Az Amazonas esőerdő a bolygó egyik legfontosabb ökoszisztémája, amely nemcsak a Föld legnagyobb trópusi erdeje, hanem az egyik legnagyobb természetes szén-dioxid-elnyelő is.
Azonban egyre több kutatás hívja fel a figyelmet arra, hogy az Amazonas mocsaras területei jelentős mennyiségű metánt bocsátanak ki, ami komoly kihívást jelent a klímaváltozás elleni küzdelemben.
A legfrissebb, a Copernicus program keretében megjelent tanulmány (ESSD, 2023 .PDF) kimutatta, hogy az Amazonas régiója a világ egyik legnagyobb természetes metánforrása.
A metán (CH₄) egy rendkívül erős üvegházhatású gáz, amely rövid távon több mint 80-szor erősebben melegíti a légkört, mint a szén-dioxid. A trópusi mocsarakban és vizes élőhelyeken a szerves anyagok bomlása során keletkezik, különösen oxigénhiányos környezetben, ahol az anaerob baktériumok felelősek a folyamatért. Az Amazonasban az árterek és mocsarak a folyamatos vízborítás miatt különösen kedvező feltételeket teremtenek a metán termelődéséhez.
A globális felmelegedés következtében az Amazonas térségében megnövekedett hőmérséklet és a csapadékeloszlás változásai hozzájárulnak a metánkibocsátás fokozódásához. A tanulmány szerint a melegebb hőmérséklet felgyorsítja a szerves anyagok bomlását, míg a hosszabb ideig vízborított területek több metánt szabadítanak fel. Ez egy öngerjesztő folyamatot indíthat el: minél több metán kerül a légkörbe, annál erősebb a felmelegedés, ami tovább növeli a kibocsátást. Ez az egyik legaggasztóbb visszacsatolási mechanizmus a klímaváltozás szempontjából.
A metánkibocsátás növekedése nem csupán regionális probléma, hanem globális jelentőségű is. A kibocsátások mérséklése érdekében sürgős lépésekre van szükség, beleértve a mocsaras területek változásainak szorosabb nyomon követését, valamint az esőerdők védelmét az emberi beavatkozásoktól. Az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testülete (IPCC) már korábban is figyelmeztetett arra, hogy a metán visszacsatolási hatásai jelentős kockázatot jelentenek a globális hőmérséklet-emelkedés féken tartására irányuló erőfeszítések számára.
A metánkibocsátás csökkentése érdekében fontos, hogy a természetes ökoszisztémák megőrzése és helyreállítása prioritást kapjon. Az erdőirtás visszaszorítása és az ártéri területek védelme kulcsfontosságú tényezők lehetnek. Ezenkívül a tudományos közösség további kutatásokat sürget, hogy pontosabban meghatározható legyen a metánforrások dinamikája, valamint az ezekre ható tényezők.
Az Amazonas mocsarai hatalmas mennyiségű metánt bocsátanak ki, amely jelentős mértékben hozzájárul a globális felmelegedéshez. A folyamat önmagát erősítő visszacsatolási mechanizmusa az egyik legsúlyosabb éghajlati kockázatot jelentheti a jövőben. A probléma kezelése érdekében az Amazonas térségének védelme és az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése elengedhetetlen lépésekké válnak az éghajlatváltozás mérséklésében.
Rampasek László A.