Az éghajlatváltozás az EU túlélését fenyegeti – figyelmeztet a német biztonsági jelentés.

A globális felmelegedés világszerte súlyosbítja a konfliktusokat, az éhínséget és a migrációt, növekvő kockázatokat jelentve Európára nézve.

A jelenlegi politikák alapján a világ a 2,7 Celsius-fokos felmelegedés felé tart, és a kibocsátások még mindig növekednek. | Sean Gallup/Getty Images

A német kormány által készített jelentés szerint a globális felmelegedés egzisztenciális fenyegetést jelent az Európai Unió számára.

Németország szövetségi hírszerző szolgálata (BND) kutatókkal és a külügyminisztériummal közösen készítette el ezt az első ilyen jellegű átfogó értékelést arról, hogy az éghajlatváltozás milyen veszélyeket jelent Németország és Európa biztonságára a következő 15 évben.

A szerdán közzétett jelentés (.PDF) megállapítja, hogy az éghajlatváltozás destabilizáló hatásai növelni fogják a migrációt és az élelmiszerárakat, ezáltal gazdasági és politikai felfordulást idézhetnek elő Európában. A szerzők figyelmeztetnek arra is, hogy a felmelegedés nem egyenletesen érinti az EU tagállamait, a déli országok súlyosabb veszteségeket szenvedhetnek el, ami az unió egységét is veszélyezteti.

„A déli EU-tagállamok nemcsak az éghajlati hatásokból fakadó súlyos gazdasági veszteségeket fogják elszenvedni, hanem földrajzi közelségük miatt a politikai instabilitás következményeit is érezni fogják” – áll a jelentésben.

„A terhek egyenlőtlen elosztásából eredő feszültségek gyengíthetik az EU kohézióját, cselekvőképességét és hosszú távú fennmaradását.”

A Nemzeti Interdiszciplináris Éghajlati Kockázatértékelés néven publikált jelentés a BND, a Müncheni Bundeswehr Egyetem, a Potsdami Éghajlatkutató Intézet és az adelphi kutatóintézet közös munkája. A dokumentum az éghajlatváltozás hatásait elemzi az élelmiszerbiztonságra, a migrációra, a gazdasági jólétre, a globális konfliktusokra, a kereskedelmi feszültségekre, a szélsőséges politikai mozgalmakra és a katonai mozgékonyságra is.

„Ez a jelentés világosan kimondja: aki a biztonsággal foglalkozik, annak az éghajlattal is foglalkoznia kell” – írja a jelentés előszavában Annalena Baerbock német külügyminiszter. „Minden tized fokkal kevesebb globális felmelegedés biztonságosabbá teszi az életünket.”

Bruno Kahl, a BND vezetője szerint az éghajlatváltozás Németország öt legnagyobb fenyegetése közé tartozik, Oroszország agressziója, Kína geopolitikai ambíciói, a kibertámadások és a nemzetközi terrorizmus mellett.

---

Katasztrófák és védelem

Az éghajlatváltozás legközvetlenebb fenyegetése Európára nézve a szélsőséges időjárási események és az egyre gyakoribb katasztrófák. Ahogy a globális hőmérséklet emelkedik, úgy nő az árvizeket kiváltó szélsőséges esőzések, a pusztító hőhullámok, a termést elpusztító aszályok és az erdőtüzek kockázata.

A világ még akkor is hasonló kihívásokkal nézne szembe, ha jelentősen csökkentené az üvegházhatású gázok kibocsátását.

A jelentés (.PDF) szerint, ha a globális felmelegedés meghaladja az 1,5°C-os küszöböt az iparosodás előtti szinthez képest, egyre nagyobb a veszélye annak, hogy az éghajlati rendszer úgynevezett „fordulópontokat” ér el, amelyek visszafordíthatatlan és hirtelen változásokhoz vezethetnek. Ilyen lehet például az Atlanti-óceáni áramlási rendszer (AMOC) összeomlása, amely jelentősen lehűtené Európát.

Jelenlegi klímapolitikák mellett a világ 2,7°C-os felmelegedés felé tart, miközben az üvegházhatású gázok kibocsátása továbbra is növekszik.

A klímakatasztrófák nemcsak emberéleteket követelnek Európában, hanem súlyos gazdasági következményekkel is járnak.

„Ez csökkenti a nemzeti és európai ellenálló képességbe és biztonságba történő befektetések lehetőségét.”

Az aszályok például nemcsak a mezőgazdaságot veszélyeztetik, hanem az energiatermelést is, hiszen a hűtővíz hiánya miatt erőműveket kell leállítani. Az alacsony vízszintű folyók pedig akadályozzák a szállítást, ami a gazdaság és a katonai ellátási láncok számára is problémát jelenthet.

A jelentés rámutat, hogy a hadsereg is érintett:

„A személyzet, az infrastruktúra és a haditechnikai eszközök a jövőben egyre szélsőségesebb éghajlati körülményeknek lesznek kitéve. Azok a hajók, repülőgépek és harcjárművek, amelyeket ma terveznek és építenek, a 2040-es évek éghajlati viszonyai között fognak működni.”

---

A klímapolitika és a társadalmi feszültségek

A jelentés szerint a klímavédelmi politikák önmagukban is feszültségeket okozhatnak.

„A szén-dioxid-árképzés – amely az EU klímapolitikájának központi eleme – aránytalanul sújtja az alacsonyabb jövedelmű háztartásokat.”

Ez pedig teret adhat a populizmusnak, a szélsőjobboldali és szélsőbaloldali mozgalmaknak, valamint a dezinformációs kampányoknak.

A szerzők ezért felszólítják az európai kormányokat, hogy biztosítsák, hogy a klímavédelmi intézkedések társadalmilag igazságosak legyenek.

---

Dominóhatás: A globális válságok Európára is kihatnak

Bár Európa jobban felkészült a klímaváltozás következményeire, mint sok szegényebb ország, a világ más részein bekövetkező hatások Európára is kihatnak.

• Élelmiszerhiány: Az aszályok és a terméskiesések miatt több ember éhezik világszerte, ami növeli a konfliktusok és a migráció kockázatát, miközben Európában is drágulnak az élelmiszerek.
• Vízhiány: A vízkészletek csökkenése akár országokon belüli és nemzetközi konfliktusokat is kirobbanthat.
• Migrációs nyomás: A szélsőséges hőmérsékletek miatt egyre több ember lesz kénytelen elhagyni otthonát, és mérsékeltebb éghajlatú helyekre költözni – például Európába.

„A klímaváltozás súlyosbítja az egyre szűkösebb erőforrásokért folytatott konfliktusokat, destabilizálja az államokat és társadalmakat, és milliókat kényszerít otthonaik elhagyására” – mondta Baerbock.

„Ez teszi ezt a válságot korunk legnagyobb biztonsági kihívásává.”

Forrás: POLITICO | Zia Weise

---