis olyan láncreakciót indíthat el, amely visszafordíthatatlan károkat okozhat a bolygó éghajlatában.
A friss kutatás tehát tovább erősíti azt az aggasztó képet, amelyet a klímatudósok már évtizedek óta felvázolnak: ha nem sikerül gyorsan csökkenteni az üvegházhatású gázok kibocsátását és lassítani a jégolvadást, az Atlanti-óceáni áramlás visszafordíthatatlanul összeomlik – ennek pedig beláthatatlan következményei lesznek.
Rampasek László A.
Források:
Euro Árfolyamok
A globális felmelegedés nem csupán az első számú környezetvédelmi kihívás, amivel ma szemben állunk, de egyike a legfontosabb témáknak, ami az egész emberiséget érintik…Mindenkinek ki kell vennie a részét abból, hogy felhívjuk a figyelmet a globális felmelegedésre és a problémákra, amelyekkel emberként szembe kell néznünk, hogy bolygónk jövője számára fenntartható környezetet érjünk el.
