900 holland állampolgár közös keresete alapján bíróság elé idézték a holland kormányt, amiért a vádirat szerint nem védi meg az állam polgárait a klímaváltozástól. A világon ez az első eset, hogy az államot felelőssé teszik azért, mert nem cselekszik hatékonyan a klímaváltozás feltartóztatásáért.
A felperesek azt akarják elérni, hogy gyorsabb ütemben csökkentsék a károsanyag-kibocsátást az országban. Az első meghallgatást április 14-én, kedden tartották. “Azt akarjuk, hogy a holland kormány a károsanyag-kibocsátást 2020-ra az 1990-es évek szintjéhez mérten 40 százalékkal csökkentse” – mondta el Marjan Minnesma, a pert kezdeményező Urgenda alapítvány igazgatója. A per kezdeményezői közül mintegy kétszázan, köztük neves holland üzletemberek, művészek, zenészek, részt vettek a tárgyalás keddi nyitányán a hágai bíróságon. „Mindenki arra vár, hogy a kormányzat lépéseket tegyen a felmelegedés megállítása érdekében, de a kormány nem tesz semmit. Ideje, hogy bíróságon kényszerítsük a kormányunkat, hogy megtegye a szükséges lépéseket” – mondta Gregor Salto DJ a The Guardian napilapnak.
A világon ez az első eset, hogy egy szervezet és állampolgárok az államot felelőssé teszik azért, mert nem cselekszik hatékonyan a klímaváltozás feltartóztatásáért. (Erre az emberiség utolsó lehetősége Párizsban lesz.) A felperesek azt is el akarják érni a bíróságnál, hogy mondja ki, a 2 Celsius-foknál nagyobb globális felmelegedés sérti az emberi jogokat. Ugyanakkor kérdéses, hogy a bíróság elismeri az illetékességét egy olyan témában, amely körül még mindig tudományos viták dúlnak.
Abban ugyanis, hogy a 2 Celsius foknál magasabb globális hőmérséklet emelkedés milyen következményekkel járhat, nem értenek egyet a szakértők. Az ezt vizsgáló klímamodellek ugyanis meglehetősen eltérő eredményeket mutatnak: van amely szerint a hatások kezelhetőek lesznek, míg más kutatások horrorisztikus következtetésekre jutottak, elsivatagosodó mezőgazdasági területeket, jelentősen emelkedő tengerszintet vetítettek előre. Különösen érzékeny téma ez Hollandiában, az ország jelentős része most is a tengerszint alatt fekszik, így gátakkal kell védeni az óceán ellen.
135 éve nem volt olyan meleg, mint 2014-benAz év végén még csak becslés volt, de a végleges adatok tükrében már biztosan állítható: 2014 volt a meteorológiai mérések történetének legmelegebb esztendeje. De ez még semmi: akinek az életkora 30 év alatt van sosem élt olyan hónapban, amelyik átlagon aluli hőmérsékletet mutatott volna.
Közben a magyar kormány nemhogy segítené a megújuló energiaforrások elterjedését, inkább bünteti az energiahatékonyságot. A napelemes rendszerek elterjedését nemhogy nem segíti elő a törvényalkotó, hanem igyekszik minél jobban megsarcolni azt. Ez év elejétől a környezetvédelmi termékdíjat kiterjesztették minden központi fűtési célú, elektromos vezérlésű kazánra. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy termékdíjat a modern, leginkább környezetbarát készülékek után kell fizetni. Ez energiahatékonysági és levegőtisztasági szempontból is aggályos, ellentmond a törvény szellemének és betűjének, hisz megdrágítja a takarékosabb, környezetkímélőbb berendezéseket, egyben vonzóbbá teszi a jellemzően fa- vagy széntüzelésű készülékeket, amelyek jobban szennyezik a levegőt.
Mindenesetre a bíróság döntése június 24-én várható, Jaap Spier a holland Legfelsőbb Bíróság helyettes elnöke szerint akármi is lesz a döntés, a bíróság képes lesz az államot a klímabarát döntések meghozatalára sarkallni. Talán a példából a magyar kormány is tanulhat.
Forrás: Piac és Profit