Trump újra támadja a tudományt: eltávolították az amerikai klímajelentés szerzőit

2025. április 29. – Washington, D.C.

Donald Trump amerikai elnök újabb lépést tett a tudományos éghajlatkutatás és környezetvédelem ellen: az Egyesült Államok Környezetvédelmi Ügynökségének (EPA) több vezető klímaszakértőjét és jelentésszerzőjét kirúgták, miután nyilvánosságra hozták az USA legfrissebb klímajelentését, amely “riasztóan gyors ütemű melegedésről és rendszerszintű ökológiai összeomlásról” számolt be.

A jelentés, amely szerint a jelenlegi üvegházhatásúgáz-kibocsátások mellett az USA számos régióját egyre gyakoribb hőhullámok, vízhiány és tengerszint-emelkedés fenyegeti, nem illeszkedik a Trump-adminisztráció politikai irányvonalába. Az elnök kampányában már előrevetítette, hogy szerinte a klímaváltozás „túlértékelt” probléma, és gazdasági szempontból veszélyes a „zöld hisztéria”.

Nem ez az első ilyen lépése: Trump korábban, még első elnöksége idején az elsők között lépett ki a Párizsi Klímaegyezményből, ellehetetlenítette az éghajlattudományi kutatások költségvetését, valamint az EPA környezetvédelmi szabályozásainak nagy részét is visszavonta. Mostani intézkedései a 2025-ös Nemzeti Klímafelmérés körüli belső nyomásgyakorlásra és cenzúrára is rávilágítanak.

Mennyire veszélyes ez a jövő generációira nézve?

Sok klímaszakértő és civil szervezet szerint az efféle politikai döntések nemcsak kontraproduktívak, hanem veszélyesek is. Egyes jogászok szerint a szándékos éghajlatvédelmi akadályoztatás akár jövőbeni nemzetközi büntetőjogi kategória is lehet, ha sikerül az „ökocídium” (ökológiai károkozás) fogalmát beemelni a nemzetközi bíróság (ICC) által is üldözhető bűnök közé.

Bár az USA elnöke hazai jogrend szerint jelenleg szinte mentelmet élvez, nemzetközi szinten egyre több szervezet sürgeti, hogy a klímabűnök és a szándékos visszalépések is számítsanak a jövő generációi elleni bűncselekménynek.

Mennyire befolyásolja ez a már elindított éghajlatvédelmi programokat?

Miközben a klímaválság hatásait már emberek milliói érzik saját bőrükön – a hőmérsékleti rekordok, vízhiány, aszály és az élelmiszerellátás akadozása révén – az USA visszalépése globálisan is gyengítheti az éghajlatvédelmi törekvések lendületét. Ennek ellenére több amerikai állam és a magánszektor vállalásai továbbra is aktívan haladnak a fenntartható jövő irányába.

USA-n belül:

Állami és helyi szinteken sok program folytatódik. Kalifornia, New York, Massachusetts és más progresszív államok nem függnek szövetségi irányítástól a klímaügyekben — saját törvényeik és karbonpiacaik vannak.

A magánszektor nem lassít. A vállalatok (pl. Microsoft, Google, Apple) és befektetők egyre inkább ESG-elvű irányokat követnek, sokan a fenntarthatósági célokat megtartják függetlenül attól, mi történik Washingtonban.

Globálisan:

Trump lépése demoralizáló lehet más országok számára, főleg olyan kormányoknak, amelyek eleve kevésbé elkötelezettek.

A Párizsi Klímaegyezményből való első kilépés is késleltetett globális pénzügyi és politikai mechanizmusokat, például a klímafinanszírozást.

“Normális emberek” hozzáállása Trump döntéseihez

Egyre többen — főként a klímaváltozás által sújtott közösségek — tapasztalati úton értik meg a probléma súlyát. A politikai cinizmus ellenére a helyi cselekvés, civil szervezetek és alulról jövő kezdeményezések ereje nő. A gond az, hogy:

• A klímaváltozás globális koordinációt igényel. Egyetlen nagy kibocsátó (pl. USA vagy Kína) fékezése már önmagában is komoly gát lehet.

• A szövetségi kormány döntései befolyásolják a nemzetközi pénzmozgásokat, befektetési prioritásokat és globális hiteleket.

Pereld be a klíma-felelősöket! – James Hansen & Dan Galpern

Trump döntései romboló hatásúak lehetnek, de nem bénítják meg teljesen a klímavédelmet — főként azért nem, mert az éghajlatvédelem egyre kevésbé csak politikai ügy, hanem globális morális és egzisztenciális kérdés. De a döntéshozók felelősségre vonhatósága továbbra is komoly kihívás, amely új jogi keretek kialakítását teszi sürgetővé.

Rampasek László A.