A természet szén-dioxid-elnyelője csődöt mondott?

A fák és a földek tavaly szinte egyáltalán nem kötöttek meg CO2-t. A természet szén-dioxid-elnyelője csődöt mondott?

A szén-dioxid-nyelők hirtelen összeomlása nem szerepelt az éghajlati modellekben – és gyorsan felgyorsíthatja a globális felmelegedést.

A természet szén-dioxid-elnyelője csődöt mondott?Fitoplankton a Barents-tengerben. A tengeri jég olvadása több napfénynek teszi ki az algaevő zooplanktont, ami csökkentheti a tengerfenéken tárolt szén mennyiségét. Fénykép: Nasa/Alamy

Minden nap sötétedéskor kezdődik. Ahogy a fény eltűnik, zooplanktonok, rákfélék és más tengeri élőlények milliárdjai emelkednek az óceán felszínére, hogy mikroszkopikus algákkal táplálkozzanak, majd napkeltekor visszatérnek a mélybe. Ennek az őrületnek a hulladékai – a Föld legnagyobb élőlényvándorlása – lesüllyednek az óceán fenekére, évente több millió tonna szén-dioxidot távolítva el a légkörből.

Ez a tevékenység egyike a Föld éghajlatát szabályozó ezernyi természetes folyamatnak. A bolygó óceánjai, erdei, talajai és egyéb természetes szén-dioxid-nyelői együttesen az emberi kibocsátás mintegy felét elnyelik.

A Föld felmelegedésével azonban a tudósok egyre inkább aggódnak amiatt, hogy ezek a létfontosságú folyamatok összeomlanak.

Egy nemzetközi kutatócsoport előzetes megállapításai (.PDF) szerint 2023-ban, a valaha feljegyzett legmelegebb évben a szárazföld által elnyelt CO2 mennyisége átmenetileg összeomlott. A végeredmény az lett, hogy az erdők, a növények és a talaj – nettó kategóriaként – szinte egyáltalán nem nyeltek el szenet.

A tengeren is vannak figyelmeztető jelek. A grönlandi gleccserek és a sarkvidéki jégtakarók a vártnál gyorsabban olvadnak, ami megzavarja a Golf-áramlat óceáni áramlását, és lassítja az óceánok szén-dioxid-elnyelésének ütemét. Az algaevő zooplanktonokat az olvadó tengeri jég több napfénynek teszi ki, ami a tudósok szerint (.PDF) hosszabb ideig tarthatja őket a mélyben, megzavarva ezzel a függőleges vándorlást, amely a szén-dioxidot az óceánfenéken tárolja.

„Repedéseket látunk a Föld rendszereinek ellenálló képességében. A szárazföldön hatalmas repedéseket látunk – a szárazföldi ökoszisztémák elveszítik szénraktárukat és szénfelvevő képességüket, de az óceánok is az instabilitás jeleit mutatják” – mondta Johan Rockström, a Potsdami Éghajlatkutató Intézet igazgatója szeptemberben a New York-i Éghajlatvédelmi Hét egyik rendezvényén.

„A természet eddig kiegyensúlyozta a visszaéléseinket. Ennek lassan vége”

– mondta.

A szárazföldi szén-dioxid-nyelő 2023-as összeomlása átmeneti lehet: az aszály vagy az erdőtüzek okozta nyomás nélkül a földek ismét elkezdenek újra CO2-t megkötni. De ez az ökoszisztémák sérülékenységét mutatja, ami óriási hatással van az éghajlati válságra.

A nettó nulla szint elérése lehetetlen a természet nélkül. A légköri szén nagymértékű eltávolítására alkalmas technológia hiányában a Föld hatalmas erdei, gyepterületei, tőzeglápjai és óceánjai jelentik az egyetlen lehetőséget az emberi szénszennyezés elnyelésére, amely 2023-ban rekordmennyiségű, 37,4 milliárd tonnát tesz ki.

Legalább 118 ország (.PDF) támaszkodik a földekre a nemzeti éghajlati célok teljesítése érdekében. Az emelkedő hőmérséklet, a szélsőséges időjárás és az aszályok növekedése azonban ismeretlen területre kényszeríti az ökoszisztémákat.

A legtöbb éghajlati modell nem számol a 2023-ban bekövetkező gyors földsüllyedéses összeomlással. Ha ez folytatódik, az a modellek által előre jelzettnél gyorsabb globális felmelegedés lehetőségét vetíti előre.

‘Becsapott bennünket az álom – nem látjuk a válságot’

Az elmúlt 12 000 évben a Föld éghajlata törékeny egyensúlyban volt. A stabil időjárási minták lehetővé tették a modern mezőgazdaság kialakulását, amely ma már több mint 8 milliárd embert tart el.

Az emberi kibocsátás növekedésével párhuzamosan a természet által elnyelt mennyiség is nőtt: a magasabb szén-dioxid-koncentráció miatt a növények gyorsabban nőnek, és több CO2 tárolnak (.PDF). Ez az egyensúly azonban a növekvő hőség hatására kezd felborulni.

„Ez a stresszes bolygó csendben segít nekünk, és lehetővé teszi, hogy a biológiai sokféleségnek köszönhetően a szőnyeg alá söpörjük az adósságunkat” – mondja Rockström. „Kényelmi zónába ringattak bennünket – nem igazán látjuk a válságot.”

A természet szén-dioxid-elnyelője csődöt mondott?Turistahajó a Kongói Köztársaság Odzala-Kokoua nemzeti parkjában. A Kongó-medence az egyetlen olyan trópusi esőerdő, amely folyamatosan több CO2-t von el, mint amennyit kibocsát.
Fénykép: G Guni/Getty

Csak egyetlen nagy trópusi esőerdő (.PDF) – a Kongó-medence – marad erős szén-dioxid-nyelő (.PDF), amely többet von el, mint amennyit a légkörbe bocsát ki. Az El Niño időjárás, az erdőirtás és a globális felmelegedés miatt az Amazonas-medencében rekordméretű aszály uralkodik, a folyók pedig minden eddiginél alacsonyabb szinten vannak. A mezőgazdaság terjeszkedése a délkelet-ázsiai trópusi esőerdőket az elmúlt években nettó kibocsátási forrássá tette.

A talajból származó kibocsátás – amely az óceánok után a második legnagyobb aktív karbonraktár – a jelenlegi ütemben folytatódva várhatóan 40%-kal fog növekedni (.PDF) az évszázad végére, mivel a talajok szárazabbá válnak és a mikrobák gyorsabban lebontják őket.

Tim Lenton, az Exeteri Egyetem éghajlatváltozási és földrendszertudományi professzora szerint:

A bioszférában meglepő reakciókat látunk, amelyek nem olyanok, mint amilyeneket előre jeleztek, ahogyan az éghajlatban is.

„Fel kell tennünk a kérdést: milyen mértékben támaszkodhatunk rájuk szén-dioxid-elnyelőként vagy szén-dioxid-tárolóként?” – mondja.

Egy júliusban közzétett tanulmány szerint (.PDF) az erdők által 1990 és 2019 között elnyelt szén-dioxid összmennyisége ugyan állandó volt, de régiónként jelentős eltéréseket mutatott. A boreális erdőkben – amelyekben a szárazföldön található összes CO2 mintegy harmada található, és amelyek Oroszország, Skandinávia, Kanada és Alaszka területén húzódnak – az éghajlati válsággal összefüggő bogárkitörések, tűzvészek és fakitermelés céljából történő irtás miatt az általuk elnyelt CO2 mennyisége több mint egyharmadával (.PDF) csökkent.

Az Amazonas csökkenő ellenálló képességével és a trópusok egyes részein uralkodó aszályos körülményekkel együtt az északi erdőkben uralkodó forró körülmények hozzájárultak ahhoz, hogy 2023-ban összeomlott a föld elnyelője – ami a légköri szén-dioxid-kibocsátás mértékének megugrását okozta.

„2023-ban a CO2 felhalmozódása a légkörben nagyon magas, és ez a szárazföldi bioszféra nagyon-nagyon alacsony elnyelését jelenti” – mondja Philippe Ciais, a Francia Éghajlat- és Környezettudományi Laboratórium kutatója, a legfrissebb tanulmány egyik szerzője.

„Az északi féltekén, ahol a CO2-felvétel több mint fele történik, nyolc éve csökkenő tendenciát látunk az abszorpcióban” – mondja. „Nincs jó okunk azt hinni, hogy ez vissza fog pattanni.”

A természet szén-dioxid-elnyelője csődöt mondott?AZ ÓCEÁNOK HŐTARTALMÁNAK VÁLTOZÁSA 1955 ÓTA (NOAA) – Adatforrás: A megfigyelések különböző óceáni mérőeszközökből származnak, beleértve a vezetőképesség-hőmérséklet-mélységmérő műszereket (CTD-k), az Argo profilozó úszókat és az XBT-ket (eXpendable BathyThermographs). Forrás: NOAA/NCEI World Ocean Database (NOAA/NCEI világóceáni adatbázis) A természet szén-dioxid-elnyelője csődöt mondott?AZ ÓCEÁNOK HŐTARTALMÁNAK VÁLTOZÁSA 1992 ÓTA (NASA) – Adatforrás: A műholdak és különböző óceáni mérőeszközök megfigyelései, beleértve a vezetőképesség-hőmérséklet-mélységmérő műszereket (CTD-k), az Argo profilalkotó úszókat, az XBT-ket (eXpendable BathyThermographs), a műszeres kikötőhálózatokat és a jéghez rögzített profilalkotókat (ITP-k). Forrás: NASA ECCO

Az óceánok – a természet legnagyobb CO2-elnyelője – az elmúlt évtizedekben a fosszilis tüzelőanyagokból származó felmelegedés 90%-át szívták magukba, ami a tengerek hőmérsékletének emelkedéséhez vezetett. Tanulmányok arra utaló jeleket (.PDF) is találtak, hogy ez gyengíti az óceáni szén-dioxid-nyelőt.

‘Ezt egyik modell sem vette figyelembe’

A kutatók szerint a szén szárazföldön és az óceánon keresztül történő áramlása továbbra is az éghajlattudomány egyik legkevésbé értett része. Míg az emberi kibocsátás egyre egyszerűbben mérhető, a természetben zajló folyamatok száma és összetettsége miatt jelentős hiányosságok vannak a megértésben.

A műholdas technológia javította az erdők, a tőzeglápok, a permafroszt és az óceáni ciklusok nyomon követését, de a nemzetközi jelentésekben szereplő értékelések és előrejelzések gyakran nagy hibahatárokkal rendelkeznek. Ez megnehezíti annak előrejelzését, hogy a világ természetes szén-dioxid-nyelői hogyan fognak viselkedni a jövőben – és ez azt jelenti, hogy sok modell nem számol több ökoszisztéma hirtelen összeomlásával.

Tűzoltók harcolnak a Tsah Creek erdőtűz ellen Brit KolumbiábanTűzoltók harcolnak a Tsah Creek erdőtűz ellen Brit Kolumbiában. A tavalyi kanadai erdőtüzek annyi szenet szabadítottak fel, mint hat hónapnyi amerikai fosszilis tüzelőanyag-kibocsátás. Fénykép: J Winter/Guardian

„Összességében a modellek egyetértettek abban, hogy mind a szárazföldi, mind az óceáni szén-dioxid-nyelő a jövőben csökkenni fog az éghajlatváltozás következtében. Kérdés azonban, hogy ez milyen gyorsan fog bekövetkezni. A modellek inkább azt mutatják, hogy ez meglehetősen lassan történik a következő körülbelül 100 évben” – mondta Andrew Watson professzor, az Exeteri Egyetem tengeri és légköri tudományos csoportjának vezetője.

„Ez sokkal gyorsabban is megtörténhet” – mondja. „Az éghajlatkutatók [nem a modellekben szereplő dolgok miatt] aggódnak az éghajlatváltozás miatt, hanem azért, mert tudják, hogy a modellek bizonyos dolgokat kihagynak.”

A tudósok által használt legújabb Földrendszer-modellek közül sok tartalmazza a globális felmelegedés természetre gyakorolt hatásainak egy részét, olyan hatásokkal számolva, mint az Amazonas kipusztulása vagy az óceáni áramlatok lassulása. De olyan események, amelyek az elmúlt években jelentős kibocsátási forrásokká váltak, a tudósok szerint nem kerültek be a modellekbe.

„Egyik modell sem számolt be olyan veszteségeket, mint a megfigyelt szélsőséges tényezők, például a tavalyi kanadai erdőtüzek, amelyek hat hónapnyi amerikai fosszilis kibocsátást tettek ki. Két évvel korábban írtunk egy tanulmányt, amelyben megállapítottuk, hogy Szibéria is ugyanennyi karbont veszített” – mondja Ciais.

Fásított terület Inari közelébenFásított terület Inari közelében. Az elmúlt évek során finnországi talajnyelők eltűnése semmissé tette az ipari kibocsátások 43%-os csökkentéséből származó nyereséget. Fénykép: J Hevonkoski/Guardian

„Egy másik folyamat, amely hiányzik az éghajlati modellekből, az az alapvető tény, hogy a fák elpusztulnak a szárazságtól. Ez megfigyelhető, és egyik modell sem tartalmazza az aszály okozta pusztulást a földelnyelés ábrázolásában” – mondja. „Az a tény, hogy a modellekből hiányoznak ezek a tényezők, valószínűleg túl optimistává teszi őket.”

‘Mi történik, ha a természetes elnyelők nem működnek?’

A következmények az éghajlati célokra nézve súlyosak. Még a természet szén-dioxid-elnyelő képességének szerény gyengülése is azt jelentené, hogy a világnak sokkal mélyebbre kellene csökkentenie az üvegházhatású gázok kibocsátását, hogy elérje a nettó nullát. A földi elnyelők gyengülése – amely eddig regionális jellegű volt – azzal a hatással is jár, hogy a nemzetek szén-dioxid-mentesítés terén elért előrehaladását és az éghajlati célok felé tett előrelépését semlegesíti, ami sok ország számára nehézségekbe ütközik.

Ausztráliában egy idén készült tanulmány (.PDF) szerint a hatalmas belső területeken – az úgynevezett legelőkön – a szélsőséges hőség és a szárazság miatt bekövetkező hatalmas talajszénveszteség valószínűleg elérhetetlenné teszi az ország éghajlati célját, ha a kibocsátások tovább emelkednek. Európában Franciaországban, Németországban, a Cseh Köztársaságban és Svédországban a talaj által elnyelt szén-dioxid mennyisége jelentősen csökkent (.PDF), ami az éghajlattal összefüggő kéregbogár-járványok, aszály és a fák fokozott pusztulása miatt következett be.

Finnország, amely a legambiciózusabb szén-dioxid-semlegességi céllal rendelkezik a fejlett világban, az elmúlt években látta, hogy az egykor hatalmas földfelszíni elnyelője eltűnt – ami azt jelenti, hogy annak ellenére, hogy minden iparágban 43%-kal csökkentette kibocsátását, az ország teljes kibocsátása változatlan maradt.

Eddig ezek a változások regionálisak. Néhány országban, például Kínában (.PDF) és az Egyesült Államokban még nem tapasztalható ilyen mértékű csökkenés.

„A természetes elnyelők kérdését a politika és a kormányzat soha nem gondolta át megfelelően. Azt feltételezték, hogy a természetes nyelők mindig velünk lesznek. Az igazság az, hogy nem igazán értjük őket, és nem gondoljuk, hogy mindig velünk lesznek. Mi történik, ha a természetes elnyelők, amelyekre korábban támaszkodtak, nem működnek tovább, mert az éghajlat változik?” – mondja Watson.

Az elmúlt években több becslést is közzétettek arról, hogyan növelhetné a világ az erdők és a természetes ökoszisztémák által elnyelt CO2 mennyiséget. Sok kutató szerint azonban az igazi kihívást az jelenti, hogy meg kell védeni a már meglévő szén-dioxid-elnyelőket és -raktárakat az erdőirtás megállításával, a kibocsátás csökkentésével és a lehető legegészségesebb állapotuk biztosításával.

„Nem szabad a természetes erdőkre hagyatkoznunk. Tényleg, de tényleg meg kell oldanunk a nagy problémát: a fosszilis tüzelőanyagok kibocsátását minden ágazatban” – mondja Pierre Friedlingstein professzor az Exeteri Egyetemről, aki az éves globális szén-dioxid-kibocsátás számításait felügyeli.

„Nem feltételezhetjük, hogy vannak erdeink, és az erdő majd eltávolít némi CO2-t, mert ez hosszú távon nem fog működni.”

Forrás: The Guardian | Patrick Greenfield


Ahogy az éghajlati válság fokozódik...
... a ClimeNews – Hírportál nem marad csendben, számára a környezettel kapcsolatos beszámolás prioritás. Az éghajlati veszélyről, a természetről, a légköri szennyezésekről, és a járványokról szóló jelentéstétel olyan nagy hangsúlyt kap, amelyet megérdemel. A ClimeNews tudja és elismeri, hogy korunk meghatározó kérdése az éghajlati veszély. Olyan – még tabunak számító – információkat és összefüggéseket, amelyeket más médiák gyakran nem jelentetnek meg, azt mi megírjuk. A fajunk és a bolygónk számára ebben a kulcsfontosságú időben szándékunkban áll az olvasókat tudományos tényekre alapozott veszélyekről, következményekről, és megoldásokról tájékoztatni, nem politikai előítéletekre vagy üzleti érdekekre befolyásolva. Ezekben a viharos és kihívásokkal teli időkben milliók támaszkodnak már a ClimeNewsra, amely független az igazságot és a feddhetetlenséget képviseli.

Hónapról hónapra a cikkek olvasói teszik lehetővé, hogy a ClimeNews újságírás mindenki számára nyitva maradjon. Úgy gondoljuk, hogy mindenki megérdemli a tényadatokhoz való hozzáférést, függetlenül attól, hol élnek, vagy mit engedhetnek meg maguknak. Függetlenségünk azt jelenti, hogy szabadon kivizsgálhatjuk és megtámadhatjuk a hatalomban lévő személyek mulasztásait. Az önök segítségével továbbra is olyan nagy hatású tudósításokat fogunk nyújtani, amelyek képesek ellensúlyozni a félretájékoztatást, és hiteles, megbízható hírforrást nyújtanak mindenki számára. Mivel nincsenek részvényeseink vagy milliárdos tulajdonosaink, mi magunk határozzuk meg a napirendünket, és kereskedelmi és politikai befolyástól mentes, igazságkereső újságírást nyújtunk. Amikor még soha nem volt ennyire fontos, félelem és szívesség nélkül tudunk nyomozni és megkérdőjelezni gyanús ügyeket. Tájékoztatjuk olvasóinkat a környezeti veszélyekről tudományos tények alapján, nem üzleti vagy politikai érdekek által vezérelt módon. Számos fontos változtatást végeztünk stíluskalauzunkban annak érdekében, hogy az általunk használt nyelv pontosan tükrözze a környezeti katasztrófát és az azzal kapcsolatos összefüggéseket.

A ClimeNews - Hírportál úgy véli, hogy az éghajlati válsággal szembeni problémák rendszerszintűek, és alapvető társadalmi változásokra van szükség. Jelentéseket készítünk az egész világon élő egyének és közösségek, vállalatok erőfeszítéseiről, akik félelem nélkül állást foglalnak a jövő generációi számára és az emberi élet megőrzéséért a Földön. Azt akarjuk, hogy történeteik inspirálják a reményt. Jelentést készítünk a szervezetünkben elért haladásunkról mi is, mivel fontos lépéseket teszünk a környezetre gyakorolt ​​hatásaink kezelésére.

Reméljük, hogy ma fontolóra veszi a ClimeNews - Hírportál nyitott, független újságírás, jelentések támogatását. A ClimeNews újságírói tevékenységét ön is működtetheti, és segíthet fenntartani a jövőnket. Az olvasók minden támogatása, akár nagy, akár kicsi, nagyon értékes. Támogasson minket szabadon megválasztott összeggel egy biztonságos rendszeren keresztül - és csak egy percig tart. Ha teheti, kérjük, fontolja meg, hogy havonta rendszeres összeggel támogasson minket. Köszönjük.

ClimeNews TÁMOGATÁS

Amennyiben szeretnél értesítéseket kapni az új cikkek megjelenéséről, add meg az emailcímedet.

Mit jelent ez? Kapni fogsz egy rövid értesítést az új cikk címéről és pár mondatos rövid tartalmáról. Amennyiben érdekel a cikk, az ott található linkre kattintva felkeresheted a Hírportálunkat.