Veganizmus -megújulók és a valóság!

Veganizmus -megújulók és a valóság! - ClimeNews - HírportálA fenntarthatóságot valahogy el kell érni, így a népességnövekedés egyre szűkebb korlátok közé szorítja életmódunkat.

Emiatt indult el az egy főre jutó ökolábnyom csökkentésére irányuló diskurzus, és emiatt lett az veganizmusnak ökológiai színezete. Sok vita folyik arról, mennyit is jelent valójában, szóval nézzük a számokat:

Az emberiség teljes ökolábnyoma a Föld biokapacitásának 170%-a,[1] vagyis 70%-kal gyorsabban merítjük ki a természetes erőforrásokat, mint ahogy azok meg tudnának újulni. Ahhoz tehát, hogy elérjük a fenntarthatóságot, legalább 42%-kal kellene csökkenteni az emberiség teljes ökolábnyomát. Az étkezés karbonlábnyoma a teljes karbonlábnyom 25%-a (~0,42 gha/fő), ami kb. a felére csökken a veganizmusra való áttérés esetén (~0,21 gha/fő).[2] A karbonlábnyom a teljes ökolábnyom kb. 60%-a,[3] így a veganizmusra való áttérés 12,5%-kal csökkentené az emberiség karbonlábnyomát, illetve 7,5%-kal a teljes ökolábnyomát (2,8 gha/fő-ről 2,59 gha/fő-re).

Az étkezés a globális egy főre jutó ökolábnyomnak (~2.8 gha/fő) is kb. a negyedéért felelős (~0,7 gha/fő).[4] Emiatt a karbonlábnyomon kívüli részének (~1,12 gha/fő) is szükségszerűen a negyedéért (~0,28 gha/fő). Jelenleg a növénytermesztésre is alkalmas területek 33%-át használják legeltetésre, valamint a gabonatermény kb. 40%-át adják a haszonállatoknak. Ha tehát nem lennének haszonállatok, akkor egyrészt 67%-kal nőhetne az étkezésre szánt gabonamennyiség a jelenlegi szántókról, másrészt 50%-kal nőhetne a növénytermesztésre használt terület. Így végeredményben 150%-kal nőhetne meg az étkezésre használható gabonamennyiség. Ha a jelenlegi élelmiszer-ellátási szinttel számolunk, akkor a jelenlegi mezőgazdasági területek 40%-a is elegendő volna az emberiség élelmezéséhez, vagyis 60%-kal csökkenne az élelmezés nem karbonlábnyom jellegű ökolábnyoma (0,28 gha/fő-ről 0,11 gha/fő-re).

Összegzés:
A számítások alapján elmondható, hogy ha az emberiség kollektíven áttérne a veganizmusra, akkor a teljes ökolábnyoma 2,8 gha/fő-ről 2,42 gha/főre csökkenne. Ez egy 13,6%-os csökkenést jelent, vagyis a veganizmusra való totális áttérés önmagában nem volna elég a fenntarthatóság eléréséhez (1,7 gha/fő), főleg, ha közben tovább nő a népesség. Mindenesetre ez is számít valamit, föltéve, hogy a terjedése miatt nem hisszük azt, hogy a népességnövekedéssel már nem is kell foglalkozni (pl. fogamzásgátlásra való adakozás, családtervezési karbonkredit, stb.).

[1] https://www.footprintnetwork.org/…/has_humanitys_ecologica…/
[2] https://www.vox.com/…/study-going-vegetarian-could-cut-your…
[3] https://www.footprintnetwork.org/our-work/climate-change/
[4] https://www.overshootday.org/how-much-does-food-contribute…/

Veganizmus -megújulók és a valóság! - ClimeNews - HírportálA lakossági áram-, és hőtermelés a karbonlábnyom 25%-ért felelős, az ipar 21%-ért, a közlekedés 14%-ért, az egyéb energiatermelés pedig 10%-ért.[1]

Az emberiség energiatermelése-, és felhasználása tehát együttesen 70%-ban felelős a karbonlábnyomért. A becslések alapján a megújulókra való áttérés kb. 70%-kal csökkentené az ÜHG-kibocsátást,[2] ami a fentebb említett tételek esetén alkalmazva 49%-kal csökkentené az emberiség karbonlábnyomát.

Mivel a karbonlábnyom a teljes ökolábnyom 60%-át teszi ki,[3] így a megújuló energiaforrásokra való áttérés 29,4%-kal csökkentené az emberiség ökolábnyomát (a szakértők becslése szerint 2050-re). Ez jelentős mértékű változást jelent, ám még mindig nem elég a fenntarthatóság eléréséhez, főleg, ha közben tovább nő a népesség.

[1] https://www.epa.gov/gh…/global-greenhouse-gas-emissions-data
[2] http://www.climateaction.org/…/renewables_can_reduce_co2_em…

Veganizmus -megújulók és a valóság! - ClimeNews - HírportálKorábban már kiszámoltuk, hogy ha a Földön minden ember áttérne a veganizmusra, az kb. 13,6%-kal csökkentené az emberiség ökolábnyomát, ha pedig kollektíven áttérnénk a megújuló energiára, az 29,4%-kal (szakértők szerint ez utóbbi 2050-re sikerülhetne).[1]

A kettő együtt 43%-ot jelentene, vagyis elvileg elég volna a fenntarthatóság eléréséhez, ám ha az átállás közben tovább nő a népesség, akkor az erre irányuló erőfeszítés kárba vész, mert a népességnövekedés miatt még így is túllépnénk a Föld eltartóképességét (no meg valószínűleg úgysem lesz mindenki vegán).

A népességnövekedés mielőbbi megállítása tehát kulcsfontosságú a fenntarthatóság eléréséhez. Annál is inkább, mert a megújuló energiára való áttéréshez előbb egy áttörést kellene elérni az energiatárolás terén, ami segítene ellensúlyozni a megújuló energiaforrások kiszámíthatatlanságát. A veganizmussl pedig az a helyzet, hogy bár gyorsan terjed, az emberek egy része nem fog lemondani a húsevésről csak azért, mert túl sokan vagyunk (a globális egy főre jutó ökolábnyom 1970 óta nem nőtt, így a globális ökolábnyom növekedése a népesedésből fakad [2]).

A jó hír, hogy már senkinek sem érdeke a népességnövekedés, így megállításához nem kell megküzdeni sem az olajlobbival, sem a húsiparral, sem a húsimádókkal. Óriási a kielégítetlen igény a fogamzásgátlókra,[3] az erre való adakozás pedig nem csak igazoltan a leghatékonyabb klímavédelmi stratégia,[4] de a legköltséghatékonyabb módja annak.[5] Ráadásul fölbecsülhetetlen értékű előnyöket jelent a társadalmak számára számos egyéb területen (közegészség, nők jogai, gyermekjogok, béke, stb.). Ha minden ember hozzájutna a fogamzásgátlókhoz és a középiskolai képzéshez, akkor végre elkezdene csökkenni a világnépesség.[6] Ez nagyban megkönnyítené a fenntarthatóság elérését, sőt, kijelenthetjük, hogy egyenesen elengedhetetlen hozzá!

Sztella Nóra Kántor

[1] http://www.climateaction.org/…/renewables_can_reduce_co2_em…
[2] https://www.footprintnetwork.org/our-work/
[3] https://www.guttmacher.org/…/adding-it-up-contraception-mnh…
[4] Seth Wynes and Kimberly A Nicholas. The climate mitigation gap: education and government recommendations miss the most effective individual actions. Environmental Research Letters 12 (2017) 074024
[5] Hawken, Paul. Drawdown: The Most Comprehensive Plan Ever Proposed to Reverse Global Warming. New York, New York: Penguin Books, 2017.
[6] https://bocs.eu/gyik/