Az arktikus olvadás gyorsítja a globális felmelegedést: Hogyan alkalmazkodunk?

Írta: Jill Kimball, Northern Arizona University – Forrás: Phys.org

Hogyan gyorsíthatja fel a 2,7 fokos felmelegedés a permafroszt olvadását, a jég eltűnését és a tengerszint emelkedését az Északi-sarkon. Kép: Victor Leshyk

2016-ban közel 200 világvezető fogadta el, hogy mindent megtesz annak érdekében, hogy a globális felmelegedés 1,5 Celsius-fokon belül maradjon. Azóta a politikai döntéshozók számtalan törvényt alkottak azzal a feltételezéssel, hogy a felmelegedés soha nem haladja meg ezt a küszöböt.

A tudósok azonban komoly hírekkel szolgálnak: a Föld 2024-ben már túllépte az 1,5 fokos felmelegedést, gyorsan halad a további felmelegedés felé, és már visszafordíthatatlan változások mentek végbe.

A február 6-án, csütörtökön a Science folyóiratban közzétett kutatás szerint még akkor is, ha minden ország betartaná a Párizsi Egyezményben vállalt ígéreteit – ami önmagában is nagy kérdés –, a Föld 2,7 Celsius-fokos (4,9 Fahrenheit-fokos) felmelegedés felé tart 2100-ig.

„Ez egy valóságellenőrzés: megtettük az első lépést a Párizsi Egyezmény aláírásával, de már most abban a ‘megváltozott világban’ élünk, amelyet meg akarunk előzni” – mondta Ted Schuur, a Northern Arizona University ökoszisztéma-ökológiai professzora. „Itt az ideje, hogy megtegyük a következő lépést, és újraértékeljük klímacéljainkat, hogy alkalmazkodjunk ehhez az új valósághoz.”

Miért léptük túl az 1,5 fokos határt gyorsabban, mint gondoltuk? Schuur szerint részben az Északi-sarkkörön túl zajló folyamatok miatt.

A megváltozott krioszféra

Schuur és kollégáinak a Science sarkkutatással foglalkozó különszámában összefoglalt kutatása szerint az Északi-sark közel négyszer gyorsabban melegszik fel, mint a Föld többi része. Miért? Mert a fagyott felszínek olvadnak.

Vegyük például a tengeri jeget. A jelenlegi globális felmelegedés előtt az Északi-sarki-óceán minden télen befagyott, és nyáron részben elolvadt. Most azonban, hogy a Föld túllépte az 1,5 fokos felmelegedést, minden nyár végén egyre nagyobb része olvad el a téli jégnek, így egyre több óceán marad fedetlen késő ősszel. Ez felgyorsítja a felmelegedést, mivel a sötét színű óceánvíz több napenergiát nyel el, mint a világos jégtáblák.

„Az Északi-sarki tengerek már felismerhetetlenek” – mondta Schuur. „A nyár végén megmaradt jég mennyisége folyamatosan csökken. Hamarosan a nyári jég a múlté lehet” – ami megváltoztatja a régióban élők életét, új hajózási útvonalakat nyit meg, és kétségtelenül új nemzetközi konfliktusokat szül.

A szárazföldön a felmelegedés nem kevésbé drámai hatású. Ahogy a hőmérséklet emelkedik, a permafroszt alatt lévő hatalmas területek olvadnak, és hosszú ideig elzárt szén kerül a légkörbe üvegházhatású gázok formájában.

Hogyan hat a felmelegedés különböző szintjei a. a tengeri ökoszisztémára, b. a nagy tengeri emlősökre, c. a helyi közlekedésre és d. az infrastruktúrára. Kép: Victor Leshyk

A tudósok előrejelzése szerint a felmelegedés folytatódásával ez a bomló szerves anyag olyan mennyiségű szén-dioxidot és metánt szabadít fel, amely összehasonlítható a nagy ipari országok kibocsátásával.

Sajnos, Schuur szerint ezek a jelenségek nem kerültek kellőképpen bele a döntéshozók számításába 2016-ban.

„Egy olyan helyről beszélünk, amely sokak számára távolinak tűnik, de az Északi-sark változásai nem maradnak ott” – mondta. „Amint elveszítjük ezt a szerves anyagokból álló ‘fagyasztót’, az üvegházhatású gázokká alakul, amelyek a légkörbe kerülnek, és felgyorsítják a felmelegedést. Tavaly nyáron Phoenixben 70 napon volt 110 Fahrenheit fok (43 Celsius-fok) feletti hőmérséklet. Ennek fő oka az emberi üvegházhatású gáz-kibocsátás, de részben az Északi-sarkról származó további gázok is hozzájárultak.”

Alkalmazkodás egy melegebb világhoz

Schuur szerint ma már világos, hogy a jelenlegi politikai célok szerint a Föld 2,7 fokkal melegszik fel a század végéig, ami egy még melegebb világot hoz létre, mint amit ma tapasztalunk. Most az a közös feladatunk, hogy a közösségeket ellenállóbbá tegyük az elkerülhetetlen változásokkal szemben, és próbáljuk csökkenteni az emberi üvegházhatású gáz-kibocsátást.

„Nem állíthatjuk meg a változást; az már zajlik” – mondta Schuur. „De lassíthatjuk a változást az üvegházhatású gázok csökkentésével, és a lehető legjobban kezelhetjük a változást, hogy az emberek és ökoszisztémák jobban felkészüljenek a jövőre.”

Schuur arra ösztönzi az embereket, hogy vegyenek részt városuk, megyéjük vagy államuk fenntarthatósági erőfeszítéseiben, mivel ezek közvetlenebb hatásúak lehetnek. A részvétel jelenthet polgári gyűléseken való részvételt vagy új politikai ötletek bemutatását a vezetőknek, de egyszerűen jelentheti a fenntarthatósági intézkedések támogatását a helyi választásokon való szavazással.

Azt is tanácsolta, hogy az emberek folytassák az egyéni cselekvést. A rossz hírek ellenére úgy tűnhet, hogy az elektromos autó, a napelemek vagy az újrahasználható pohár nem változtatnak semmin. Schuur elmagyarázta, hogy bár ezek a választások nem állítják meg a felmelegedést, de segítenek lassítani azt.

„Ne add fel, még a változás ellenére sem” – mondta Schuur. „Ehelyett változtasd meg a gondolkodásod. Mondd magadnak: Egy új, megváltozott világban élek. Mit tehetek azért, hogy segítsek alkalmazkodni, és lassítsam a változást, hogy több időnk legyen a beállítódásra?”

További információ:
Julienne C. Stroeve et al, Eltűnő tájképek: az Északi-sark 2,7°C-os globális felmelegedés mellett, Science (2025). DOI: 10.1126/science.ads1549

---