A NASA CERES (Clouds and the Earth’s Radiant Energy System) műholdas adatai alapján a Föld energiamérlegének egyensúlyhiánya (Earth’s Energy Imbalance, EEI) az elmúlt két évtizedben jelentősen megnőtt.

Az adatok (.PDF) azt mutatják, hogy míg 2000–2004 között az energiamérleg-hiány +0,37 W/m² volt, addig 2020–2024 között már elérte a +1,37 W/m² értéket.

A Föld energiamérlege egyre inkább kibillen az egyensúlyából. Ez azt jelenti, hogy a bolygó sokkal több energiát nyel el, mint amennyit visszasugároz az űrbe, ami a globális felmelegedés gyorsulását eredményezi.

Mit jelent ez a növekedés?

Ez a jelenség arra utal, hogy az éghajlatváltozás folyamata nem lassul, hanem éppen ellenkezőleg, gyorsul. James Hansen és kollégái legújabb kutatása szerint az energiamérleg-hiány növekedésében közrejátszhat a hajózási iparág kibocsátáscsökkentése is. A kénkibocsátás visszaszorításával ugyanis kevesebb fényvisszaverő aeroszol kerül a légkörbe, ami növeli a napsugárzás elnyelődését, és így hozzájárul a Föld melegedéséhez.

Milyen kérdésekre ad választ az adathalmaz?

1. Mennyire súlyos a globális felmelegedés jelenlegi üteme?
   – A Föld hőtárolási képessége egyre jobban kimerül, ami jelentős és tartós hőmérséklet-emelkedést vetít előre.
2. Mi befolyásolja leginkább a hőmérleg egyensúlyát?
   – Az emberi tevékenység, beleértve az üvegházhatású gázok kibocsátását és az aeroszol-szennyezés csökkentését.
3. Van bizonyíték arra, hogy a klímaváltozás gyorsul?
   – Igen, a mérések szerint az energiamérleg-hiány növekedése egyértelműen mutatja a felmelegedés ütemének fokozódását.

Milyen következményei lehetnek?

A felhalmozódó hőenergia súlyos hatásokkal járhat, például:

• Gyakoribb és intenzívebb hőhullámok,
• Jégolvadás és tengerszint-emelkedés,
• Szélsőséges időjárási események, például hurrikánok, árvizek és aszályok fokozódása.

Mit kellene tenni?

A tudományos közösség egyre sürgetőbb fellépést szorgalmaz a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére, az energiahatékonyság növelésére és a fenntarthatóbb gazdasági modellek bevezetésére. Az új CERES-adatok egyértelmű bizonyítékot szolgáltatnak arra, hogy az eddigi erőfeszítések nem elegendőek a klímaválság kezelésére, és további radikális intézkedésekre van szükség.

A karbonsemlegesség megkövetelése egyes iparágak vagy vállalatok számára szigorú és jelentős változásokat igénylő intézkedés lehet, főleg ha rövid határidővel írják elő. Ha az elvárások teljesítéséhez gyors és költséges technológiai vagy üzleti átalakulásra van szükség, akkor radikálisnak is tekinthető.

Karbonkreditek vásárlásán keresztüli éghajlatvédelmi projektek támogatása egy kompenzációs mechanizmus és radikális intézkedés is egyben. Ha kötelező jelleggel, nagy volumenben vagy egyre szigorodó feltételekkel írják elő, akkor még radikálisabbnak tekinthető.

A karbonsemlegesítés célja az, hogy csökkentse és kiegyenlítse a fosszilis tüzelőanyagok égetéséből származó kibocsátásokat, de az, hogy közvetlenül megszünteti-e azok használatát, több tényezőtől függ.

Támogatja a tiszta technológiák elterjedését: Sok karbonsemlegesítési stratégia ösztönzi a megújuló energiát, az energiahatékonysági fejlesztéseket és az alacsony szén-dioxid-kibocsátású technológiákat. Ha egy cég vagy ország karbonsemlegességet tűz ki célul, akkor egyre inkább ezekre a megoldásokra kell támaszkodniuk.

Nem feltétlenül szünteti meg azonnal a fosszilis tüzelőanyagok égetését: A karbonsemlegesítés gyakran karbonkreditek vásárlásával, szén-dioxid-megkötő projektek (pl. erdőtelepítés, erdőmegőrzés, talajszénmegőrzés) finanszírozásával is történik. Ez lehetőséget ad arra, hogy bizonyos iparágak továbbra is fosszilis tüzelőanyagokat használjanak, amíg nem áll rendelkezésre megfelelő alternatíva.

Átmeneti lépés a teljes dekarbonizáció felé: A hosszú távú cél az, hogy a fosszilis tüzelőanyagok fokozatosan háttérbe szoruljanak, a karbonsemlegesítési mechanizmusok egyfajta átmeneti megoldást jelentenek a nulla kibocsátás eléréséig.

Összességében tehát a karbonsemlegesítési törekvések segítik a fosszilis tüzelőanyagok kiváltását, de önmagukban nem garantálják azok teljes megszüntetését – ehhez szigorúbb szabályozás és technológiai fejlődés is szükséges.

A karbonkreditek vásárlása közvetett módon támogathatja a technológiai fejlődést, de nem minden esetben garantálja azt.

Hogyan támogathatja a karbonkreditek rendszere a technológiai fejlődést?

Fenntartható technológiák finanszírozása

A karbonkreditek révén pénz áramlik olyan projektekbe, amelyek megújuló energiaforrásokat (pl. nap- és szélerőműveket), energiahatékonysági megoldásokat és innovatív tiszta technológiákat fejlesztenek.

Zöld innováció ösztönzése

A vállalatok számára anyagilag is ösztönző lehet, hogy csökkentsék saját kibocsátásukat, így egyre inkább keresik az új, alacsony karbonlábnyomú technológiákat (pl. zöld hidrogén, szén-dioxid-leválasztás és -tárolás, fenntartható építési technológiákat).

Piaci kereslet teremtése a zöld megoldásokra

Ha egy vállalat karbonkrediteket vásárol, azzal növeli a keresletet az éghajlatvédelmi projektek iránt, ami hosszú távon segíti a tiszta technológiák szélesebb körű elterjedését.

Miért nem feltétlenül ösztönzi minden esetben a technológiai fejlődést?

Kompenzáció kontra innováció: Egyes vállalatok karbonkreditekkel egyszerűen “megvásárolhatják” a karbonsemlegességüket anélkül, hogy saját működésükben tényleges csökkentéseket hajtanának végre, mert nem alkalmazzák a PAS2060-as szabványt.

A kreditek minőségétől függ: Ha a kreditek olyan projektekből származnak, amelyek nem kapcsolódnak technológiai fejlődéshez (pl. meglévő erdők megőrzése, anélkül hogy új technológiákat fejlesztenének), akkor az innovációra gyakorolt hatásuk minimális.

A karbonkreditek körültekintő vásárlása minden esetben támogatja a technológiai fejlődést, ha a bevételek valóban innovatív, alacsony szén-dioxid-kibocsátású megoldások fejlesztésére és terjesztésére fordítódnak.

Rampasek László A.