Új tanulmány szerint a vidéki népesség jelentős része hiányozhat a globális adatokból, milliárdokkal többen lehetünk.

Egy friss kutatás arra figyelmeztet, hogy a Földön akár több milliárd emberrel többen élhetünk, mint amennyit jelenleg becsülnek.

A Nature Communications című tudományos folyóiratban közzétett tanulmány (.PDF) szerint a világ népességét érintő számításokban a vidéki területeken élők száma jelentős mértékben alulbecsült lehet.

Jelenleg az ENSZ szerint a világ népessége kb. 8,2 milliárd fő, és a 2080-as évek közepéig elérheti a 10 milliárdot. Az új kutatás azonban rámutat, hogy a vidéki népesség becslése az 1975–2010 közötti időszakban akár 53–84%-kal is alacsonyabb lehetett a valóságnál.

„Ez különösen aggasztó, mivel ezeket az adatokat számtalan tanulmány használta anélkül, hogy pontosságukat a vidéki térségekben megkérdőjelezték volna” – írják a kutatók. A problémát az okozza, hogy a nemzeti népszámlálások alapján készült adatbázisok gyakran nem képesek pontosan rögzíteni a távoli vagy konfliktusok által sújtott régiók lakosságát. Példaként említik Paraguayt, ahol a 2012-es népszámlálás a lakosság negyedét sem érte el.

Miért torz a kép?

A kutatók öt, széles körben használt globális népességadatbázist elemeztek, majd összevetették azok adatait 35 ország 300 vízlépcső-projektje során összegyűjtött kitelepítési adatokkal. Ez utóbbiak pontosabbak, hiszen a vízierőművek építői gyakran kártérítést fizetnek az érintetteknek, így a nyilvántartás megbízhatóbb.

Az eredmények szerint a 2010-es adatkészletekben a vidéki népesség még mindig 33–75%-kal volt alulbecsülve, és a kutatók szerint a legújabb számítások is hiányosak lehetnek. „Bár a pontosság javult az évek során, a trend egyértelmű: a globális népességadatbázisok jelentős részt mellőznek a vidéki lakosságból” – mondta Dr. Láng-Ritter Josias, a finn Aalto Egyetem kutatója, a tanulmány egyik szerzője.

Miért fontos ez?

A jelenlegi becslések szerint a Föld 8,2 milliárd lakosának több mint 40%-a vidéken él, így a pontatlan adatok súlyos következményekkel járhatnak:

• Egészségügyi és közlekedési források elosztása torz lehet,
• a vidéki régiók igényei alulreprezentáltak a döntéshozatalban,
• a városba vándorlás mértékét is eltérítheti a valóságtól.

A kutatók hangsúlyozzák: a probléma megoldásához erősebb népszámlálásokra, alternatív módszerekre és a népességmodellek átalakítására van szükség. „Ahhoz, hogy a vidéki közösségek egyenlő esélyekkel részesüljenek, kritikusan meg kell vizsgálnunk, hogyan használtuk eddig ezeket az adatokat” – tette hozzá Dr. Láng-Ritter.

A tanulmány eredményei aggasztóan fontos kérdéseket vetnek fel a Föld eltartóképességével kapcsolatban, különösen a fenntarthatóság és erőforrás-gazdálkodás szempontjából. Ha a valós népesség lényegesen magasabb, mint a hivatalos becslések, ez több kritikus területet is érint:

Erőforrások gyorsabb kimerülése

• Az élelmiszer-, víz- és energiaigény jelenlegi modellek alapján alulbecsült lehet. Például:
  • A mezőgazdasági területek nyomása még nagyobb, mint gondoltuk.
  • Az édesvíz-készletek elosztása már most is problémás (pl. Afrika és Ázsia egyes részein).
• Az ENSZ klímaváltozási előrejelzései még pesszimistábbak lehetnek, ha a kibocsátási források (pl. fakitermelés, fosszilis tüzelőanyag-felhasználás) több emberhez köthetők.

Megnövekedett környezeti hatások

• A jelenlegi fenntarthatósági tervek (pl. CO₂-semlegesség, biodiverzitás megőrzése) kevésbé elégségesek lehetnek, ha a népesség akár 10–15%-kal is nagyobb.
• A illegális erdőirtás, a talajdegradáció és a vadon élő fajok veszélyeztetettsége már most is kritikus – a valós számok ismeretében a helyzet súlyosabbnak bizonyulhat.

Szociális egyenlőtlenségek mélyülése

• A vidéki területek alulreprezentáltsága azt jelenti, hogy az egészségügyi, oktatási és közlekedési infrastruktúra tervezése torz képet alapul véve történik.
• A szegénység és a munkanélküliség valós mértéke súlyosabb lehet, mint a hivatalos statisztikák mutatják, különösen a fejlődő országokban.

Városi tömegközlekedés és nyomornegyedek növekedése

• Ha a vidékről városokba vándorlók száma jelentősebb, a megélhetési válság (pl. lakhatás, hulladékgazdálkodás) még gyorsabban felerősödhet.
• Példa: Afrika városainak népessége 2050-re akár háromszorosodhat – a valós adatok ezt még felül is múlhatják.

Politikai és gazdasági következmények

• A pontos adatok hiánya torz döntéshozatalhoz vezet (pl. klímacélok, fejlesztési segélyek elosztása).
• A nemzetközi segélyszervezetek forrásai kevésbé célszerűen oszlanak meg, ha a igényeket nem a valós népességalap szerint számolják.

Mit tehetünk?

A tanulmány szerzői hangsúlyozzák: vészjelzés ez, nem végzet. Megoldásként javasolják:

• Műholdas adatok és AI-alapú modellek bevetését a népszámlálások kiegészítésére,
• helyi közösségek bevonását az adatgyűjtésbe,
• rugalmasabb erőforrás-tervezést, amely a bizonytalansági tényezőket is figyelembe veszi.

Összefoglalva: Ha a Föld népessége valóban milliárdokkal több, mint hittük, a fenntarthatósági kihívások már most is alulértékeltek – de pontosabb ismeretekkel hatékonyabban készülhetünk fel rájuk. A népesség-alulbecslés sürgős figyelmet igénylő probléma.

Forrás: The Independent

(A cikk a független brit lap eredeti anyagára támaszkodva készült.)

---