Borsos József mk. őrnagy

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NUKLEÁRIS
VESZÉLYEZTETTSÉGÉRŐL

BEVEZETÉS

Az atomenergia békés célú felhasználása, – a fosszilis tüzelő anyagok háttérbe szorulása miatt – egyre inkább előtérbe kerül és az élet minden területén elősegíti az életfeltételek javítását. Ugyanakkor helytelen alkalmazása jelentős veszélyeket rejt magában. Károsíthatja a környezetet és az emberek egészségét, radioaktív anyagok kerülhetnek a környezetbe, ezáltal nukleáris veszélyhelyzet jöhet létre, amely a lakosságot és a katonákat is egyaránt érintheti.

Fokozott veszélyforrást jelentenek még az orosz RBMK típusú atomerőművek, melyek további használata veszélyezteti Európa biztonságát.

Előfordulhatnak még emberi mulasztásból történő radioaktív szennyezések. Erre eklatáns példa a Mexikóban, illetve Spanyolországban előfordult balesetek, mikor is sugárzó izotópokat olvasztottak be a kohóban és a kohógázokkal együtt radionuklidok kerültek a levegőbe.

A veszélyhelyzetet, a veszélyeztetés időbeni alakulását tekintve a balesetet követő elhárítási, felszámolási feladatok több hónapig vagy évig is eltarthatnak, a baleset un. korai időszakának van kiemelt jelentősége. Ebben az időszakban a veszélyeztetés a külső sugárterhelés (a radioaktív felhőben található radionuklidok gamma sugárzása), valamint a belső sugárterhelés (a levegőben levő radioaktív anyagok belélegzése) révén adódik.

A sugárterhelésének elhárítására, csökkentésére lehetőségek a következők:

• a környezet sugárzási mutatóinak (sugárszint, sugárszennyezettség, sugáradag) folyamatos, illetve rendszeres mérése, a tényleges sugárhelyzet folyamatos szakértékelése,
• a megelőző radiológiai rendszabályok bevezetése, a rendszeresített védőeszközök szakszerű használata,
• a nukleárisbaleset-elhárítás szervei által a konkrét helyzetben meghatározott más rendszabályok, például mentesítés,
• elzárkóztatás,
• kimenekítés,
• jód-profilaxis.

A külső sugárterhelés várható mértéke a gamma-sugárzás dózisteljesítményének mérésével, a belélegzett radioaktív anyagok okozta belső sugárterhelés várható mértéke pedig a levegőben levő koncentrációjuk meghatározásával ítélhető meg.

A káros hatások csökkentése az Országos Nukleárisbaleset-elhárítási Rendszer (a továbbiakban: ONER) keretében történik.
Ebben a rendszerben a Magyar Honvédség (a továbbiakban: MH) kijelölt csapatai, az elhárítás és felszámolás területén fontos feladatokat oldanak meg. Ugyanakkor a kiszabadult radioaktív anyag veszélyeztetheti a MH személyi állományát, szennyezheti
objektumait, eszközeit is.

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG VESZÉLYEZTETETTSÉGE

A Magyar Köztársaság területén alapvetően négy féle módon jöhet létre radioaktív szennyeződés:

1. NUKLEÁRIS KATASZTRÓFA TÖRTÉNHET:

1. Űrbalesetek;
2. Külföldi atomreaktor balesete;
3. Szállítással kapcsolatos baleset;
4. Hazai atomreaktor balesete esetén.

a.) Űrbalesetek:

Űrbalesetről beszélhetünk amikor az űrben tevékenykedő objektumok balesetéből következően nukleáris szennyeződés kerül a levegőbe, vagy a talajra.

Ezen balesetek véletlenszerűen következnek be melyeknek megelőzése, elhárítása részünkről lehetetlen. Jelenleg több mint 30 reaktorral felszerelt műhold, több mint 1000 kg ²³⁵U hordozóanyaggal kering 700-800 km magasságban.
Átlagos élettartamuk az űrben 300 évre tervezett. Számítások szerint egy 100 kW-os atomreaktor teljes izotóp készlete szétszóródás esetén átlag mintegy 50 nGy/h külső gamma-dózisteljesítmény növekedést okoz, ami, ha az épületek árnyékoló
hatását is számításba vesszük, a természetes sugárterhelést 5-10 %-kal növelheti. A fő veszélyt a nagyobb reaktor törmelékek okozhatják.

Az űrbalesetre a Kanadában történt szennyeződés utal a legspecifikusabban. Itt egy űrobjektum atomreaktora néhány száz méter szélességben és több kilométer hosszan szennyezte a talaj felszínét. Ezt a szennyeződést a hatóságok a szennyező anyag darabjainak összegyűjtésével szüntették meg, a lakosság segítségével. Megfigyelhető volt, hogy az emberek a kiértesítés ellenére is erősen sugárzó anyagokat szállítottak a lakásukra, ezzel nagy mértékű sugárterhelésnek tették ki magukat és közvetlen környezetüket.

Megelőzhetőek lehetnének a balesetek, ha megoldható lenne az űrben működő objektumok biztonságos befogása, visszaszállítása a Földre és egyes elmeinek újra felhasználása.

A prevenció és elhárítás három feladatra és időfázisra osztható:

Bejelentési fázis: Nemzetközi egyezmények alapján az űrobjektumot működtető országnak jeleznie kell, hogy milyen nukleáris eszközt küld az űrbe, illetve hogy az űrben keringő eszközében milyen meghibásodás lépett fel, mikor, hol és milyen jellegű veszélyre lehet számítani.

Időtartama két hónapra tehető.

Keresési fázis: Az űrobjektum visszatérése után meg kell keresni és be kell határolni a kiszóródás sávját, megállapítva, hogy történt-e radioaktív anyag kibocsátás. Ha igen, meg kell határozni a veszélyeztetett területet.

Időtartama néhány napra vagy hétre érthető.

Helyreállítási fázis: A veszélyt jelentő radioaktív anyagot össze kell gyűjteni és a keletkezett hulladékot biztonságosan el kell helyezni.

Időtartama hónapokig, esetleg évekig eltarthat.

A Magyar Köztársaság (a továbbiakban: MK) egyes csapatainak veszélyeztetettségét, a világűrből származó meghibásodott űrobjektumok által okozott balesetek esetén, nem lehet konkrétan meghatározni. Az MH részére feladat lehet a keresési és helyreállítási fázisokban történő közreműködés.

A csapatok veszélyeztetettsége – a bejelentési fázis időtartama alapján és a helyzet ismeretében – a sugárzás mérés MK területének egészére történő kiterjesztésével, a sugárvédelmi rendszabályok foganatosításával csökkenthető. A MH részéről a keresési és helyreállítási fázisokban résztvevő erőket a helyzet ismeretében akkor lehetséges a béke állományú csapatoktól igénybe venni, amikor érvényesíteni kell a nukleárisbaleset-elhárítási rend szabályokat.

b) Külföldi atomreaktorok balesete:

Az atomreaktorok ma már a mindennapi élethez szükséges energia ellátás, a tudományos kutatás és az oktatás nélkülözhetetlen létesítményei. Természetes üzemmenetük esetén környezetkárosító hatásuk elenyésző a hasonló teljesítményű hőerőművekhez képest. Esetleges sérülésük esetén azonban, radioaktív anyag kerülhet a környezetbe. Természeti katasztrófa, illetve üzemeltetési baleset esetén körülbelül 3%-os, extrém esetben 10%-os emisszióval számolhatunk. Terror cselekmények, harci cselekményekből adódó sérülés esetén akár 50%-os emisszió is történhet.

Európában az atomerőművek rendkívül elterjedtek:

	Működő		Épülő
Ország	reaktorok	teljesítmény MW	reaktorok	teljesítmény MW
Franciaország	57	59033	4	5815
Nagy Britannia	35	11909	1	1188
Oroszország	29	19843	4	3375
Németország	21	22559
Ukrajna	15	12679	6	5700
Spanyolország	9	7101
Belgium	7	5527
Bulgária	6	3538
Svédország	5	2985
Cseh Köztársaság	4	1648	2	1824
Szlovákia	4	1632	4	1552
Magyarország	4	1729
Finnország	4	2310
Litvánia	2	2370
Hollandia	2	504
Szlovénia	1	632
Románia			5	3155
Összesen:	98	155999	26	22609

 

Európai atomerőművek:

Az atomerőmű balesetek – mint Csernobil bizonyította – a baleset helyétől több száz kilométerre is kifejthetik káros hatásukat.

Külföldi atomerőmű baleset hazai hatásai

A nukleárisbaleset és a terjedést befolyásoló tényezők olyan paramétereivel, melyek a legsúlyosabb következményekhez vezetnek, a következő atomerőművek – az MK területét is érintő – balesetének veszélyeztetése prognosztizálható:

Veszélyforrások lehetnek:

1. Mochovce VVER 4*400 (Salgótarján É 50 km)
1. Bohunice VVER 4*430 (Komárom É 110 km)
1. Krskó PWR 664 (Lenti DNY 120 km)
1. Dukovani VVER 4*440 (Hegyeshalom ÉNy 160 km)
1. Temelin VVER 2×1000 (Hegyeshalom ÉNy 280 km)

A Szlovák atomerőművek elhelyezkedése:

A Szlovén atomerőmű elhelyezkedése:

Az Ukrán atomerőművek elhelyezkedése:

A Cseh atomerőművek elhelyezkedése:

A Román tervezett atomerőmű elhelyezkedése:

A magyar határtól számított 50 km-es körzetben működő vagy most épülő, de rövidesen üzembe helyezésre tervezett atomerőművek jelentik hazánkra a legnagyobb veszélyt. A Szlovák Köztársaságban Bohunicén négy blokk üzemel, amelyből
kettő nem felel meg a világban és hazánkban is érvényes biztonsági előírásoknak. A környezeti veszélyeztetés szempontjából a legnagyobb hátrányuk, hogy nincs konténmentjük (védőépületük, védőburkolatuk), csak kis térfogatú hermetikus
teret alkalmaznak.

A Magyar Köztársaság közvetlen környezetében található:

• Szlovéniában KRSKO (664 MW)

• Szlovákiában BOHUMICE (4X440 MW), illetve az épülő MOHOVCE
  (4X440 MW) atomerőmű.

Magyarország számára az említett három erőmű bármelyikének üzemzavara, balesete – az uralkodó meteorológiai viszonyok miatt – jelentős kibocsátás esetén komoly veszélyt jelenthet, az egész ország erősen sugárszennyezetté válhat.

A prognózis alapján a Magyar Köztársaságot érintő zónák sugarai:

A SZENNYEZETT ZÓNÁK BECSÜLT HOSSZA (km-ben)

Valószínűsíthető, hogy baleset esetén az elzárkóztatást, mint prevenciót mérlegelni szükséges.

c.) Szállítással kapcsolatos balesetek esetén:

A szállítás során bekövetkező baleseteket alapvetően a szállított radioaktív anyag fajtája és minősége alapján csoportosíthatjuk. Ezen felosztás alapján megkülönböztethetünk:

• új, vagy kiégett fűtő elemek szállításával, és
• szennyezett ruházat, eszközök, anyagok szállításával kapcsolatos baleseteket.

A Paksi Atomerőmű Rt. (a továbbiakban: PA Rt.) és a KFKI kutatóreaktorának kiégett fűtőelem tárolóiban néhány évi hűtés után vasúton tervezik elvinni a kiégett fűtőelemeket különleges vasúti kocsikat (szerelvényeket) alkalmazva, melyek a lehetőségek szerint megakadályozzák a radioaktív anyagok környezetbe jutását egy esetleges baleset esetén is. E vasúti kocsik külső felületén
egy meghatározott sugárzás értéknél nagyobb radioaktív sugárzás nem lehet. A szállítások történhetnek PA Rt.-ből, BME Oktatóreaktorából, KFKI Kutatóreaktorából.

Napjainkban Pakson már működik egy fűtőelem tároló, de ennek kapacitása nem megfelelő, ezért a PA Rt. különböző településekkel tárgyal fűtőelem tárolóhely kialakításáról. Amennyiben ez megtörténik, számíthatunk a belföldi fűtőelem szállítás veszélyeire. (Eddig a fűtőelemeket Oroszország területére szállították).

Szennyezett ruházat-, eszközök-, és egyéb anyagok szállítása közúton történik, de elképzelhető vasúti-, vízi-, vagy légi szállítás is. Ezen anyagok csekély aktivitású és mennyiségű szennyeződést hordozhatnak, így egy esetleges baleset esetén csak a baleset közvetlen környezetében okozhat sugárszennyeződést.

A különleges szállítási rendszabályoknak, illetve a csekély esetleges szennyeződésnek köszönhetően, szakmai megítélés szerint a
következmények mintegy néhány száz m-es sugarú térséget érinthetnek, elsősorban külső sugárzási hatással terhelt kárterület keletkezhet.

d.) Hazai nukleáris létesítmények balesete esetén:

Nukleáris veszélyhelyzetet előidézni képes hazai létesítmények:

• a Paksi Atomerőmű Rt;
• a Központi Fizikai Kutató Intézet Atomenergia Kutató Intézetének (a továbbiakban: KFKI-AEKI) kutatóreaktora;
• a Budapest Műszaki Egyetem oktatóreaktora;
• az izotópgyártó A-típusú laboratóriumok;
• a ⁶⁰ Co-os technológiai besugárzó létesítmények, továbbá;
• a ¹³⁷ Cs-os töltetű és laboratóriumi berendezések.

A PA Rt. reaktoraiban felhalmozódott aktivitás 107 TBq nagyságrendű. A kiégett fűtőelemek tárolójában 105-107 TBq aktivitás található.
A telephelyen tároló hulladékok 1 TBq aktivitást tartalmaznak.

A legsúlyosabb baleseti események elképzelhető okai a következők lehetnek:

1. Méretezési eseményeket felülmúló technológiai hiba vagy hibasorozat (többszörös meghibásodás),
2. Tároló medence rongálódás, fűtőelem sérülés (pl.: medence leürülés, hűtés pótolhatatlan megszűnése).

A baleset esetén a zónában található izotóp keverék jelentős része a környezetbe juthat, aminek következtében azonnal akut egészségügyi hatások várhatók, továbbá széleskörű késői hatások lehetségesek a környezet hosszú távú károsodásával kombináltan, akár több országra kiterjedten is.

A KFKI kutatóreaktora:

• Bq (2.05 TBq),

A Budapesti Műszaki Egyetem oktatóreaktora:

1015 Bq (103 TBq) aktivitású radioaktív anyag készlettel rendelkezik, az atomerőműhöz viszonyítva a veszélyeztetés mértéke is arányosan csökken. Az egyéb nukleáris létesítmények veszélyeztetésének hatása kizárólag lokálisan értelmezhető.

A SZENNYEZETT ZÓNÁK BECSÜLT HOSSZA (km-ben)

 

A MK potenciálisan veszélyes nukleáris létesítménye a Paksi Atomerőmű.

A maximális baleseti esemény szintjei, és azok várható hatása két szimulációs modell alapján prognosztizálhatóak.

Súlyos baleset esetén a kiszóródás következtében a távoli felhőnyom mentén sugárszennyezett területek alakulhatnak ki.

d/1.A beavatkozás dózis alapján a szennyezett zónák felosztása:

“A” zóna.

Külső határán nyílt elhelyezésben és védőeszközök alkalmazása nélkül tartózkodók sugárdózisa (egy heti benntartózkodást figyelembe véve, egész testre) 500 mSv lehet.

Belső határán az elszenvedhető dózis 1 Sv. Az “A” zónából a kitelepítést egyértelműen célszerű végrehajtani. A kitelepítés mellett a “B”, a “C” és a “D” zónákra meghatározott rendszabályokat is figyelembe kell venni.

 “B” zóna.

Külső határán, nyílt elhelyezésben és védőeszközök alkalmazása nélkül tartózkodók sugárdózisa (egy heti benntartózkodást figyelembe véve, egész testre) 50 mSv lehet.

A “B” zónában az elzárkóztatást egyértelműen célszerű elrendelni. Továbbá – amennyiben ennek feltételei teljesíthetőek a kitelepítést is mérlegelni kell. A fentieken kívül a “C” és “D” zónákra meghatározott rendszabályokat is figyelembe kell venni.

“C” zóna.

Külső határán, nyílt elhelyezésben és védőeszközök alkalmazása nélkül tartózkodók sugárdózisa (egy heti benntartózkodást figyelembe véve, egész testre) 5 mSv lehet.

A “C” zónában az elzárkóztatást mérlegelni kell. Továbbá a “D” zónára meghatározott rendszabályokat is fegyelembe kell venni.

 “D” zóna.

Külső határán, nyílt elhelyezésben és védőeszközök alkalmazása nélkül tartózkodók sugárdózisa a természetes értéket meghaladja. A következmények csökkentése érdekében a sugárvédelmi rendszabályok bevezetését kell mérlegelni.

A valószínűsíthető baleset esetén, a felhő terjedési irányában a teljes terület veszélyeztetetté válhat. Közvetlen veszélyeztetettséggel (kitelepítés stb.) az atomerőmű 30 km-es körzetében elhelyezkedő területen számolhatunk.

d/2 A radioaktív jód belégzéséből adódóan a következő zónák kialakulásával számolhatunk:

“J1” zóna: 15 km

“J2” zóna: 80 km

 A “J1” zóna külső határán a pajzsmirigy – inhalált jód 131-től eredő – terhelése 500 mSv.

A “J2” zóna külső határán a pajzsmirigy terhelése 50 mSv.

Az atomerőmű 80 km-es körzetében élők jód-profilaxisának (KJ tabletták) szedésének mérlegelése szükséges.

Az MH csapatai tevékenységének tervezése, az elszenvedett dózisok ismeretében és a következő ajánlások figyelembevételével történhet:

Külső sugárterhelés esetén:

a) Az elzárkóztatás mérlegelendő, ha az előre jelzett egésztest dózis a szabadban 2 nap alatt meghaladhatja az 5 mSv beavatkozási dózisszintet és csak alaposan indokolt esetben nem kell elrendelni az elzárkóztatást, ha a dózis várhatóan meghaladja az 50 mSv-et.

5 mSv egésztest dózis állhat elő 2 nap alatt kb. 0,1 mGy.h-1 átlagos gamma-dózisteljesítmény esetén; 50 mSv egésztest dózis pedig kb. 1,0 mGy.h-1 átlagos gamma-dózisteljesítmény esetén. Az átlagolás mindkét esetben az időben értendő.

b) a csapatok kivonása a szennyezett környezetből mérlegelendő, ha az előre jelzett egésztest dózis a szabadban 4 nap alatt meghaladhatja az 50 mSv-et, és csak alaposan indokolt esetben nem kell elrendelni a kimenekítést, ha a dózis meghaladhatja az 500 mSv-et.

50 mSv egésztest dózis állhat elő 4 nap alatt kb. 0,5 mGy.h-1 átlagos gamma-dózisteljesítmény esetén; 500 mSv egésztest dózis pedig kb. 5 mGy.h-1 átlagos gamma-dózisteljesítmény esetén. Mindkét esetben az átlagolás időben értendő.

A személyi állomány radioaktív anyagok belégzését követő belső sugárterhelése esetén elrendelendő a beavatkozás (elzárkóztatás és/vagy jódelőkezelés), ha a jód-131 koncentrációja a levegőben eléri, vagy meghaladja a 39700 Bq/m3 szintet hét nap átlagában.

2.) NÉHÁNY GONDOLAT A MAGYARORSZÁGI SUGÁRFIGYELŐ-, JELZŐRENDSZERRŐL

Jelenleg a MK területén működő monitoring rendszer mintegy 70 mérőállomással rendelkezik amelyek nem mindegyike áll közvetlen összeköttetésbe a rendszer központi szerver gépeivel. Ezért a gyors adatátvitel és a kompatibilitás nem biztosított.
Mint a csernobili katasztrófa megmutatta, a sugárszennyezés lencseszerűen csapódik ki. A magyarországi monitoring rendszer ennyi mérőállomással nem képes az ország teljes területét ellenőrzése alatt tartani.

Az INEX-II HUN és INTEX nukleárisbaleset-elhárítási gyakorlatok rámutattak, hogy milyen fontos az egyes szaktárcák közötti kapcsolat és milyen jelentősége van a kompatíbilis adatok biztosításának. Az is kiderült, hogyha a katasztrófa védelmi szervezetek azonos értékelő programokat alkalmaznak, (például a SIMNAC) az intézkedések is jobban fognak hasonlítani egymásra.

A kompatibilitás és interoperabilitás szükségességének felismerésére egyik legjobb példa a Katasztrófa Védelmi Központ létrehozása és működtetése, amely összefogja és összehangolja a különböző tárcák tevékenységét egy adott katasztrófa helyzetben.

KÖVETKEZTETÉSEK

Nemzetközi szerződések alapján az Európai Unió államainak és az Amerikai Egyesült Államoknak mintegy 6%-kal csökkentenie kell széndioxid és egyéb káros anyag kibocsátását. Ebből kifolyólag növelniük kell az atomerőműveik számát.

A környező országok atomerőművei veszélyeztetik a MK területét, de a biztonsági rendszabályok betartásával, ezek normál üzemmenete alatt nem károsítják a magyar polgárok egészségét.

A Szlovák újonnan épült atomerőmű nem felel meg a NAÜ előírásainak teljes mértékben, a nemzetközi közvélemény nyomására történő bezárása, megszünteti számunkra potenciális veszélyforrásként nyilvántartani.

A nukleáris szennyezés csökkentésének lehetőségei:

• A nemzetközi szerződések betartása, miszerint az adott állam területén történt balesetről azonnal tájékoztatni köteles a környező országokat és a Nemzetközi Atomenergia Ügynökséget;
• Az egyes tárcák közti szorosabb kapcsolat tartás;
• Az információ csere és átjárhatóság;
• Az információ kompatibilitás kialakítása;
• az információ áramlás gyorsítása;
• Olyan monitoring rendszer létrehozása, amely képes a MK teljes területének folyamatos figyelésére, akár kiegészítve – egy esetleges veszély helyzetben – mobil mérőállomásokkal.