A klímaváltozás változatlanul zajlik

A klímaváltozás változatlanul zajlik - ClimeNews1998-ban, Bécsben tartották meg az első nemzetközi energiahatékonysági konferenciát. Azóta minden év március 6-án igyekeznek felhívni a világ figyelmét arra, hogy mennyire fontos az energia gazdaságos és környezetkímélő felhasználása, valamint az alternatív energiaforrások alkalmazása. Sajnos a folyamatok azt mutatják, hogy sikertelenül. Ma van az Energiahatékonysági világnap.

Régóta tudjuk, hogy a Föld készletei végesek, és ugyan több terv van arra, hogy az otthonunkat jelentő bolygó után más égitesteket is elkezdjünk kizsákmányolni, lényegesen jobban hangzik meglévő készleteink takarékos, hatékony felhasználása, az alternatív energiaforrások kiaknázása.

Hiába lerágott csont, továbbra is melegszik a Föld

2016 – 2014 és 2015 után egyhuzamban harmadjára – a Föld legmelegebb éve volt, és ugyanez várható 2017-re is. Az eddig mért tizenhét legmelegebb évből, tizenhat ebben az évszázadban volt, ezekkel az adatokkal a klímaszkeptikusok sem szállhatnak igazán vitába. A felmelegedést kiváltó okokat viszont nem mindenki akarja az emberiség ökológiai lábnyomának számlájára írni, pedig az üvegházhatás nagyjából 50 százaléka a szén-dioxid kibocsátás számlájára írható. Az Ausztrál Nemzeti Egyetem (ANU) tanulmánya szerint az emberi tevékenység 170-szer teszi gyorsabbá a klímaváltozást, mint a természeti erők. A kutatás eredményei szerint az emberi tevékenység miatti üvegházgáz-kibocsátás mértéke az elmúlt 45 évben a hőmérséklet évszázadonkénti 1,7 Celsius-fokos emelkedését idézte elő, ami mellett eltörpül a természeti hatás. Hazánkban is érezni a változást, hiszen Magyarországon a legutóbbi harminc évben csaknem 2°C-ot emelkedett a nyári középhőmérséklet, és bár idén januárban komoly mínuszokat mérhettünk, ezt is inkább az egyre enyhülő telek miatt éreztük ennyire szokatlannak.

Télen fűtünk, nyáron hűtünk

Régi probléma, hogy a magas rezsi mellett is fázunk, hiszen télen az utcákat fűtjük.  A magyar lakosság energiafelhasználása megegyezik az iparéval, tehát lakóházaink megfelelő hőszigetelése valóban óriási megtakarítási potenciált jelent. Egy családi házban az elpazarolt energia 35 százaléka a falakon, 25 százaléka az ablakokon, 15 százaléka a padlón, 25 százaléka pedig a tetőn keresztül távozik, ha nem gondoskodunk megfelelő hőszigetelésről. Pusztán a megfelelően hőszigetelt tetőkkel 10 százalékot spórolnánk a fűtésköltségen. Mindent összeadva, megfelelő tetőszigeteléssel akár 10 milliárd forintot is megspórolhatnánk havonta, és a CO2 kibocsátásunk is hasonló mértékben csökkenne – hívja fel a figyelmet Aszódy Tamás, az egyik vezető építőanyaggyártő, a Knauf Insulation Kft. ügyvetető igazgatója.

A tetők nem csak télen, nyáron is problémát jelenthetnek, olyannyira, hogy egyes ipari szektorok létesítményeinek a nyári energiafelhasználása nagyobb, mint a téli. Ez főleg a lapos tetős csarnokokban probléma, melyek a nyári kánikulában az elviselhetetlenségig hevülnek. Erre a sokat fogyasztó légkondicionáló szerkezetekkel próbálnak megoldást nyújtani, és bár egy magyar cég ötlete kapcsán kezd terjedni a tetőszerkezetek vízhűtése, még nem ez számít az elterjedt technológiának.

Hogyan tovább?    

A klímaváltozás változatlanul zajlik - ClimeNewsHa abból indulunk ki, hogy az USA vezetője klímaszkeptikus, kormányunk pedig a paksi atomerőmű orosz hitelből való bővítését szorgalmazza (aminek állami támogatását épp most az Európai Bizottság is jóváhagyta), ahelyett, hogy az ország energiaimport-függőségét csökkentené és elindulnánk az energiahatékonyan működő otthonok és a megújuló energiák irányába, mondhatjuk a helyzet globálisan és lokálisan is rossz irányokat vesz.

Annak ellenére, hogy az elmúlt három évben valamennyit csökkent az üvegházhatású gázok kibocsátása. Ez ugyanis leginkább annak köszönhető, hogy csökkent a kereslet az  acél és a cement iránt, aminek köszönhetően kevesebb szenet égetett el Kína és az Egyesült Államok – derült ki az oslói Nemzetközi Gazdasági és Klímakutató Intézet csoportjának köszönhetően. Ez nem az energiahatékonyság, hanem pusztán piaci fejlemények eredménye, és ennél fogva még nagyon messze vagyunk attól, hogy be tudjuk tartani a Párizsban, 195 ország részvételével tartott 2015-ös klímacsúcson született keretmegállapodást, mely alapján a Föld légkörének felmelegedését a kötelezettséget vállaló 195 ország 2 Celsius-fok alatt tartja az iparosodás előtti mértékhez képest. Az egyezményt azóta több, mint 72 ország ratifikálta, igaz, Donald Trump megválasztása óta állandó téma, hogy az Egyesült Államok meddig marad részese a megállapodásnak.

Forrás: Piac&Profit