Földért folyó háború: Ukrajna termőföldjeinek megszerzése és a klímaváltozás hatása.

Ukrajna háborús helyzete mögött nem csupán geopolitikai és katonai érdekek húzódnak meg, hanem egy sokkal mélyebb gazdasági motiváció is: a termőföldek ellenőrzése.

Búzamező aratás közben Krasne falu közelében, Ukrajna 2019. július 5. © FAO / Anatolii Stepanov

A világ egyik legtermékenyebb mezőgazdasági területeivel rendelkező ország földjei stratégiai értéket képviselnek, amelyekért nyugati pénzügyi intézmények, befektetési alapok és oligarchák versenyeznek. A háború nem csupán katonai konfliktus, hanem egy eszköz a földpiac átalakítására és az agrárszektor további privatizálására, miközben a globális felmelegedés és a klímaváltozás következtében egyre növekvő népesség, immár 8,1 milliárd ember, fokozott terhet ró az élelmiszertermelésre és a természeti erőforrásokra.

Még 2023-ban egy évvel az Ukrán háború kitörése után az Oakland Institute jelentése (.PDF), Háború és lopás: Ukrajna mezőgazdasági földjeinek átvétele, feltárta azokat a pénzügyi érdekeket és mechanizmusokat, amelyek a föld- és tőkekoncentráció további erősödéséhez vezetnek.

“Bár Ukrajna a hírek és a nemzetközi politika középpontjában áll, alig esik szó a konfliktus egyik lényegi kérdéséről: ki birtokolja a földet abban az országban, amelyet Európa éléskamrájának neveznek? Ennek megválaszolása kulcsfontosságú a háború valódi tétjeinek megértéséhez” – mondta Frédéric Mousseau, az Oakland Institute politikai igazgatója és a jelentés társszerzője.

Az oligarchák, korrupt szereplők és nagy agrárvállalatok által ellenőrzött földterület összesen több mint kilencmillió hektárra rúg – ez Ukrajna művelhető földjeinek több mint 28 százaléka. A legnagyobb földtulajdonosok között ukrán oligarchák és külföldi érdekeltségek (főként európai és észak-amerikai vállalatok, valamint Szaúd-Arábia állami befektetési alapja) is megtalálhatók. Amerikai nyugdíjalapok, alapítványok és egyetemi vagyonkezelők NCH Capital, egy amerikai magántőke-alapon keresztül fektettek be ukrán mezőgazdasági területekbe.

Kép: WAR AND THEFT – THE TAKEOVER OF UKRAINE’S AGRICULTURAL LAND
Oakland Institute 8-10. oldal

Számos, még mindig oligarchák által irányított agrárvállalat részvényeinek egy részét nyugati bankok és befektetési alapok szerezték meg – köztük olyan nagy szereplők, mint a Kopernik, BNP vagy a Vanguard. A legtöbb nagy földbirtokos jelentős adósságot halmozott fel nyugati pénzügyi intézményekkel szemben, különösen az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal (EBRD) és a Világbankkal.

Kép: WAR AND THEFT – THE TAKEOVER OF UKRAINE’S AGRICULTURAL LAND
Oakland Institute 12. oldal

Az Ukrajnának az elmúlt években nyújtott nyugati finanszírozás szigorú szerkezeti átalakítási feltételekhez volt kötve, amelyek megszorításokat és privatizációt írtak elő – ennek részeként jött létre a mezőgazdasági földpiac. Volodimir Zelenszkij elnök 2020-ban vezette be a földreformot a lakosság többségének tiltakozása ellenére, akik attól tartottak, hogy ez fokozza a korrupciót és még inkább a befolyásos érdekcsoportok kezébe adja a földek ellenőrzését. A jelentés megállapításai megerősítik ezeket az aggodalmakat: míg a nagy földbirtokosok hatalmas finanszírozáshoz jutnak a nyugati intézményektől, az ukrán gazdák – akik kulcsszerepet játszanak az ország élelmezésében – gyakorlatilag semmilyen támogatásban nem részesülnek. A földpiac bevezetése, a háború és a gazdasági válság együttes hatása tovább növeli a nagybirtokok koncentrációját.

A jelentés figyelmeztet arra is, hogy Ukrajna súlyos adósságát a pénzügyi intézmények eszközként használják arra, hogy a háború utáni újjáépítést még több privatizáció és liberalizáció irányába tereljék, többek között a mezőgazdasági szektorban is.

“Ez egy vesztes helyzet az ukránok számára. Miközben az életüket adják a hazájukért, a pénzügyi intézmények és oligarchák a háttérben csendben felvásárolják az ország földjeit. A háború borzalmai közepette a kormánynak és a nyugati intézményeknek hallgatniuk kellene az ukrán civil társadalom, kutatók és gazdák követelésére: a földtörvény és az összes földtranzakció felfüggesztésére. Az ország jövője érdekében egy olyan mezőgazdasági modellre van szükség, amely nem az oligarchák és a korrupció uralma alatt áll, hanem minden ukrán érdekeit szolgálja” – zárta gondolatait Mousseau.

A termőföldek stratégiai jelentősége és a nyugati tőkebefektetések

Ukrajna 33 millió hektár szántófölddel rendelkezik, amely egyharmada az Európai Unió összes művelhető földterületének. Az országot régóta „Európa éléskamrájaként” emlegetik, és mezőgazdasági jelentősége a globális élelmezésbiztonság szempontjából is kiemelkedő. Az ukrán termőföldek az elmúlt években célkeresztbe kerültek a nyugati pénzügyi intézmények és nagybefektetők számára, akik a földpiaci liberalizáció révén hatalmas területek feletti ellenőrzést szereztek.

Az Oakland Institute jelentése szerint az oligarchák és külföldi érdekcsoportok már több mint 9 millió hektár termőföldet birtokolnak Ukrajnában, amely az ország művelhető területeinek 28%-át teszi ki. A legnagyobb földbirtokosok között megtalálhatók ukrán oligarchák, valamint amerikai, európai és szaúdi befektetési alapok. Az olyan nagy amerikai pénzügyi szereplők, mint a Vanguard Group, Goldman Sachs és Norges Bank Investment Management, szintén jelentős érdekeltséggel rendelkeznek az ukrán agrárszektorban.

A földreform és a háború finanszírozása

A nyugati pénzügyi segítség nemcsak katonai támogatásban, hanem gazdasági átalakítások formájában is megmutatkozik. A Világbank és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) 1,7 milliárd dollár értékű hitelt biztosított Ukrajna legnagyobb agrárvállalatainak, ezzel növelve a külföldi befektetők befolyását. A földreform, amelyet 2020-ban Volodimir Zelenszkij elnök vezetett be, lehetővé tette a földpiac liberalizációját, annak ellenére, hogy az ukrán társadalom többsége ellenezte azt, tartva a korrupció és a külföldi felvásárlások növekedésétől.

A földpiac megnyitása az ukrán gazdákat is hátrányos helyzetbe hozta, mivel a nagybefektetők és pénzügyi alapok sokkal nagyobb tőkével rendelkeznek. Miközben a nagyvállalatok milliárdos támogatásokat kapnak, az ukrán gazdák szinte semmilyen segítséget nem kapnak, így egyre több földterület kerül a külföldi tőke kezébe.

Kapcsolódás a klímaváltozáshoz

A háború és a termőföldek feletti ellenőrzés nemcsak geopolitikai és gazdasági kérdés, hanem jelentős környezeti következményekkel is jár. Az iparszerű mezőgazdaság térnyerése, a földek nagyvállalatok általi felvásárlása és a fosszilis alapú műtrágyák használata tovább fokozza a talajpusztulást, a biodiverzitás csökkenését és az üvegházhatású gázok kibocsátását.

A háború következtében Ukrajna mezőgazdasági infrastruktúrája súlyosan károsodott. A frontvonalak mentén a földek művelhetetlenné váltak, a bombázások következtében pedig hatalmas mennyiségű szén-dioxid került a levegőbe. Az agrárszektor militarizálása és a nagyüzemi földhasználat erősíti az ipari mezőgazdaságot, amely hozzájárul a klímaváltozás felgyorsulásához. Ez azt is jelenti, hogy a mezőgazdasági erőforrások már nem csupán gazdasági és élelmezési kérdést jelentenek, hanem katonai-stratégiai tényezőkké is váltak a konfliktus részeként.

A klímaválság hatására egyre nagyobb lesz a verseny a termőföldek feletti ellenőrzésért világszerte, mivel az élelmiszertermelés és az agrárszektor egyre fontosabb geopolitikai tényezővé válik. A jelenlegi ukrajnai helyzet ennek egyik ékes példája, ahol a háború mögött az élelmiszer- és termőföld-koncentrációs érdekek is meghúzódnak.

Ez a háború nemcsak területi és politikai konfliktus, hanem gazdasági és ökológiai átalakulás eszköze is. Ukrajna termőföldjei stratégiai jelentőséggel bírnak, és a jelenlegi helyzet tökéletes példája annak, hogyan fonódik össze a geopolitika, a pénzügyi érdekek és a klímaváltozás.

A háború finanszírozása mögött meghúzódó agrárkapitalista folyamatok és a földek feletti globális verseny a következő évtizedek egyik legégetőbb kérdésévé válhat. Ha nem születik fenntarthatóbb megoldás, akkor az egyre szűkülő természeti erőforrásokért folyó küzdelem további konfliktusokat gerjeszthet világszerte. Az ukrajnai földpiaci átalakulás ezért nem csupán regionális, hanem globális ügy is, amely jelentős hatással van a jövő élelmezésbiztonságára és a környezeti stabilitásra egyaránt.

Rampasek László A.

---