Videóátirat

1995 januárjában Oroszország észlelte egy nukleáris rakéta közeledését. A riasztás eljutott egészen az elnökig, akinek el kellett döntenie, hogy visszavágjon-e, annak ellenére, hogy egy másik rendszer nem riasztott. Amit egy nagy támadás első rakétájának véltek, valójában egy kutatási rakéta volt, amely az északi fényt vizsgálta. Az incidens a hidegháború vége után történt, de akkor álltunk a legközelebb egy globális nukleáris háború kirobbantásához.

Az atombomba feltalálásával az emberiség megszerezte önmaga elpusztításának képességét. Azóta az egzisztenciális kockázat, ami a teljes kihalást vagy az emberi civilizáció helyrehozhatatlan végét is jelentheti, fokozatosan nőtt. Tudjuk csökkenteni ezt a kockázatot, de ennek érdekében meg kell értenünk, mi jelent most fenyegetést, és mi lesz a jövőben.

Eddig a fajunk túlélt kétezer évszázadot, és mindegyiknek megvolt a maga kockázata, ami természetes okokból eredt: például kisbolygó-becsapódások vagy szupervulkánok. Az egzisztenciális kockázat felmérése bizonytalan, mert amikor próbálunk rájönni, hogy mennyire valószínű valami, megnézzük, milyen gyakran következett be korábban. Azonban az emberiség teljes kipusztulására még nem volt példa. Bár nincs tökéletes módszer a természeti fenyegetések kockázatának kiszámítására, a szakértők szerint nagyjából 1 a 10 ezerhez az esélye évszázadonként.

A nukleáris fegyverek voltak a kiindulópont. Bár a nukleáris fegyverekkel is jár veszély, az egzisztenciális kockázatot az jelenti, hogy egy globális nukleáris háború nukleáris télhez vezethet, amely során a városok égése okozta korom évekig eltakarja a napot, így az élethez szükséges termények kipusztulnak. Eddig soha nem történt nukleáris háború, viszont túl rövid a történelmünk, hogy megmondjuk, ez valószínűtlen-e, vagy csak szerencsések vagyunk. Azt sem tudhatjuk biztosra, hogy egy nukleáris világháború olyan nukleáris telet okozna, ami veszélyes lenne az emberiségre.

A következő nagy egzisztenciális kockázat a klímaváltozás. Ahogyan a nukleáris háború, a klímaváltozás is sok szörnyű következménnyel járhat, amiket jobb lenne elkerülnünk, hogy ne okozannak teljes, helyrehozhatatlan kipusztulást. Pár Celsius-fok melegedésre számítunk, de a 6-10 fokos növekedést sem zárhatjuk ki, ami példátlan következményekkel járna. A legrosszabb esetben sem egyértelmű, hogy a felmelegedés közvetlen veszélyt jelentene-e, de a klímaváltozás okozta zavarok sebezhetőbbé tennének minket más fenyegetésekkel szemben.

A legnagyobb veszélyt a fejlődő technológiák jelentik. Vegyük a mesterséges világjárványokat! A világjárványok okozták az emberiség legnagyobb katasztrófáit. A biotechnológia segítségével kórokozókat módosítanak és hoznak létre, amelyek sokkal halálosabbak lehetnek, mint a természetben előfordulók. Az ilyen kórokozók biofegyverkezés és kutatás során járványokat okozhatnak. A génmódosítás alacsony költsége és a potenciálisan veszélyes információk, pl. a vírusok genomjának könnyű elérhetősége miatt egyre több ember és csoport tud ilyen kórokozókat létrehozni.

A mesterséges intelligencia is probléma. A legtöbb szakértő úgy gondolja, ebben az évszázadban jön létre az emberi képességeket felülmúló mesterséges intelligencia valamennyi területen. Ha ez megtörténik, a jövőnket az általunk készített rendszerek kezébe tesszük. Még ha az emberiség érdekeit szem előtt tartva is jön létre, a mesterséges intelligencia veszélyt jelenthet, ha értékei nem egyeznek teljesen az emberekével. Ezt pedig a tudósok nagyon nehéznek találják.

Az eddig információk alapján a kutatók szerint a mesterséges egzisztenciális veszély 100-szor valószínűbb, mint a természetes. De ezek az esélyek erősen függnek az emberek döntéseitől. Hiszen a legtöbb kockázat az emberek cselekedeteiből fakad. Ha komolyan vesszük az emberiség jövőjének védelmét, ez a kockázat csökkenhet. Az, hogy az emberiség kihozza-e magából a legtöbbet vagy nem, csak rajtunk múlik.