Gyors klímavédelmi intézkedések szükségesek az Európában élők egészsége érdekében

A klímaváltozás közvetlen és közvetett egészségügyi kockázatokkal jár: ilyen a hőség és a légszennyezés miatti elhalálozás, a nyugat-nílusi és a dengue-láz vagy a rendkívül allergén parlagfű további terjedése, de az is, hogy hőhullámok idején még aludni sem lehet rendesen. Mit lehet tenni? Az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testületének javaslatai.

Melyek a várható egészségügyi következményei a klímaváltozásnak Európában? A friss szakirodalmat összegezve erről adott ki (A jelentés ezzel a címmel érhető el az EASAC oldalán: The imperative of climate action to protect human health in) Europát átfogó jelentést az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testülete, az EASAC. A jelentés apropóját az adja, hogy amennyiben az üvegházgáz-kibocsátás a jövőben a mai trendek szerint alakul, az évszázad végére több mint 3 Celsius-fokkal magasabb lesz az átlaghőmérséklet, mint amennyi az iparosodás előtt volt.

A melegedés jóval inkább érezhető lesz a szárazföldön, mint az óceánon. Európában az arktiszi és a mediterrán térség a legsérülékenyebb a klímaváltozás szempontjából, de a hatások és következmények az egész kontinenst érintik. A klímaváltozás már most negatívan érinti néhány vidéken az európai mezőgazdaságot, illetve olyan országokat, vidékeket, ahol európai exportra termelnek zöldséget, gyümölcsöt, egyéb terményeket, vagy tartanak állatokat.

A súlyosbodó egészségügyi kockázatok a következők:

  • Gyakoribbak a hőhullámok, a szélsőséges időjárási jelenségek (árvíz és szárazság), fokozódik a légszennyezés (például az erdőtüzek miatt), több allergén kerül a levegőbe.
  • Bizonytalanabbá válik az élelmiszer-ellátás.
  • Erősödik a kényszermigráció.

A hőhullámok (és a szélsőségesebb időjárás miatt az elhúzódó kemény fagyok) közvetlenül és elsősorban az időseket, a betegeket, a gyermekeket, a szív- és érrendszeri betegségben szenvedőket, a kórházban fekvő vagy otthon ápolt embereket érintik. A kockázatokat fokozza a társadalmak elöregedése és a bővülő nagyvárosokban erősödő városi hősziget-jelenség. A hőstresszt a magas páratartalom is erősíti. A hőség emellett zavarja az alvást, a dehidratáció fokozza a vesekő kialakulásának kockázatát, rontja a kognitív és fizikai képességeket.

Az emberiség körülbelül 30%-a már jelenleg is olyan vidékeken él, ahol a napi felszíni hőmérséklet és a relatív nedvesség növeli a halálozási rátát. Amennyiben drasztikusan csökkentjük az üvegházgáz-kibocsátást, 2100-ra akkor is 48%-ra nő az ilyen kedvezőtlen környezetben élők aránya.

Amennyiben pedig fokozzuk üvegházgáz-kibocsátást, az emberiség háromnegyede, 74%-a fog ilyen vidékeken élni a század végén.

Az EASAC elemzése szerint a legfontosabb a klíma stabilizálása és az üvegházgáz-kibocsátás korlátozása. A kutatók szerint a megoldások elérhetők, és nagyon sokat lehet tenni már a mai tudásunk alapján is, azonban mindehhez politikai akarat szükséges.

 

Gyors klímavédelmi intézkedések szükségesek az Európában élők egészsége érdekében | ClimeNews
A klímaváltozás miatt Észak-Európa alkalmasabbá válik a gabonafélék termelésére, míg a Dél-Európa déli részén nagy területen csökken a terméshozam (ez részben kompenzálja, hogy a tenyészidő belenyúlik a télbe).\ A térkép a búza, a kukorica és a szójabab t A klímaváltozás miatt Észak-Európa alkalmasabbá válik a gabonafélék termelésére, míg a Dél-Európa déli részén nagy területen csökken a terméshozam (ezt részben kompenzálja, hogy a tenyészidő belenyúlik a télbe). A térkép a búza, a kukorica és a szójabab terméshozamának 2050-es évekre várható változásait mutatja az 1961–1990 közötti időszak átlagaihoz képest, közepesen jelentős klímaváltozási forgatókönyv mellett. A szimuláció során az öntözött területek nagyságát álladónak vették. Forrás: EASAC: The imperative of climate action to protect human health in Europe, 2019, 22.

A megoldások:

A „szénmentes” gazdaság kiépítésével több százezer olyan korai halálozás lenne elkerülhető, amelyek mögött a légszennyezés áll.

A fosszilis tüzelőanyagok felhasználása nemcsak CO2-, hanem szállópor- és ózonkibocsátást is eredményez. Az Európai Unió területén évente körülbelül 350 ezer halálozás következik be a fosszilis tüzelőanyagok okozta légszennyezés miatt. Az emberi tevékenység okozta légszennyezésnek összesen évi 500 ezer áldozata van. Európában hétmillió kisgyermek él olyan helyen, ahol a légszennyezés meghaladja a WHO szerint még elfogadható maximumot. A dekarbonizáció előnye, hogy egyszerre segítené a klíma védelmét és a közegészségügyi célok megvalósítását.

Az egészségesebb, fenntarthatóbb táplálkozás az üvegházgáz-kibocsátást is csökkenti.

A táplálkozási reform is jelentős hatást gyakorolna mindannyiunk egészségére és a környezetünkre is. Ha csökken a vöröshús-fogyasztás, akkor az élelmiszer-ellátás (a földektől a konyháig) teljes üvegházgáz-kibocsátása akár 40%-kal is visszaesne, mert kevesebb szántóra, legelőre és vízre lenne szükség. A jelentés emellett több zöldség-gyümölcs fogyasztást javasol. Mindez csökkentené a vörös hússal kapcsolatba hozott szív- és érrendszeri megbetegedések (például az agyi érkatasztrófa) kockázatát.

Az EASAC független szakértői kiemelik: ha a klímaváltozás miatt globálisan bizonytalanabbá válik az élelmiszer-ellátás, valószínűleg az EU továbbra is tudná fedezni a tagállamaiban élők igényeit, például importból. Ám ennek globális következményei vannak: ha például takarmányt importálunk, akkor közvetett módon arra sarkalljuk az exportőr államokban élőket, hogy vágják ki az erdőt, és alakítsák szántófölddé.

A klímavédelem egyben a fertőző betegségek terjedésének korlátozását is jelenti.

A melegedő klíma miatt Európában új betegséghordozók jelennek meg. Ilyen az ázsiai tigrisszúnyog (Aedes albopictus) nevű moszkitó, amely számos vírus: az agyvelőgyulladás, a Chikungunya-láz, a dengue-láz, a nyugat-nílusi láz, a sárgaláz vírusa és a Zika-vírus hordozója. A tigrisszúnyog egyre inkább terjed Európában, a következő évtizedben várhatóan Nyugat-Európa túlnyomó részén is elő fog fordulni.

A klímaváltozás fokozza az élelmiszer- és ivóvízfertőzések kockázatát is. Az antibiotikumoknak fokozottan ellenálló E. coli a villámárvizek, áradások miatt nagyobb valószínűséggel szennyezi el az ivóvízbázisokat, hasmenéses megbetegedéseket okozva. Az áradások, árvizek az erős hányással, hasmenéssel járó norovírus-fertőzés kockázatát is fokozzák. A szalmonellabaktériumok szaporodását is elősegíti a magasabb átlaghőmérséklet. A klímaváltozásra való felkészülés több feladatot ró tehát a járványügyi hatóságokra is.
Mi a valószínűsége a nyugat-nílusi vírus okozta fertőzésnek? A számítás júliusi középhőmérséklettel, közepesen jelentős klímaváltozási forgatókönyv alapján készült Mi a valószínűsége a nyugat-nílusi vírus okozta fertőzésnek? A számítás júliusi középhőmérséklettel, közepesen jelentős klímaváltozási forgatókönyv alapján készült Forrás: EASAC: The imperative of climate action to protect human health in Europe, 2019, 19.

Gyors klímavédelmi intézkedések szükségesek az Európában élők egészsége érdekében | ClimeNews
Mi a valószínűsége a nyugat-nílusi vírus okozta fertőzésnek? A számítás júliusi középhőmérséklettel, közepesen jelentős klímaváltozási forgatókönyv alapján készült Forrás: EASAC: The imperative of climate action to protect human health in Europe, 2019, 19.

Ha bizonyítékokat szolgáltatunk arra, milyen egészségügyi hatásai vannak a klímavédelmi intézkedéseknek, akkor ez elősegítheti a gyors üvegházgáz-csökkentést is.

A jelentés arra is kitér, hogy ugyan az EU elkötelezett az üvegházgáz-kibocsátás csökkentése mellett, és a megfelelő alkalmazkodási megoldásokkal is foglalkozik, a klímaváltozás közegészségügyi hatásai nem igazán jelennek meg az uniós szakpolitikákban. Az EASAC szakértői szerint a pozitív közegészségügyi hatások kiemelése nem pusztán csak a közvélemény elkötelezettségét növeli, hanem az uniós intézményeknek kötelességük is többet tenni azért, hogy a klímavédelmi intézkedési csomagokban az egészségügyi szempontok is megjelenjenek. Életbevágó lenne fellépni a klímaváltozás okairól és következményeiről keringő téves információk ellen, mert a hamis hírek aláássák a klímavédelmi intézkedések mögötti politikai akaratot.

Az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testületét (European Academies’ Science Advisory Council, EASAC) az EU-tagállamok nemzeti tudományos akadémiái hozták létre 2001-ben a Svéd Királyi Tudományos Akadémia kezdeményezésére, hogy közösen fogalmazzanak meg javaslatokat a szakpolitikai döntéshozók számára. Az EASAC megalakulásával az európai tudományos akadémiák egységesen léphetnek fel, és közösön hallathatják hangjukat szakpolitikai kérdések kapcsán. Az EASAC 2001-ben alakult meg a Svéd Királyi Tudományos Akadémián. A szervezetnek a Magyar Tudományos Akadémia is tagja, amely így e fontos európai tudományos szervezetben is képviseli a magyar kutatási érdekeket.

Az EASAC segítségével az együttműködő akadémiák független, tudományosan megalapozott, szakértői tanácsokat adnak azoknak a döntéshozóknak, akik az európai intézmények szakpolitikai döntéseit meghatározzák, vagy azokra befolyással bírnak. Az EASAC Tanácsa 29 kiváló tudósból áll, akiket 27 európai tudományos akadémia, valamint az Academia Europaea és az európai akadémiákat képviselő ALLEA jelöl.

A tanácsadó testület szakértői 2013-ban azon megfontolásból készítettek jelentést a szélsőséges időjárási jelenségekről, hogy a klímaváltozás kockázatait nemcsak a klímát jellemző hőmérsékleti, csapadék- és szélátlagok eltolódása hordozza, hanem a szélsőségek (extrém hideg vagy meleg, árvíz vagy aszály, szélvihar, zivatar) módosulásai is. 2017 folyamán az eredeti jelentést író szakértői csoport a Norvég Tudományos és Irodalmi Akadémia, valamint a Norvég Meteorológiai Intézet segítségével frissítette az eredeti jelentés következtetéseit megalapozó statisztikákat.

Load More

Forrás: MTA | Sipos Géza