Ha nem értjük, nem fogunk cselekedni

Nap mint nap találkozunk olyan kifejezésekkel, mint klímaváltozás, biodiverzitás, ökológiai lábnyom vagy reziliencia. Egyre ismerősebben csengenek, mégis gyakran úgy vagyunk velük, mint egy idegen nyelv szavaival: felismerjük őket, de nem biztos, hogy valóban értjük a jelentésüket.

Pedig a környezeti kommunikáció célja nem az, hogy újabb és újabb fogalmakkal gazdagítsa a szókincsünket. Sokkal inkább az, hogy segítsen jobban megérteni azt a világot, amelyben élünk.

A klímaváltozásról ma már rengeteg adat áll rendelkezésünkre. Tudjuk, hogyan emelkedik a Föld átlaghőmérséklete, hogyan csökken a biológiai sokféleség, vagy milyen ütemben használjuk fel természeti erőforrásainkat. A tudás azonban önmagában még nem jelent megértést.

Abból, hogy egy patak nyár végére sekélyebbé válik. Hogy egy régen megszokott madárhang hiányzik a kertből. Hogy ugyanaz a gyümölcsfa hetekkel korábban virágzik, mint néhány évtizeddel ezelőtt. A természet nem grafikonokból áll, hanem olyan változásokból, amelyek lassan a mindennapjaink részévé válnak.

Nem több információra, hanem jobb magyarázatokra van szükségünk

A tudomány pontos nyelvet használ. Erre szüksége is van. A mindennapi kommunikáció azonban másképp működik.

Ha kizárólag szakkifejezésekkel beszélünk, könnyen elveszítjük azokat, akikhez valójában szólni szeretnénk. Ha viszont túlságosan leegyszerűsítjük a jelenségeket, akkor éppen a lényeg vész el.

A jó környezeti kommunikáció ezért nem felhígítja a tudományt, hanem lefordítja. A közérthetőség nem a szakmaiság ellentéte, hanem a megértés feltétele.

Sokáig úgy tekintettünk a környezetvédelemre, mint egy külön szakterületre. Mintha létezne egy „zöld világ”, amelynek megvannak a maga szakemberei, konferenciái és szakkifejezései, miközben a hétköznapi élet ettől függetlenül zajlik.

Ma már tudjuk, hogy ez a két világ nem választható el egymástól.

A vállalatok döntései, az önkormányzatok fejlesztései, az iskolák szemlélete és a családok hétköznapi választásai ugyanannak a történetnek a részei. Éppen ezért a környezeti kommunikáció sem maradhat egy szűk szakmai közeg belügye.

Nem ugyanazokat a szavakat kell használnunk mindenkihez. Hanem ugyanazt a lényeget kell mindenki számára érthetővé tennünk.

A megértés az első lépés

Szeretjük azt gondolni, hogy az emberek elsősorban a tények alapján döntenek. A valóság ennél összetettebb.

Ezért a környezeti kommunikáció jóval több egyszerű információátadásnál. Híd a tudomány és a mindennapok között. Segít összekapcsolni a kutatási eredményeket azokkal a tapasztalatokkal, amelyeket nap mint nap átélünk.

A környezeti kommunikáció akkor sikeres, ha nem csupán új fogalmakat ismertet meg velünk, hanem segít más szemmel nézni a minket körülvevő világot.

Amikor a klímaváltozás többé nem egy távoli grafikon, hanem annak felismerése, hogy a kedvenc kirándulóhelyünk, a kertünk vagy a városunk is változik, akkor a tudásból lassan megértés lesz.

És a valódi változások mindig a megértéssel kezdődnek.

Kováts Andrea – kommunikációs szakember • újságíró