Az éghajlatváltozás miatt az időjárás mintái ma következetesebbek, mint néhány évtizeddel ezelőtt. A következmények: Hőhullámok és árvizek.
Folyamatos esőzések az éghajlatváltozás következtében: áradások az Ahr-völgyben 2021 júliusában | Forrás: dpa
Elég hideg lett ezekben a napokban. Az újbóli home-office-ba visszatérés és az újbóli kapcsolattartás korlátozása idején ez a téli banalitás időjárás meglepheti Önt, amikor legközelebb sétálni megy. De valójában már az időjárás sem banális. Végül is felmelegítjük a bolygót, tönkretesszük a megélhetésünket és ez egy szelíd kis csevegési téma.
A gyönyörű nyári nap említése végül megakad a torkokon, amikor napokon és heteken keresztül egymás után halálos magasságokba emeli a hőmérsékletet. Még az öröm is elmaradhat, hogy végre újra esik az eső, amikor a felhők egyáltalán nem akarnak továbbállni, és a víztömegek embereket, házakat, autókat és utakat sodornak magukkal. Németország ezt tapasztalta ezen a nyáron.
Mi, emberek, az üvegházhatást okozó gázainkkal tettük valószínűbbé az északi félteke nyarainak ilyen elhúzódó időjárási körülményeit. Az utóbbi évtizedekben már gyakoribbá váltak. A Potsdami Éghajlati Hatáskutató Intézet kutatói ezt egy új típusú elemzéssel mutatták ki. Kép-összehasonlító módszereket alkalmaztak a légköri adatokra, és az elmúlt négy évtized több millió egymást követő időjárási cirkulációs mintáját hasonlították össze világszerte.
“Azt találtuk, hogy az időjárási minták ma általában következetesebbek, mint néhány évtizeddel ezelőtt” – mondja Peter Hoffmann meteorológus. “Különösen nyáron a hőhullámok gyakran hosszabb-, és a csapadékesemények is általában hosszabb ideig tartanak és intenzívebbek.”
Gyengülő magaslati szelek
A jelenség mögött elsősorban a gyengülő magaslati szelek állnak. Ezek olyan légáramlatok, amelyek a légkör felső rétegeiben mozognak. Általában nem érezzük őket szellőként a bőrünkön, de befolyásolják az időjárást. Többek között ők felelnek azért, hogy fújjon. Ha ők engednek, az időjárás is megáll velük együtt.
“Csak Európában a szárazföldi terület mintegy 70 százalékát már most is érinti a hosszabb ideig egy helyen maradó időjárás” – mondja Hoffmann. “Ez azt jelenti, hogy az emberek, különösen a sűrűn lakott Európában, valószínűleg több, erősebb és veszélyesebb időjárási eseményt fognak átélni.”
Más szóval: az időjárásnak nem kell eleve szélsőségesnek lennie – de hosszú időtartama miatt mégis azzá válhat. A csevegésből válságbeszéd lesz. Elég hideg lett.
Forrás: taz.de