Tudományos tartózkodás: fenyegetés az emberiségre és a természetre

James Hansen, Pam Peterson és Philip Duffy csatlakoznak hozzánk, és arról beszélgetnek, hogy komoly akadályt jelent a klímaváltozás súlyosságának megértésében, az arra való reagálásban a tudósok között jelentkező tartózkodás.

A mai műsor címe:
A TUDOMÁNYOS TARTÓZKODÁS AZ EMBERISÉG és a TERMÉSZET ELLENI FENYEGETÉS

Ennek okai: politikai nyomás, intézményi konzervativizmus, úgynevezett „objektivitás”, vonakodás a vitától, stb… De ha az adatok, és a levont következtetések riasztóak, nem lenne-e feltétlenül szükséges ezek nyilvánosságra hozatala? Itt van egy másik aspektusa a társadalom nyilvánvaló „tehetetlenségének” arra vonatkozóan, hogy felmérje, és megfelelően reagáljon a klímaváltozás jelenlegi hatalmas, és létünket veszélyeztető fenyegetésére.

Dr. James Hansen, a NASA Goddard Űrkutatási Intézetének korábbi igazgatója, jelenleg a Columbia Egyetem Föld Intézetének Klímatudatosság- és Megoldások Programjának igazgatója.

Pam Pearson, a Nemzetközi Krioszféra Klíma Kezdeményezés alapítója, és igazgatója.

Dr. Philip Duffy, a Massachusetts-i Woods Hole Kutatóközpont elnöke, és ügyvezető igazgatója. A Fehér Ház Tudomány-és Technológia-politikai Irodájának volt vezető tanácsadója.

Videóátirat:

Helló, köszönöm, hogy eljöttek egy újabb Climate Matters sajtótájékoztatóra. Az Egyesült Vallási és Tudományos Kezdeményezés (UPFSI) ügyvezető igazgatója vagyok. A nevem Stuart Scott, ezeknek a műsoroknak a házigazdája, és Bonn-ból, Németországból jelentkezünk élőben.

Szeretném megadni az e-mail címemet minden tájékoztató elején és végén, ha kérdésük, vagy észrevételük lenne.

A mai vendégeink:

Dr. James Hansen, a NASA Goddard Űrkutatási Intézetének korábbi igazgatója, jelenleg a Columbia Egyetem Föld Intézetének Klímatudatosság- és Megoldások Programjának igazgatója, és Pam Pearson, a Nemzetközi Krioszféra Klíma Kezdeményezés alapítója, és igazgatója.
Jobbra tőlem Dr. Philip Duffy, aki a Massachusetts-i Woods Hole Kutatóközpont elnöke, és ügyvezető igazgatója. A Fehér Ház Tudomány-és Technológia-politikai Irodájának volt vezető tanácsadója.

A mai műsor címe:
A TUDOMÁNYOS TARTÓZKODÁS AZ EMBERISÉG és a TERMÉSZET ELLENI FENYEGETÉS

Dr. Hansen, elindítaná a beszélgetésünket?

Jim: Igen, azt gondolom, hogy ez a cím tudóstársaimnak, valamint a klímakonferencia tárgyalóinak, és a nyilvánosságnak is szól.

Richard Feynman, aki szerintem a 20. század második legnagyobb fizikusa volt, szeretett tréfálkozni a fizikustársaival. Nem vagyok benne biztos, hogy a tartózkodás szót használta, de volt az a híres Milliken olajcsepp-kísérlete, amelyet úgy terveztek, hogy megmérik az elektron töltését, és olyan választ kaptak, amelyről most már tudjuk, hogy nem teljesen pontos. Mert nem volt megfelelő a levegő viszkozitása a számítás során. De kutatói társai, amikor kísérleteket végeztek, más válaszokat kaptak, mint Millikan, csak azért, hogy az értéket kissé eltávolítsák Millikan-étől. Aztán egy kicsit tovább, és megint kicsit tovább haladtak, és néhány év múlva végre megkapták a helyes választ.

De van egy tartózkodás egy szakértői mérés kétségbevonására. Ezt példaként használtam. 2005-ben, 2007-ben, amikor a glaciológusoktól hallottam, hogy valóban kezdenek aggódni a jégtakarók stabilitása, és ezeknek a tengerszintre gyakorolt fenyegetettsége miatt.

Ezt még nem hallottad nyilvánosan: Az IPCC-dokumentumokban kevés, vagy egyáltalán nincs utalás erre.

Tehát írtam egy cikket erről, de a gond az, hogy nincsenek évtizedeink arra, hogy megfelelő választ találjunk. Muszáj ezt megértenünk!

Most már tudjuk, hogy az elmúlt néhány évtized hőmérséklet-emelkedése messze megemelte a globális átlag hőmérsékletet (Ld.:piros vonal) a holocén korábbi szintje fölé, az utóbbi 11 000 évben, amelyben a civilizáció kifejlődött.
Valójában a jelenlegi hőmérséklet a 120 000 évvel ezelőtti (Eemian kori) hőmérséklettel hasonlítható össze, amikor a tengerszint 6-9 méterrel volt magasabb.

A hőmérséklet az elmúlt 50 évben szinte lineárisan emelkedett és ez a holocén kori hőmérsékleteknél jóval magasabb szintre nőtt. Miért nőtt szinte egyenes vonalúan?

A bolygó kibillent az energia-egyensúlyából.

Több hőenergia jön be, mint amennyi hő kibocsátódik, mert a növekvő üvegházhatású gázok olyanok, mint egy takaró: csökkentik a hőnek az űrbe való visszasugárzását.

A felmelegedés aztán visszaállítaná a bolygó energetikai egyensúlyát, kivéve, ha továbbra is többletgázokat bocsájtunk a légkörbe az ábrán feltüntetett sebességgel, amely évente körülbelül 0,04 watt/négyzetméter.

Ez többé-kevésbé állandó volt a az elmúlt évtizedekben.

Az IPCC most kiegészítette az RCP 2.6 forgatókönyvét, amelynek célja, hogy a globális felmelegedést 1,5 Celsius fok alatt tartsa.

És annak alapján, amit már mutattam neked arról, hogy a bolygó már melegebbé vált az Eemian-korihoz hasonlítva, valóban legfeljebb 1,5 C fokos globális felmelegedést engedhetnénk meg.

De ami jelenleg történik, annak nincs kapcsolata a valósághoz.

A valóság az, hogy a klíma-felmelegítő erők nemcsak egyszerűen nőnek, hanem gyorsulóan növekednek. Tehát van egy különbség a valós világ és az 1,5 C fokos forgatókönyv között.

Nos, valamit tudnánk tenni ezzel a különbséggel. Mondhatnánk, oké, szívjunk ki valamennyi CO2-t a légkörből !

Nos, ennek becsült költsége 150–350 $/tonna, a legalacsonyabb költséggel számolva 600 milliárd $-ról van szó (évente), hogy eltávolítsuk az egyéves kibocsátás feleslegét.

De a 350 $/tonnával számolva ez már 1,4 trillió dollár.

Ezt most már összehasonlítható a globális katonai költségvetéssel.
Ha nem tudná, mennyi a trillió dollár a világ katonai költségvetéséhez képest: Tavaly 2015-ben ennek összege 1,7 trillió $ volt.

Az USA katonai költségvetése pedig 600 milliárd $.

Nem szándékozunk évente 2 trillió $-t költeni arra, hogy kiszívjuk a légkörből a CO2-t.

Mi az amit ehelyett teszünk?

A fiatalokat olyan helyzetbe kényszerítjük, amelyben elkezdődik a kontroll elvesztése.

El kell ismernünk, hogy a tudósok arra vannak kiképezve, hogy összetett problémákat értsenek meg, és elemezzenek.

Amikor ezt a problémát vizsgáljuk, a teljes képet kell néznünk, és figyelnünk arra, hogy a klímakonferencián tárgyaló felek és a nyilvánosság megértsék a helyzetet.

Az 1997. évi Kiotói Jegyzőkönyv célja a kibocsátások csökkentése volt, de láthatják, hogy még a fejlett világban, az érett gazdaságokban is csak az történt, hogy kibocsátási görbe ellaposodott.

És ez az ellaposodás már 1980-ra megtörtént.

A Kiotói Jegyzőkönyv, ahol minden ország számára van egy elérendő szint, 195 különböző célkitűzéssel, egyszerűen nem hatékony.

És láthatják, mi történik a való világban.

Ez az 1,5 C fokos forgatókönyv megköveteli a kibocsátások gyors csökkentését.

Ez akkor lehetséges, ha a kibocsátás évi 3 %-kal csökken, s ezzel párhuzamosan szén-dioxidot kell kinyerni a levegőből a továbbfejlesztett mezőgazdasági és erdészeti módszerekkel.

És ez egyszerűen nem történik meg!

Az alapvető dolog a legutóbbi cikkeinknél, hogy vannak közgazdász társszerzőim.

Világos, hogy mindaddig, amíg a fosszilis tüzelőanyagok olcsók maradnak, addig nem fogjuk kiiktatni őket.

Minden ország mondja, hogy próbáljuk jobban csinálni, és esetleg megemeljük a kibocsátás csökkentési céljainkat, jövő évben, a következő évtizedben, vagy két évtizeddel később.

De ennek egyszerűen nincs hatása. Ezt bebizonyítottuk a Kiotói Jegyzőkönyvvel.

Amit tennünk kell: a fosszilis tüzelőanyagok árát úgy állapítani meg, hogy abba beleszámítjuk a társadalomnak okozott károk költségeit is, mint a lég-, és a vízszennyezés, valamint a klímaváltozás káros hatásai. És ha ez megtörténik, akkor tudunk olyan alternatívák felé elmozdulni, mint a megújuló energiák, az energiahatékonyság és az atomenergia.

Hagyni mindenkit versenyezni, feltéve, hogy a fosszilis tüzelőanyagok áraiban nem térülnek meg annak társadalmi költségei, nem fogjuk megoldani ezt a problémát.

Nos, nem állíthatjuk, hogy ezt tennénk!

Beláthatjuk, hogy szerintem a tudósoknak ki kellene állniuk, és elmondani a nyilvánosságnak, a tárgyaló feleknek, hogy olyasmit kell tennetek, aminek tényleges hatása van.

Stuart: Szóval a tartózkodás valójában azt jelenti, hogy a tudósok nem lépnek ki a saját, szigorú információs körükből, és nem beszélnek szorongásaikról.

Jim: Igen, azt hiszem ez helytálló. A tudósok, akik a probléma egészét vizsgálták, ha meg kell nézni az adatokat, úgy értve, hogy a tudomány az adatok megvizsgálása, és elmagyarázása annak igazolása, hogy az elméletek illeszkednek a mért adatokhoz. És az az elmélet, amely szerint ezt a problémát meg lehet oldani a szén-dioxid adó (=karbon adó) miatti áremelés nélkül, annak semmi alapja nincs.

Sítuart: Igen, ismerek egy másik éghajlati tudóst, egy glaciológust, Jason Boxot, aki egy csúnya szót „tweet”-elt, amikor a Laptev-tengeri metánkiáramlásokról hallott, és nagy felzúdulást váltott ki. Természetesen, ha a tudósok érzelmeiket is kifejezik arról, amit bekövetkezni látnak, kritikának vannak kitéve.

Ez az oka részben annak, hogy visszafogottak?

Ez egy jó átvezetés a következő beszélgető partnerünkhöz…

Ő azokról a helyzetekről fog beszélni, amelybe Jason Box is került …

Stuart: Oké, Pam?

Pam: Ez csak egy kis áttekintés egy leágazó eseményről, ahol azt vizsgáljuk, amit mi „krioszféra lencsének” hívunk.

Egy volt, illetve talán “újrakezdő” diplomata vagyok, részt vettem a Kiotói tárgyalásokon Clinton alatt, 20 évet töltöttem el az amerikai államminisztériumban.

Megértem, hogy mennyire nehéz ez, de ugyanakkor, növekvő mértékben az elmúlt öt-tíz évben a krioszféra tudósai próbálkoztak a riadóztatással, és próbáltak túllépni azon a tartózkodáson, amelyet dr. Hansen említett.

Valóban, a klíma-politikai célok esetében a krioszféra azt a szerepet tölti be, mint amit a kanári a szénbányában.

De ez a terület nagyon-nagyon gyorsan a klíma irányítójává válik, és sok szempontból a klíma visszafordíthatatlan mozgatórugója.

A küszöbértékeket a krioszféra hó- és jégtartományaiban sok esetben nem az a hőmérséklet határozza meg, ahol végül vagyunk, HANEM A CSÚCS-HŐMÉRSÉKLETEK, ÉS az adott CSÚCSHŐMÉRSÉKLETEN TÖLTÖTT IDŐ, a regionális és szezonális hőmérsékletek alapján.

Például az Északi-sarkvidék esetében vegyünk 2 C fokos globális átlaghőmérsékletet nyáron, az Északi-sarkvidékre körülbelül kilenc fok várható, és a téli hónapokra 12 C fok a jelenlegi hőmérsékleteken felül.

Stuart: 12 C körülbelül 20 Fahrenheit-nek felel meg?

Tehát más szavakkal a TÉLI HŐMÉRSÉKLETEK JOBBAN NŐNEK, mint a nyári hőmérsékletek, amelyek sokkal jobban emelkednek, mint a globális átlaghőmérséklet.

Stuart: Emlékszel, hogy PÁR ÉVVEL EZELŐTT ESETT AZ ESŐ a sarkvidéken az ÚJÉV NAPJÁN?

Pam: Igen, nagyon-nagyon gyorsan odamegy, és alkalmanként, amikor a hideg levegő lefelé megy a középső szélességi fokokra, azt a téves érzést keltve, hogy hát a dolgok talán nem is állnak olyan rosszul, amikor ténylegesen az van, hogy A FORRÓ LEVEGŐ NYOMUL FEL AZ ÉSZAKI-SARKIG, bizonyos értelemben.

Tehát a megvitatott túllépési forgatókönyveknek sokkal nagyobb a kockázata.

A másik kérdés: a 2100-as év célértékei sok szempontból nagyon félrevezetőek.

Sok olyan adat van benne, amely 2100-ban megállni látszódik, de különösen a tengerszint emelkedése csak a kezdet, és a LEGROSSZABB AZ, AMI MÁR BENNE VAN A RENDSZERBEN (mint potenciál, be van zárva).

A jelenlegi nemzeti szintű hozzájárulások túl sok küszöbértéket túlléphetnek.

Ez egy zsúfolt oldal, nem fogok sok időt ráfordítani, de alapvetően az, amit az élénk vörös mutat, az az, ahova a párizsi Nemzeti Szintű Hozzájárulások 2100-ig eljuttatnának bennünket.

A kevésbé árnyalt piros azt mutatja, hova juttatna el bennünket 2300-ra.

NEM LEHET a 2100-es évnél MEGÁLLNI!

Elegendő mennyiségű hő és energia van MÁR BEÉPÍTVE A RENDSZERBE, amely a jelenlegi módon, a kötelezettségvállalások jelenlegi szerkezete miatt a hőmérséklet tovább fog emelkedni.

A kék vonalak különböző krioszféra küszöbértékeket képviselnek.

Úgy gondolom, hogy EZEK AZ ÉRTÉKEK konzervatívak! (=ALUL BECSÜLTEK).

Ezt 36 tudósból álló, MEGEGYEZÉSRE TÖREKVŐ csoport készítette, körülbelül felük IPCC tudós, akár a krioszférában lévő óceánokat vizsgálva, akár az 1,5 C fokos jelentéseken dolgozva.

És az is elavult volt, ami 2015-ben jelent meg, mert a hőmérsékletre mutató nyíl 0,8 C foknál volt, és most 1,1 C-nál vagyunk – csak két évvel később!

Stuart: Érdekes számomra, hogy a 2100-as évre vonatkozó, hamisnak tűnő, várható következményeket azzal kerülöd ki, hogy időben túlhaladsz rajta, de én a klímáról szóló előadásaimban ezt más módon közelítem meg, és azt mondom: az ÖNTELTSÉG ÉRZÉSÉBE RINGATTUK MAGUNKAT azokkal az adatokkal, amit nekünk mondtak Ó, a tengerszint 2100-re talán lehet.., és így az emberek azt mondják: 2099-ig nem fogok aggódni emiatt.

Pam: Pontosan! A probléma megint az, hogy különösen a tenger szintjének emelkedése “már benne van a rendszerben”. Ha képesek lennénk megállítani a hőmérsékletet ma, akkor is valószínűleg 2-3 méter közötti tengerszint emelkedésre számíthatunk a hegyi gleccserekből, az óceánok hő-tágulásából, a hőtágulásból, valamint az szárazföldi jég-hó olvadásából, amely már megkezdődött Grönlandon és a Nyugat-Antarktiszi jéglemezen.

Ami mégis igazán “sírásra készteti” a tudósokat éjjel azok a visszafordíthatatlan küszöbértékek (billenőpontok), különösen a nyugat-antarktiszi jéglemez és Grönland.

Grönland visszafordíthatatlan olvadásának esetére a megegyezéses szám az 1,6 C fok.

És ha ezen az értéken túlmegyünk, akkor több évszázadon át Grönland magassága olyan mértékben fog csökkenni, hogy visszafordíthatatlanul tovább fog olvadni.

Több ezer évig tart, amíg ez megtörténik, de nem tudjuk megállítani kivéve, ha lényegében egy új jégkorszakot indukálunk, más szóval lemenni a nulla fokra, lemenni az iparosodás előtti hőmérséklet alá.

Ez egy olyan üzenet, amely nem kap nyilvánosságot, annak ellenére, hogy ez egy meglehetősen kompromisszumos szám 2012 óta, és senki sem talált jobb eredményt, mint az 1,6 C fok.

Stuart: De az SZINTÉN ZAVARÓ ÜZENET részedről, amit mondtál, hogy: “Ha néhány évszázadnál hosszabb ideig maradunk az 1,6 C fokon”,
– EZ MEGINT AZ ÖNTELTSÉG ÉRZÉSÉBE RINGATNÁ AZ EMBEREKET.

Szóval…

A küszöbértékek, A BILLENŐPONTOK KÉRDÉSE AZ, AMI ENGEM RETTENETESEN AGGASZT.

Ha +1,6 C fokot elérjük, van-e esély arra, hogy visszafelé lépjünk?

Pam: Ez dr. Hansen témájához tartozik.

A szénnek a légkörből történő eltávolításán múlik, amit őszintén szólva – nem tudjuk, hogyan lehet hatékonyan megvalósítani.

Stuart: És ez trillió dollárokba kerül.

Pam: Nos, ha meg is tudjuk csinálni, ami a 2.6-os CP verziónkban található, de egyszerűen “beledobták”, mint olyasmit amit reméltünk, hogy a technológia meg tudna tenni bármilyen világos, odavezető út nélkül.

Stuart: Nem akarom azt mondani, hogy a végzethez vagyunk kötve, csak arra próbálom rávenni a tudósokat, hogy mondják ki nyilvánosan:

“Ó, Istenem!”

Sőt, jöjjenek ki ide megfontolt hangon: “Mi csak az adatokat mutatjuk be.” és tegyék azt, amit Dr. Hansen és néhány tudós megtesz, mint Dr. Mann,
mondván: “Ó, Istenem! Nem tudjuk megtenni!”

Köszönöm!

Megyünk Philiphez, a harmadik vendégünkhöz.

Philip: Szóval azt mondom: “Istenem!”

A téma, amelyről beszélni fogok, vitatható. Persze nagyon fontos, vitathatatlanul a legjobb példa a tudományos tartózkodásra, és a tudományos elhallgatás következményeire.

A permafrosztról beszélek, különösen azokról az üvegházhatású gázkiáramlásokról, amelyek a permafroszt olvadása során keletkeznek. Ez az az eset, amikor, a tudományos közösség természetes konzervativizmusa – amely sok szempontból jó és egészséges dolog – de ebben az esetben súlyosan elmulasztotta kielégíteni a klímapolitikai döntéshozók igényeit, és így súlyosan nem teljesítette az egész emberiség igényeit.

Engedjék meg, hogy egy kis háttér ismeretet adjak a problémáról:

Mi a permafroszt?

A hosszú ideig fagyott állapotú talaj.

A név azt sugallja, hogy folyamatosan fagyott, bárcsak az lenne! Az északi féltekén lévő szárazföldi terület 24% -a permafrosz terület. Úgy gondoljuk, hogy ezen a területen körülbelül 1500 gigatonna szén van eltárolva, és, hogy érthető legyen: ez kb. kétszer annyi, mint amennyi a légkörben van már. Tehát valóban hatalmas mennyiségű szénről van szó. Az Északi-sark melegszik, és azt hiszem, hogy mindenki tudja, hogy ez a sarkvidék legalább kétszer olyan gyorsan melegszik, mint a bolygó többi része. A korábban megfagyott szerves anyag elkezd lebomlani, miközben üvegházhatású gázokat, szén-dioxidot és metánt bocsát ki a légkörbe.

Ezt nevezzük KLÍMA-ÖNGERJESZTŐ CSATOLÁSnak. Ez egy önmagát erősítő “hurok”, amelynek eredményeként a felmelegedés több üvegházhatású gázkibocsátást eredményez.

Alapvető fontosságú, hogy ez a visszacsatolás ne erősödjön.

Ha tényleg egyszerűen nincs arra mód, hogy kontroll alatt tartsuk, akkor hol vallott a tudomány kudarcot?

A tudományos kudarc az, hogy ezek NEM SZEREPELNEK az ÉGHAJLATI MODELLEKBEN, és ezt az éghajlat-politikai viták során sem veszik figyelembe.

Most ez őrültségnek tűnhet.

És őrültség is, és ezen a ponton mondom: “Óh, én Istenem!”

Ennek oka azonban egyszerűen a tudósok természetes konzervativizmusa, amely, ami sok szempontból egyébként nagyon helyénvaló dolog.

A tudósok nem szeretnek tévedni.

A tudomány fejlődése szempontjából rossz a tévedés, ha rossz elképzeléseket terjesztenek elő.

Tehát ennek eredményeként az éghajlati modellek egyszerűen kihagyják azoknak az üvegházhatást okozó gázoknak a kiáramlását, amelyek
a permafroszt olvadásából származnak.

De tudjuk, hogy ez a helytelen válasz, mert ezzel hallgatólagosan azt tételezzük fel, hogy ezen kibocsátások értéke nulla, és tudjuk, hogy ez nem igaz!

Tehát EZ EGY HATALMAS, és ALULÉRTÉKELT FENYEGETÉS !

Amit ez szerintem rendbe tesz, leginkább kihangsúlyozza azt, amit már tudunk.

Kihangsúlyozza a cselekvés sürgősségét és a kitűzött céljainkat muszáj növelni, és meg kell tennünk azokat a dolgokat, amelyeket már tudunk, hogy meg kell tennünk.

Tehát meg kell szüntetni az üvegházhatású gázok kibocsátását, a fosszilis tüzelőanyagok égetését, és meg kell kezdeni a szén-dioxid eltávolítását a légkörből.

Stuart: Valakit vagy mindőtöket szeretnék megkérdezni, hogy juthatunk el oda innen? Hogy minél több tudós adjon nyilvánosan vészjelzést a POLITIKUSOKNAK, hogy LERÁNGASSA ŐKET AZ ÖNTELTSÉGÜKBŐL, AMIRE az IPCC jelentés HAJLAMOSSÁ TESZ.

Jim: Nos, azt hiszem, a tudósok már kezdik a “szárnyaikat csapkodni”, s kezdenek izgalomba jönni.

De meg kell tennünk azt is, hogy a problémát egészében tekintsük, mert úgy gondolom, hogy a tárgyaló felek most jönnek rá, hogy ez egy probléma.

De van, amit nem vesznek észre, mégpedig azt, hogy nem olyan megoldásokat javasolnak, amelyek eredményesen fogják kezelni a problémát.

Mint tudósok, ha a teljes képet nézzük láthatjuk szerintem, hogy úgy ítéltük meg a Kiotói Jegyzőkönyvet, mintha elértünk volna valamit.

Nos, nézzétek meg az adatokat: semmi eredménye nem lett. Alapvetően az emberiségnek energiára van szüksége, és az országok mindent megtesznek, amit a legjobbnak tartanak a gazdasági jóléthez, az állampolgáraik jólétéhez. És elégetik a rendelkezésre álló üzemanyagokat, amelyek A LEGOLCSÓBB ÜZEMANYAGOK.

ERRE KELL FIGYELNÜNK!

Jelenleg azért a legolcsóbb, mert nem számolunk a hosszú távú következményeikkel. Nos, ezeket A HOSSZÚ TÁVÚ KÖVETKEZMÉNYEKET érvényesíteni kell a fosszilis TÜZELŐANYAGOK ÁRÁBAN.

NINCS BENNE AZ ÁRBAN , ha gyermeke asztmát szenved a levegőszennyezés miatt, a fosszilis tüzelőanyaggal foglalkozó vállalat nem fizeti meg, hanem TI FIZETITEK A SAJÁT ZSEBETEKBŐL.

Az éghajlati károkat nem a fosszilis tüzelőanyaggal foglalkozó társaságokkal fizettették meg, hanem az adófizetőkkel, vagy Önökkel.

Ha házad a tengerparton van, hiszen tudjátok…

Tehát ez a nagy gond, ami elég világos, de úgy tűnik, hogy valahogy nincs hatással a politikai döntésekre.

Stuart: Három perc van hátra, azt hiszem, van időnk egy kérdés megválaszolására.

Nem akarok túl közel kerülni a végéhez.

Kérdező: Szeretném megkérdezni Önt, az utolsó előadót, van-e mérési módszer a permafrosztból kiáramló gázok mérésére?

Philip: A kutatóközpontunknál ez az egyik dolog, amit csinálunk, szóval igen.

Nehéz, mert alapvetően helyszíni méréseket végezzünk, és az a gond, hogy az Északi-sark egy hatalmas és megközelíthetetlen hely.

A kibocsátások nagyon-nagyon vegyesek. Nyáron és télen is különböznek egymástól, és télen különösen nehéz az sarkvidéken dolgozni.

De helyszíni méréseket végzünk, és modelleket is alkalmazunk, és táv-érzékelést – az egész területre való integráció érdekében – az Északi-sarkvidék hatalmas területén.

Szóval nagyon köszönöm, hogy eljöttek egy újabb Climate Matters beszélgetésre.

A nevem Stuart Scott, itt van az e-mail címem. Mint mondtam, ezután jöhetnek és megkaphatják a kártyámat. Ha nincs idejük fotózni, és arra kérném Önöket, hogy keressék fel ezt a nagyon egyszerű weboldalt: NP4SD.org.

Ez egy Nobel-békedíj-javaslat, amelyet én tettem, amely megváltoztathatja a paradigmát, ha a bizottság úgy dönt, hogy végrehajtja.

Nagyon-nagyon köszönöm!

Tudományos tartózkodás: fenyegetés az emberiségre és a természetre

 

 

Category: UPFSI

Forrás: UPFSI – Az Egyesült Vallási és Tudományos Kezdeményezés

Ahogy az éghajlati válság fokozódik...
... a ClimeNews – Hírportál nem marad csendben, számára a környezettel kapcsolatos beszámolás prioritás. Az éghajlati veszélyről, a természetről, a légköri szennyezésekről, és a járványokról szóló jelentéstétel olyan nagy hangsúlyt kap, amelyet megérdemel. A ClimeNews tudja és elismeri, hogy korunk meghatározó kérdése az éghajlati veszély. Olyan – még tabunak számító – információkat és összefüggéseket, amelyeket más médiák gyakran nem jelentetnek meg, azt mi megírjuk. A fajunk és a bolygónk számára ebben a kulcsfontosságú időben szándékunkban áll az olvasókat tudományos tényekre alapozott veszélyekről, következményekről, és megoldásokról tájékoztatni, nem politikai előítéletekre vagy üzleti érdekekre befolyásolva. Ezekben a viharos és kihívásokkal teli időkben milliók támaszkodnak már a ClimeNewsra, amely független az igazságot és a feddhetetlenséget képviseli.

Hónapról hónapra a cikkek olvasói teszik lehetővé, hogy a ClimeNews újságírás mindenki számára nyitva maradjon. Úgy gondoljuk, hogy mindenki megérdemli a tényadatokhoz való hozzáférést, függetlenül attól, hol élnek, vagy mit engedhetnek meg maguknak. Függetlenségünk azt jelenti, hogy szabadon kivizsgálhatjuk és megtámadhatjuk a hatalomban lévő személyek mulasztásait. Az önök segítségével továbbra is olyan nagy hatású tudósításokat fogunk nyújtani, amelyek képesek ellensúlyozni a félretájékoztatást, és hiteles, megbízható hírforrást nyújtanak mindenki számára. Mivel nincsenek részvényeseink vagy milliárdos tulajdonosaink, mi magunk határozzuk meg a napirendünket, és kereskedelmi és politikai befolyástól mentes, igazságkereső újságírást nyújtunk. Amikor még soha nem volt ennyire fontos, félelem és szívesség nélkül tudunk nyomozni és megkérdőjelezni gyanús ügyeket. Tájékoztatjuk olvasóinkat a környezeti veszélyekről tudományos tények alapján, nem üzleti vagy politikai érdekek által vezérelt módon. Számos fontos változtatást végeztünk stíluskalauzunkban annak érdekében, hogy az általunk használt nyelv pontosan tükrözze a környezeti katasztrófát és az azzal kapcsolatos összefüggéseket.

A ClimeNews - Hírportál úgy véli, hogy az éghajlati válsággal szembeni problémák rendszerszintűek, és alapvető társadalmi változásokra van szükség. Jelentéseket készítünk az egész világon élő egyének és közösségek, vállalatok erőfeszítéseiről, akik félelem nélkül állást foglalnak a jövő generációi számára és az emberi élet megőrzéséért a Földön. Azt akarjuk, hogy történeteik inspirálják a reményt. Jelentést készítünk a szervezetünkben elért haladásunkról mi is, mivel fontos lépéseket teszünk a környezetre gyakorolt ​​hatásaink kezelésére.

Reméljük, hogy ma fontolóra veszi a ClimeNews - Hírportál nyitott, független újságírás, jelentések támogatását. A ClimeNews újságírói tevékenységét ön is működtetheti, és segíthet fenntartani a jövőnket. Az olvasók minden támogatása, akár nagy, akár kicsi, nagyon értékes. Támogasson minket szabadon megválasztott összeggel egy biztonságos rendszeren keresztül - és csak egy percig tart. Ha teheti, kérjük, fontolja meg, hogy havonta rendszeres összeggel támogasson minket. Köszönjük.

ClimeNews TÁMOGATÁS

Amennyiben szeretnél értesítéseket kapni az új cikkek megjelenéséről, add meg az emailcímedet.

Mit jelent ez? Kapni fogsz egy rövid értesítést az új cikk címéről és pár mondatos rövid tartalmáról. Amennyiben érdekel a cikk, az ott található linkre kattintva felkeresheted a Hírportálunkat.