A karbonkreditek valódi értéke: Miért nem fizetjük ki a kibocsátásaink valódi árát?
A karbonkreditek piaca egyre nagyobb szerepet kap a globális klímavédelemben, ám a jelenlegi árképzési mechanizmusok miatt a rendszer nem tölti be maradéktalanul a célját.
A karbonkreditek és a kibocsátási kvóták rendszere egyre inkább a fenntarthatósági diskurzus középpontjába került. Azonban a jelenlegi gyakorlatok során számos probléma veti fel magát, amelyek nemcsak a rendszer hatékonyságát kérdőjelezik meg, hanem a klímaválság megoldásának alapvető elveit is. A karbonkreditek ára mesterségesen alacsonyan van tartva különböző, tudományosnak tűnő számításokkal, miközben az Európai Unió kibocsátási kvótáinak (ETS) ára is csak 70-80 euró körül mozog jelenleg. A karbonkreditek alacsony ára, a kibocsátások valódi társadalmi költségei elismerésének hiánya, valamint a greenwashing veszélye komoly aggályokat vetnek fel. Az alábbiakban bemutatom, hogy miért nem működik jelenleg a karbonkreditek rendszere nagyobb hatékonysággal, és hogyan lehetne ezt a problémát orvosolni.
A karbonkreditek ára: Miért túl alacsony?
A karbonkreditek ára jelenleg jelentősen alacsonyabb, mint a kibocsátások valódi társadalmi költségei. Az önkéntes karbonkreditek ára átlagosan 8-10 € között mozog világszinten, az EU-ban 15 – 75 €, az EU kibocsátási kvótái (EUA) 70–80 € körül vannak, büntetéssel együtt is csak 140€. Azonban még ez az ár is messze alulmarad a kibocsátások valódi társadalmi károkozásához képest, amely tudományos becslések szerint 1367 USD CO2 tonnánként (Forrás: NBER – The Macroeconomic Impact of Climate Change: Global vs. Local Temperature). Ez a szám nemcsak a klímaváltozás gazdasági hatásait foglalja magában, hanem az egészségügyi, társadalmi és környezeti károkat is.
Miért probléma ez?
- Greenwashing veszélye: Ha a vállalatok alacsony áron vásárolnak karbonkrediteket, de nem fizetik ki a kibocsátásaik valódi társadalmi költségeit, akkor nem beszélhetünk valós kibocsátáscsökkentésről vagy karbonsemlegességről. Ez gyakorlatilag greenwashing, hiszen a vállalatok látszólag “zöldek”, miközben a valóságban továbbra is hozzájárulnak a klímaválsághoz.
- A fenntartható projektek alulfinanszírozottsága: A karbonkreditek alacsony ára azt jelenti, hogy a projekt tulajdonosok kevesebb bevételhez jutnak. Ez pedig lassítja a fenntartható technológiák és gyakorlatok elterjedését, hiszen ezek a projektek gyakran magas kezdeti költségekkel járnak.
A jelenlegi rendszer így nem ösztönöz kellően a valós kibocsátáscsökkentésre, és nem tükrözi a kibocsátások valódi gazdasági és társadalmi hatását.
A kibocsátások valódi költsége: Miért kell ezt felismerni?
A kibocsátások társadalmi költségei nemcsak a klímaváltozás gazdasági hatásait foglalják magukban, hanem az egészségügyi károkat, a mezőgazdasági terméskieséseket, a tengerszint emelkedéséből adódó költségeket, és még sok más tényezőt. Az 1367 USD/tonna szám tudományos alapokon nyugszik, és a klímaváltozás makrogazdasági hatásainak elemzéséből származik. Ha ezt a számot nem ismerjük el, akkor gyakorlatilag a jelenlegi generációk a klímaváltozás költségeinek többszörösét a jövő generációira hárítják.
Miért fontos ezt a költséget felmutatni?
- Tudatosabb döntéshozatal: Ha a vállalatok és az egyének tisztában vannak a kibocsátásaik valódi költségeivel, nagyobb valószínűséggel fognak fenntarthatóbb döntéseket hozni.
- Igazságosabb piac: A kibocsátások valódi költségeinek elismerése lehetővé tenné, hogy a karbonkreditek ára a valóságot tükrözze, ezzel is ösztönözve a kibocsátások csökkentését.
A karbonkreditek felhasználásából származó bevételeknek támogatniuk kell a fenntartható technológiák és projektek elterjedését, valamint a tiszta mechanizmusokra való áttérést. Azonban ha a bevételek csupán töredékét képezik annak, amit a társadalmi károkozás indokolna, akkor a fenntartható gazdasági átalakulás is lelassul vagy ellehetetlenül.
Javaslatok a probléma megoldására
- A karbonkreditek árának emelése: A karbonkreditek árának közelebb kell kerülnie a kibocsátások valódi társadalmi költségeihez. Ez nemcsak a greenwashing ellen hatékony védekezés, hanem ösztönözné is a vállalatokat, hogy valóban csökkentsék kibocsátásaikat.
- A karbonlábnyom számítás bővítése: A karbonlábnyom számításoknak nemcsak a kibocsátások mennyiségét kellene tartalmazniuk tCO2eq-ben kifejezve, hanem a kibocsátások társadalmi költségeit is EUR-ban kifejezve. Ez lehetővé tenné, hogy a vállalatok és az egyének tisztában legyenek a tevékenységük valódi hatásaival.
- Transzparensebb piac: A karbonkreditek piacának transzparensebbé kell válnia, hogy a projekt tulajdonosok és a vásárlók tisztában legyenek a karbonkreditek valódi értékével. Ez magában foglalhatja a független ellenőrzési mechanizmusok bevezetését is, auditorok mellé több a témához igazán értő független szakértő bevonásával és nemzetközi könyvvizsgáló akkreditálóval.
- Tudatosabb fogyasztói magatartás: A fogyasztók is szerepet játszhatnak abban, hogy a vállalatok felelősséget vállaljanak a kibocsátásaikért. A társadalmi nyomás és a tudatos vásárlói döntések ösztönözhetik a vállalatokat, hogy valóban zöldebb gyakorlatokat folytassanak.
A karbonlábnyom számítások jelenlegi gyakorlata nem tükrözi a kibocsátások valódi hatásait. A számítások csupán a kibocsátások mennyiségét mutatják be tonna szén-dioxid egyenértékben (tCO2eq), de nem veszik figyelembe a kibocsátások társadalmi és gazdasági károkat. Ez a hiányosság nemcsak félrevezető, hanem erkölcstelen is, hiszen lehetővé teszi, hogy a vállalatok és egyének elkerüljék a kibocsátásaik valódi következményeinek elismerését és finanszírozását.
Miért fontos a Karbonlábnyom-Számítások Kiegészítése a Társadalmi Költségekkel?
Ahogy már írtam a karbonlábnyom-jegyzőkönyveknek nemcsak a CO2-ekvivalens kibocsátási értékeket kellene tartalmazniuk, hanem azok tényleges társadalmi károkozásának pénzbeli kifejezését is. Ez az átalakítás:
-
Segít abban, hogy a vállalatok és a döntéshozók tisztában legyenek a kibocsátásuk valódi költségeivel.
- Lehetővé teszi, hogy a karbonsemlegességi és kibocsátáscsökkentési állításokat valódi értéken ellenőrizzék.
- A vállalati fenntarthatósági stratégiák összehasonlíthatóbbá válnak.
-
A dolgozók szintjére lebontva is világossá teszi a kibocsátások társadalmi költségeit, amely ösztönözné a belső vállalati átalakulásokat.
Ez a megközelítés nemcsak transzparensebbé tenné a karbonpiacot, hanem segítene a valódi költségek internalizálásában, amely nélkül a fenntartható gazdasági átmenet nehezen megvalósítható.
Tehát, ha a karbonkreditek árát a valódi társadalmi károkozás alapján határoznák meg, akkor:
-
Átláthatóbbá válna a karbonpiac – A vállalatok, a befektetők és a közvélemény pontosabban látná, hogy a karbonkibocsátás milyen valós gazdasági és társadalmi hatásokkal jár. A karbonkrediteket kibocsátó projektek tulajdonosai is jobban átlátják a karbonkreditek és a vállalkozásuk igazi értékét.
-
A valódi költségek “beszámításra kerülnének” (internalizálás) – Jelenleg a kibocsátók nem fizetnek a szennyezésük teljes következményeiért (például a klímaváltozás okozta gazdasági károkért). Ha ezek a költségek beépülnének a karbonkreditek árába, akkor a kibocsátók kénytelenek lennének figyelembe venni ezeket a tényezőket a döntéseikben.
-
A fenntartható gazdasági átmenet könnyebbé válna – Jelenleg a kibocsátás társadalmi költsége (pl. klímaváltozás okozta gazdasági károk) létezik, de az ármechanizmusok ezt nem tükrözik megfelelően. Ha a karbonkreditek ára a valódi károkozáshoz igazodna, az ösztönözné a tiszta technológiákra való átállást, mert a fosszilis alapú megoldások valós piaci ára is megjelenne. Enélkül a fenntartható gazdasági átalakulás lassú marad, mivel a szennyező technológiák mesterségesen olcsóbbak maradnak a rejtett károk miatt.
Ha a karbonkreditek valódi árát fizetnék meg a kibocsátók, az elősegítené a tisztább, fenntarthatóbb gazdasági működést.
A karbonkreditek rendszere jelenleg nem képes megfelelni a klímaválság kihívásainak, nem elég hatékony még. A kreditek alacsony ára, a kibocsátások valódi költségei elismerésének hiánya, valamint a greenwashing veszélye komoly akadályokat jelent a fenntartható jövő kialakításában. Ahhoz, hogy valódi változást érjünk el, a karbonkreditek árának közelebb kell kerülnie a kibocsátások valódi társadalmi költségeihez, és a rendszernek transzparensebbé és igazságosabbá kell válnia. Csak így lehet biztosítani, hogy a kibocsátások csökkentése ne csak papíron, hanem a valóságban is megvalósuljon.
Miért szükséges a változtatás?
-
A valós költségek elrejtése erkölcstelen: A kibocsátások társadalmi költségei – amelyek több mint 1367 USD tonnánként – jelenleg nem jelennek meg a karbonlábnyom számításokban. Ez azt jelenti, hogy a vállalatok és egyének gyakorlatilag ingyen szennyezhetnek, miközben a klímaváltozás okozta károkat a társadalom és a jövő generációi viselik. Ez erkölcstelen és fenntarthatatlan.
-
A greenwashing lehetősége: A jelenlegi rendszer lehetővé teszi, hogy a vállalatok látszólag “zöld” politikát folytassanak anélkül, hogy valóban felelősséget vállalnának a kibocsátásaikért. A társadalmi költségek feltüntetése nélkül a karbonlábnyom számítások félrevezetők, és greenwashinghoz vezethetnek.
-
A tudatos döntéshozatal hiánya: A vállalatok és egyének nem tudnak informált döntéseket hozni, ha nincsenek tisztában a tevékenységük valódi hatásaival. A társadalmi költségek feltüntetése lehetővé tenné, hogy mindenki tisztában legyen a kibocsátások valódi árával, és ennek megfelelően tegyen lépéseket a csökkentésük érdekében.
-
A fenntarthatóság illúziója: A jelenlegi rendszer fenntarthatósági illúziót teremt, miközben a valóságban nem történik jelentős változás. A társadalmi költségek feltüntetése nélkül a karbonlábnyom számítások nem képesek motiválni a vállalatokat és egyéneket a valódi változásra. Mivel az ESG rendszer is kapcsolódik a karbonlábnyom adataira, annak minősítése is félrevezető lesz.
Miért kell szigorúbban fellépni?
-
A klímaválság sürgőssége: A klímaválság már most is komoly károkat okoz, és a helyzet egyre súlyosabbá válik. Ha nem változtatunk, a jövő generációi még súlyosabb következményekkel szembesülnek. A társadalmi költségek feltüntetése sürgeti a vállalatokat és egyéneket, hogy azonnal lépéseket tegyenek a kibocsátások csökkentése érdekében.
-
Az igazságosság elve: A kibocsátások valódi költségeinek elismerése az igazságosság elvén alapul. Azok, akik szennyeznek, fizessék ki a kibocsátásaik valódi árát, ne pedig a társadalom és a jövő generációi viseljék a terheket.
- A piacok átalakítása: A társadalmi költségek feltüntetése hozzájárulna a piacok átalakításához, ahol a fenntartható termékek és szolgáltatások váljanak versenyképesebbé. Ez ösztönözné az innovációt és a zöld technológiák elterjedését.
A karbonlábnyom számítások bővítése a kibocsátások társadalmi költségeinek feltüntetésével nemcsak szükséges, hanem elkerülhetetlen is. Ez a változtatás nemcsak a greenwashing ellen hatékony védekezés, hanem ösztönözné is a vállalatokat és egyéneket, hogy valóban csökkentsék kibocsátásaikat. A klímaválság sürgőssége és az igazságosság elve miatt nincs idő késlekedni – a változtatás most kell.