Klímaváltozásra figyelmeztetnek, mivel a világ folyói az elmúlt 30 év leggyorsabb ütemében száradnak ki.
A Meteorológiai Világszervezet szerint a víz a „kanári az éghajlatváltozás szénbányájában” (ahogyan a bányákban a kanárik is előre jelezték a veszélyt), és sürgős cselekvésre szólít fel.
Egy vontatóhajó a Mississippi folyó alacsony vízállása közepette homokpadok között navigál. A folyó vízszintje 2023-ban rekordalacsony volt. Fénykép: Gerald Herbert/AP
A folyók az elmúlt három évtized legnagyobb ütemben száradtak ki 2023-ban, ami a globális vízellátást veszélyezteti – derült ki az adatokból.
Az elmúlt öt évben világszerte az átlagosnál alacsonyabb volt a folyók vízszintje, és a víztározók is alacsony szinten voltak – derül ki a Meteorológiai Világszervezet (WMO) A globális vízkészletek állapotáról szóló jelentéséből (.PDF).
2023-ban a globális vízgyűjtő területek több mint 50%-a rendellenes állapotokat mutatott, a legtöbbjük vízhiányos volt. Ez 2022-ben és 2021-ben is hasonló volt. A súlyos aszályos és alacsony vízhozamú folyókkal küzdő területek közé tartoztak Észak-, Közép- és Dél-Amerika nagy területei; az Amazonas és a Mississippi folyók vízszintje például rekord alacsony volt. A Föld másik oldalán, Ázsiában és Óceániában, a Gangesz, a Brahmaputra és a Mekong nagy folyómedencéiben szinte az egész vízgyűjtő területén a normálisnál alacsonyabb volt a vízállás.
Úgy tűnik, hogy az éghajlatváltozás következtében megváltozik, hogy hová kerül a víz, és ez hozzájárul a szélsőséges árvizek és aszályok kialakulásához. 2023 volt az eddigi legmelegebb év, a folyók alacsony vízszintje és az országok szárazsággal küszködtek, de világszerte pusztító árvizeket is hozott.
A szélsőségeket a WMO szerint az is befolyásolta, hogy 2023 közepén a La Niña-ról El Niñóra váltott az időjárás. Ezek a természetben előforduló időjárási minták; az El Niño a Csendes-óceán keleti és középső egyenlítői részén időszakosan kialakuló, átlagon felüli tengerfelszíni hőmérsékletre utal, míg a La Niña az ezeken a területeken tapasztalható időszakos lehűlésre. A tudósok szerint azonban az éghajlatváltozás okozta összeomlás súlyosbítja ezeknek az időjárási jelenségeknek a hatásait, és nehezebbé teszi előrejelzésüket.
Az árvízzel sújtott területek közé tartozott Afrika keleti partvidéke, Új-Zéland északi szigete és a Fülöp-szigetek.
Az Egyesült Királyságban, Írországban, Finnországban és Svédországban a szokásosnál nagyobb volt a lefolyás, ami a folyón egy adott időpontban átfolyó vízmennyiséget jelenti.
„A víz az éghajlatváltozás kanárija a szénbányában” – mondta Celeste Saulo, a WMO főtitkára. „Vészjelzéseket kapunk az egyre szélsőségesebb esőzések, áradások és aszályok formájában, amelyek súlyos áldozatokat szednek az életek, az ökoszisztémák és a gazdaságok számára. A jég és a gleccserek olvadása sok millió ember hosszú távú vízellátásának biztonságát fenyegeti. Mégsem tesszük meg a szükséges sürgős lépéseket.”
„Az emelkedő hőmérséklet következtében a hidrológiai ciklus felgyorsult. Emellett kiszámíthatatlanabbá vált, és egyre nagyobb gondot jelent a túl sok vagy a túl kevés víz. A melegebb légkörben több nedvesség van, ami kedvez a heves esőzéseknek. A gyorsabb párolgás és a talajok kiszáradása súlyosbítja az aszályos állapotokat” – tette hozzá.
Ezek a szélsőséges vízviszonyok veszélyeztetik az ellátást. Jelenleg 3,6 milliárd ember nem jut évente legalább egy hónapig megfelelő mennyiségű vízhez, és ez a szám 2050-re várhatóan több mint 5 milliárdra nő az ENSZ Vízügyi Főigazgatósága szerint.
A gleccserek is rosszul jártak tavaly, több mint 600 gigatonnányi vizet veszítettek, ami a WMO 2022 szeptemberétől 2023 augusztusáig tartó időszakra vonatkozó előzetes adatai szerint a legmagasabb érték az 50 éve tartó megfigyelések során. Észak-Amerika nyugati részén és az európai Alpokban található hegyek rendkívüli olvadással szembesültek. A svájci Alpok az elmúlt két évben a fennmaradó térfogatának mintegy 10%-át veszítette el.
„Túl keveset tudunk a világ édesvízkészleteinek valódi állapotáról. Nem tudjuk kezelni azt, amit nem mérünk. Ez a jelentés hozzá kíván járulni a jobb nyomon követéshez, az adatok megosztásához, a határokon átnyúló együttműködéshez és az értékelésekhez” – mondta Saulo. „Erre sürgősen szükség van.”
Forrás: The Guardian | Helena Horton