Jane Goodall – Nem söpörhetjük az emberi népesedés kérdését a szőnyeg alá

Jane Goodall a Population Matters (A népesedés számít) c. brit szervezet éves találkozóján mondott rövid beszéde. Jane Goodall angol etológus, antropológus és primatológus, a csimpánzok szociális és családi életének legismertebb kutatója, a Jane Goodall Intézet és a tanzániai Gombe Nemzeti Park igazgatója, a Population Matters védnöke.

Jane Goodall - Nem söpörhetjük az emberi népesedés kérdését a szőnyeg alá | ClimeNews

Hello, Jane Goodall vagyok, és azzal kezdeném, hogy rettentően szeretnék személyesen veletek lenni, mert úgy gondolom, hogy ez a szervezet, a Population Matters nagyon fontos, mivel ez az egyik legfontosabb kérdés, amivel ma szembenézünk.

Ez először akkor ütött meg, szinte szó szerint, amikor átrepültem a Gombe Nemzeti Park felett, ahol 1960 óta végeztem kutatást a csimpánzokról. Amikor elkezdtem, az aprócska Gombe Nemzeti Park az egyenlítői erdőöv része volt, ami Afrika keleti partvidékétől a nyugatiig ért. Amikor 1990-ben átrepültem Gombe fölött, inkább egy aprócska erdőszigetnek tűnt teljesen kopár hegyekkel körülvéve, és nyilvánvaló volt, hogy több ember élt ott, mint amennyit a terület elbír.

Tényleg abszurdum azt hinni, hogy lehetséges korlátlan gazdasági fejlődés (ami az uralkodó szemlélet miatt effektíve egyenlő a növekedéssel – a ford.) egy bolygón, ami véges természeti erőforrásokkal rendelkezik. A tény, hogy az emberi népesség még mindig nő ezen a drága kis bolygón, amit magunkénak tartunk (pedig nem az, csak mi is itt élünk), olyasvalami, aminek mindenkiben tudatosulnia kellene.

Amikor elkezdtem ezen gondolkozni, miután 1990-ben átrepültem Gombe fölött, arra az igen fontos dologra jöttem rá, hogy úgy kell javítanunk az emberek megélhetését, hogy közben ne tegyük tönkre a környezetet, amitől mindannyian igazából ők, és mi is függünk. És ez magába foglalta, hogy találjunk módokat arra, hogy bővítsük a nők lehetőségeit. Gombe körzetében mikro-kredit programokat vezettünk be, Muhammad Yunus Grameen Bank-ja alapján. Kis kölcsönöket adtunk a nőknek környezeti szempontból fenntartható fejlesztési projektekre, mint például néhány csirke megvásárlása, hogy tojásokat tudjanak árulni, vagy hogy egy kis faiskolát létesítsenek, és hasonló projektekre. És közben pénzt gyűjtöttünk ösztöndíjakra, hogy a lányokat serdülőkor után is az iskolákban tartsuk, hogy továbbtanulhassanak.

A világon mindenhol kimutatták, hogy a nők oktatásának javulásával csökken a családok mérete.

Arra biztatnék minden egyes környezetvédő szervezetet, és minden egyes kormányszervezetet, hogy gondolják végig, mennyire abszurd a vég nélküli gazdasági növekedés egy véges erőforrásokkal rendelkező bolygón. Sokhelyütt már gyorsabban használjuk a drága természeti forrásokat, mint ahogy az anyatermészet pótolni tudná őket. Nem folytathatjuk így.

Nem söpörhetjük az emberi népesedés kérdését a szőnyeg alá. Megoldást kell rá találnunk. És azt látjuk, hogy hogy a helybeli emberek is ezt akarják, mert a kultúrák változnak.

Szóval kérek mindenkit, aki ezt hallja, kérem, gondolkodjon el azon, hogy mit tud ő maga, és a szervezete tenni, hogy segítsen az emberi népességnek csökkennie, méghozzá úgy, hogy harmóniában élhessünk, és biztosíthassuk a jövő generációk létalapját ezen a gyönyörű bolygón, a Földön. Köszönöm.