A több mint egy évig tartó rekordmagas globális tengermérséklet után az Atlanti-óceán gyorsabban hűl, mint valaha is feljegyezték, ami hatással lehet az időjárásra az egész világon.

A gyorsan lehűlő Atlanti-óceán mérsékelheti a Csendes-óceán felől érkező hurrikánveszélyt. Rebecca Blackwell / Associated Press / Alamy

Az elmúlt három hónapban rekordgyorsasággal történt meg az Atlanti-óceán egyenlítői részén a forró hőmérsékletről a hűvösre való átmenet.

Ez a kialakulóban lévő „atlanti Niña” mintázat közvetlenül a Csendes-óceánban várhatóan bekövetkező La Niña lehűlésbe való átmenet előtt következik be, és ezek az egymásra következő események világszerte hatással lehetnek az időjárásra.

Mindkét óceánban a hűvösebb hőmérséklet felé való elmozdulás üdvözlendő változás a szárazföldön és a tengeren több mint egy éve tartó rekordmeleg után, amelyet nagyrészt az üvegházhatású gázok kibocsátásának növekedése és a Csendes-óceán trópusi részén 2023 közepén kialakult meleg El Niño mintázat okozott.

„Kezdjük látni, hogy az óceánok globális átlaghőmérséklete egy kicsit csökken” – mondja Pedro DiNezio, a University of Colorado Boulder munkatársa. Az amerikai Nemzeti Óceán- és Légkörkutató Hivatal (NOAA) adatai szerint a globális tengerfelszíni hőmérséklet júliusban valamivel hűvösebb volt, mint 2023 júliusában – ezzel véget ért a rekordmagas óceáni átlaghőmérsékletek 15 hónapos sorozata.

A csendes-óceáni El Niño májusban elhalványult, és a NOAA legfrissebb előrejelzése szerint szeptember és november között az átlagosnál hűvösebb La Niña körülmények alakulnak ki. Ennek hátterében részben az Egyenlítő mentén erősödő szelek állnak, amelyek lehetővé teszik a hidegebb víz felszínre törését a mélyebb óceánokból. Az El Niño viszont gyengébb, úgynevezett passzátszelekkel jár, amelyek csökkentik a hűvösebb víz feláramlását. Ezt a többéves ciklust El Niño-Déli Oszcillációnak (ENSO) nevezik, és ez a globális éghajlat természetes változékonyságának egyik fő forrása.
Bár sokkal kisebb hatással van az éghajlatra, az egyenlítői Atlanti-óceán is néhány évente ingadozik a meleg „Niñók” és a hideg „Niñák” között. Az ENSO-hoz hasonlóan ez az ingadozás is gyakran a passzátszelek erősségével függ össze.

A havi tengerfelszíni hőmérséklet az átlaghoz képest az atlanti Niño/Niña megfigyelés kulcsfontosságú régiójában 1982 januárja és 2024 júliusa között. Franz Philip Tuchen/NOAA/climate.gov

A Csendes-óceánhoz hasonlóan az egyenlítői Atlanti-óceánon is szokatlanul meleg Niño-viszonyok uralkodtak 2023 nagy részében, és a tengerfelszín hőmérséklete az év elején az elmúlt évtizedek legmelegebbje volt. „Ez a legutóbbi epizód egy olyan éghajlati rendszer eseménysorozatában, amely már évek óta kibillent a sínről” – mondja Michael McPhaden, a NOAA munkatársa.

Az elmúlt három hónapban az Atlanti-óceánnak ezen a részén a hőmérséklet gyorsabban hűlt le, mint az 1982-ig visszanyúló feljegyzésekben bármikor. Ez a hirtelen változás azért zavaró, mert a floridai Miami Egyetem munkatársa, Franz Philip Tuchen szerint nem alakultak ki azok az erős passzátszelek, amelyek általában ilyen lehűlést eredményeznek. „Végigmentünk a lehetséges mechanizmusok listáján, és eddig semmi sem stimmel a dobozban”.

Ha a hőmérséklet még legalább egy hónapig 0,5°C-kal hűvösebb marad az átlagosnál, akkor hivatalosan is „atlanti nínának” fogjuk tekinteni – mondja Tuchen.
A két potenciális La Niña a hőmérsékletre és a páratartalomra gyakorolt hatásuk miatt valószínűleg világszerte befolyásolni fogja az időjárási mintákat. A csendes-óceáni La Niña általában száraz időjárással jár az USA nyugati részén és nedves időjárással Kelet-Afrikában, míg az atlanti Niña általában csökkenti a csapadékot Afrika Száhel-övezetében és növeli azt Brazília egyes részein. A két La Niña ellentétes hatást gyakorolhat a folyamatban lévő atlanti hurrikánszezonra is: a csendes-óceáni La Niña várhatóan növeli az atlanti hurrikánok valószínűségét, amikor szeptemberben megérkezik, az atlanti La Niña viszont gyengíthet bizonyos feltételeket, például a hurrikánok kialakulásához szükséges légköri hullámtevékenységet.

A ciklusok közvetlenül is befolyásolhatják egymást. Hogy pontosan hogyan, azt nehéz megjósolni, de van okunk feltételezni, hogy az atlanti La Niña késleltetheti a La Niña kialakulását a Csendes-óceánon, lassítva annak lehűlő hatását a globális éghajlatra – mondja McPhaden. „Egyfajta kötélhúzás alakulhat ki a Csendes-óceán lehűlni próbáló és az Atlanti-óceán felmelegedni próbáló része között.”

Forrás: New Scientist