– Tapasztalt nemzetközi szakjogász a mai járványügyi visszaélésekről –
Reiner Füllmich (Fuellmich) nemzetközi jogász, fogyasztóvédelmi szakember, higgadt, igen megfontolt, kiegyensúlyozott, tapasztalt, intelligens és tájékozott ember. Higgadtsága mellett tartása, bátorsága föltűnő. Beállítottsága szerint mérsékelt szociáldemokrata és szabadelvű, de nem politikai, hanem világnézeti értelemben.
Minderről ne feledkezzünk meg, ha megállapításaival szembesülünk.
Talán észre se vettük, hogy a koronavírussal kapcsolatos teljes kérdéskörnek a meghatározó alakja, jó értelemben, REINER FUELLMICH / FÜLLMICH nemzetközi jogász lett, aki a fogyasztóvédelmi kérdések szakjogásza (is).
Füllmich kiterjedt tapasztalatokkal rendelkezik fogyasztóvédelmi kérdésekben, és óriásvállalatok, nagybankok csalási ügyeire is nagy betekintése van, ill. a bíróságok ilyen vonatkozású részrehajlásaira és függetlenségére, mind Európában, mind Amerikában.
Füllmich jogászokból és más szakemberekből álló társadalmi vizsgálóbizottság keretében nagy alapossággal és kiterjedten vizsgálta ki a koronavírus-kérdés összefüggéseit. Az ügy profitvonatkozásaitól is független nagy tekintélyű tudósokat, szakértőket kérdezett meg, így többek között John Ioannidis-t a kérdés nemzetközi szinten is (egyik) legtekintélyesebb szakértőjét, továbbá Karin Möllinget, Sucharit Bhakdit, Karina Reiss-et, Wolfgang Wodargot, Martin Haditschot, Klaus Püschelt, Clemens Arvayt; és az egészségügyi korrupció nemzetközi szakjogászát, ifj. Robert F. Kennedyt. Figyelembe vette többek között Hendrik Streeck és Angela Spelsberg nyilatkozatait.
A következő megállapításokat tette.
Az egész globális világ-járvány élmény és a vele járó intézkedések meglepően egyszerű és kevés mozzanatra, és meglepően kevés személy véleményére, azaz rendkívül kevés eredeti hivatkozásra és forrásra vezethetők vissza:
1) a PCR (pé-cé-er) teszt – voltaképpen – illetéktelen diagnosztikai alkalmazására
és a PCR teszt diagnosztikai alkalmazását indokolhatatlanul támogató
2) három személyre:
a) Tedrosz Adhanom WHO-elnökre,
b) Christian Drosten német virológusra (Charité, Berlin), és
c) Lothar H. Wieler állatorvos és állatorvosi mikrobiológusra (RKI, Berlin).
Csakhogy a tudomány szerint, és hivatalosan is a PCR teszt diagnosztikai célra alkalmatlan, és ilyen célokra nem vehető igénybe. Ez a használati utasításában is szerepel, és a teszt megalkotója, a Nobel-díjas Kary Mullis hangsúlyozta ezt. Legföljebb tünetes – tehát panaszokat mutató – beteg emberek kiterjedt vizsgálatakor egy kutatásként lehet az egyik közvetett és viszonylagos segítség. A tesztet tudományos kutatásokban való alkalmazásra szánták, vírus-töredékek, vírus-maradékok kimutatására. De se vírus jelenlétét, se a vizsgált személy fertőzött voltát nem bizonyítja, fertőző voltát pedig különösen nem!
Márpedig az egész világ-járvány-élmény, a belőle fakadó intézkedések, a vele kapcsolatos híradások közvetve és közvetlenül arra a megalapozatlan vélekedésre épülnek, hogy a teszt-pozitív személy egyben „fertőzött” és „fertőz”, sőt (mintegy) „beteg”. Gyakran hallunk ilyen képtelenséget a hivatalos híradásokban is: „a legtöbb beteg panaszmentes”. Értsd: a teszt-pozitív személynek nem csak a „fertőzött” voltát sejtetik valótlanul, hanem ráadásul „beteg” voltát is.
Az „esetszám” kifejezés alkalmazása a teszt-pozitív személyekre szintén megtévesztő, mert voltaképpen a „betegség” szemérmeskedő megnevezéseként hat.
Nos a PCR teszt nem rendeltetés-szerű használata és értelmezése elsősorban a fönti három figura felelőssége, akiket – teljesen indokolatlanul – valamiféle megkérdőjelezhetetlen, szuper-szakértőkként futtatnak a hírcsatornák, politikusok, profit-érdekelt nagyhatalmú lobbik. Végső soron az ő állításaikból fakadóan történnek rendőri és hatósági intézkedések, letartóztatások, szabadságkorlátozások, büntető elbocsátások, rágalom-hajszák – néhol kivégzések. Az ő állításaikból kiindulva alkalmazzák a kiterjedt CENZÚRÁT, és nyilvánítanak tekintélyes tudósokat, szakembereket, orvosokat „sarlatánnak”, sőt „szélsőjobboldalinak” (??), „kovidiótának”, „vírustagadónak” (??), tudományos álláspontjukat „laposföld-hitnek” és „féknyúzásnak”.
A három személyhez és vélekedéseikhez viszonyítva számít bárki is – szakember, tudós, orvos, hír vagy állítás – hitelesnek és tudományosnak, ill. álhírnek. És aki mást bizonyít vagy mást tesz, súlyos következményekkel kell számolnia. Aki csak kicsit tér el, azt csak „kisebb” támadások érik, aki jobban, az szinte biztos karaktergyilkosságra számíthat.
Pedig a három figura némelyike, ill. intézményeik mindegyike, legalább egyszer már látványosan leszerepelt hasonló dilettáns (vagy sanda) globális pánik-keltéssel.
A WHO2009-ben, a sertésinfluenza idején, a „pandémia” / világjárvány fenyegetően hangzó fogalmának meghatározását se szó, se beszéd, indoklás nélkül, puccs-szerűen olyan enyhére változtatta, hogy azóta egy náthajárvány is belefér. Jól sejthetően azért, hogy bármikor, bármilyen ürüggyel veszélyhelyzetet lehessen kikiáltani. Az intézkedést meghozó hivatalnok jólfizető állást kapott aztán egy gyógyszeripari cégnél. A lebutított meghatározás maradt (Wolfgang Wodarg leleplezései).
A sertésinfluenza mintegy 10-szer enyhébb lefolyású volt a klasszikus influenzához képest. Az RKI, aminek Wieler a vezetője, mégis kiemelten veszélyes járvánnyal riogatott 2009-ben is, és veszélyes, igazából kipróbálatlan oltás közvetlen-közvetett, sanda népszerűsítője lett.
Christian Drosten hasonlóképpen kulcsszerepet játszott 2009-ben is a hamis pánikkeltésben, és a veszélyes, kipróbálatlan oltás szükségességének sugalmazásában. Az állam, részben (nagyrészt?) az ő hatásukra vásárolt milliószámra a kétes oltóanyagból, aminek nagy részét – szerencsére – el kellett égetni, mert akkor még szabadabb volt a tájékoztatás, és akkor még a joggal bíráló hangok is megszólalhattak. Jellemző mozzanat, hogy akkor az osztrák háziorvosok testületileg és egységesen megtagadták a gyanús, elkapkodott oltás beadását. Aminek beadását viszont a fönti Drosten és Wieler urak (nálunk Falus Ferenc) igen vehemensen sürgettek.
A visszaélés-sorozatot többek között Wolfgang Wodarg járványszakértő orvos, az egészségügyi korrupció szakembere tárta föl nevekkel. Az erről szóló egyik riportfilm: Die profiteure der Angst (A félelem haszonélvezői).
A fönti három intézmény / személy nagyszabású mesterkedésének (tévedésének?) nem lett se következménye, se tanulsága. Sőt, a mostani pánikkeltésben is a három vonulat együtt egyfajta „információs” és „szakértői” monopóliummá, sőt inkvizíciós végső „szakértővé” vált.
Igazából nem is három véleményről van itt szó, mert hármójuk (személyének, intézményének) véleménye nem egymástól független. A valóságban egy tőről fakad álláspontjuk, hiszen a három személy, ill. intézmény szoros összefonósásban leledzik, személyes kapcsolatok révén, közös – olykor diszkrét – megbeszélések és lobbizmus által, pénzbeli támogatások révén pl. a Gates-alapítvánnyal, Bill Gates személyével és vezető politikusokkal; Bill Gates pénzbeli támogatásai által számos lekötelezett hírcsatornával, lekötelezett intézménnyel, kutatóval.
Értjük a problémát? A három – már leszerepelt és lekötelezett – tényező igazából egy. (De egy világméretű riasztásban három forrás is végletesen kevés.) És eme kizárólagos szentháromság véleménye alapján alkalmazzák világszerte NEM rendeltetés-szerűen a PCR-tesztet, és keltik a világméretű pánikot, alkalmaznak kiterjedt CENZÚRÁT, és söpörnek le minden eltérő véleményű tudóst, szakembert, továbbá ellentmondó bizonyítékot; üldöznek, ütlegelnek, bántalmaznak másvéleményűeket, sok helyütt az elhurcolásig, néhol a kivégzésig; internálnak tömegesen „fertőzés-gyanúsakat”, sőt potenciális „fertőzötteket”.
Éppen a ma abszolútizált „forrásosdi”, hivatkozósdi, a sokat emlegetett „forráskritika” és a „hiteles információ” unos-untalan emlegetése idején. Ez lenne a „hiteles információ”, a „források”, a „forráskritika”?? Ekkora horderejű, glóbusz-méretű ügyben?? Mintha ezek a fogalmak teljesen üres mágikus szavak lennének a fönti jelenség tükrében.
Fuellmich tapasztalata szerint a legtöbb német, ill. európai bíróság NEM FÜGGETLEN: jogi alapelvek semmibevételével kedvez sok európai bíróság, csalási ügyekben, óriáscégeknek, bankoknak (mint pl. a Deutsche Banknak vagy a VW-nek / Audi-nak).
Mint Amerikában is tevékenykedő szakjogász, azt tapasztalta, hogy amerikai bíróságoknál több függetlenségre lehet számítani, rendszer-szerkezeti okokból is. Ezért halmazati keresetét (Sammelklage) egyelőre polgári peres keresetként amerikai bírósághoz nyújtja be, az emberiségnek okozott billiós – eszmei és tényleges – kár vonatkozásában.
Véleményem szerint szemünket most Füllmich / Fuellmich bátor szakjogászra kell vetnünk. Csak remélhetjük, hogy nem juttatják olyan jellemes, modernkori történelmi személyek sorsára, mint ALFRED HERRHAUSEN, DETLEV ROHWEDDER vagy PETRA KELLY, akik nem csak maguk értek tragikus véget, hanem emlékük morzsáit is kitörölték gondosan az emlékezetünkből.
Kiszely Károly
Források:
https://www.youtube.com/watch?v=kr04gHbP5MQ&t=846s
https://www.youtube.com/watch?v=b5NsnjyWhqo&t=2174s
Videóátirat (angol): Corona_Scandal-The_Greatest_Crime_Against_Humanity_Ever_Committed_hs28lp.pdf
Az ügyben szereplő állításokkal kapcsolatban cáfolt az AFP és a Correctiv:
https://faktencheck.afp.com/dieses-video-klagt-anti-corona-massnahmen-als-verbrechen-gegen-die-menschlichkeit-basierend-auf
https://correctiv.org/faktencheck/2020/10/09/nein-das-rki-verstoesst-mit-seiner-zaehlweise-von-faellen-aufgrund-von-pcr-tests-nicht-gegen-das-infektionsschutzgesetz/
Az ügy létezik, közben REINER FUELLMICH videóit mindenhonnan letörlik akadályozva ezzel a közvéleményhez való eljutását az ezzel kapcsolatos információknak. A teljes írott anyag az eljárás megindításával kapcsolatban (2020. oktober 24.):