Három év alatt 94%-kal csökkentették a kibocsátást, és a vállalat 2030-ra nettó nullára törekszik a teljes ellátási láncában.
Kép a Facebook egyik oregoni adatközpontjának számítógépes szervereiről 2015-ben. Fénykép: Andy Tullis/AP
A Facebook elérte a nettó nulla kibocsátást – jelentette be a vállalat, megnyitva ezzel az utat a szélesebb körű cél elérése előtt, amely szerint 2030-ra a teljes ellátási láncában nettó nulla kibocsátást kíván elérni.
A közösségi hálózat közölte, hogy az elmúlt három évben 94%-kal csökkentette az üvegházhatású gázok kibocsátását, és működését immár 100%-ban megújuló energiával támogatja.
“Ezeket a célokat 2018-ban tűztük ki, és ma már a megújuló energia egyik legnagyobb vállalati vásárlója vagyunk” – közölte a Facebook. “Több mint hat gigawattnyi szél- és napenergiára kötöttünk szerződést 18 államban és öt országban. Mind a 63 projekt új, és ugyanazon az elektromos hálózaton helyezkedik el, mint az általuk támogatott adatközpontok”
2018-ban a vállalat egy szűkebb körű célt jelentett be, miszerint 2020-ig 75%-kal csökkenti a kibocsátást. Ennek túlteljesítése jó előjel a Facebook számára, hogy képes lesz elérni a 2030-as célt, amely nemcsak a Facebook saját adatközpontjai által okozott kibocsátásokat foglalja magában, hanem a vállalat beszállítóinak kibocsátásait is, a szervereket építő hardverfejlesztőktől a moderálást végző kiszervező cégekig.
Bár a vállalat elegendő megújuló energiát vásárol ahhoz, hogy a teljes üzleti tevékenységét megújuló energiaforrásokkal lássa el, mégsem látja el teljes üzleti tevékenységét megújuló energiaforrásokkal. Ehelyett a vállalat – sok más, nettó nulla célt kitűző vállalathoz hasonlóan – megújuló energiára vonatkozó tanúsítványokat vásárol, hogy a fosszilis energiahordozókból előállított energiát pótolja, amelyre kénytelen támaszkodni, ha a villamosenergia-hálózatok nem rendelkeznek elegendő megújuló energiával a kereslet kielégítéséhez.
“A legnagyobb mozgatórugó az, hogy megtervezzük és megépítsük a világ leghatékonyabb adatközpontjait” – mondta Mike Schroepfer, a Facebook technológiai igazgatója. “De emellett a világ egyik legnagyobb megújuló energia vásárlójává is váltunk.”
Schroepfer, aki Mark Zuckerberg belső körének egyik legfontosabb tagja, a vállalat pozitív hatásának példájaként említette az április közepén üzembe helyezett 180 MW-os napenergia-projektet Utah államban.
Elmondta, hogy a Facebook net zero vállalása kevésbé hagyományos területeken is tartalmaz befektetéseket. A vállalat adatközpontjait kevesebb vízzel és kevesebb elektromos árammal hűtik, mint a hagyományos légkondicionáló egységek, ami azt jelenti, hogy az adatközpontok energiafelhasználásának mintegy 10%-át nem számítástechnikai feladatokra, például hűtésre fordítják.
A Facebook bejelentése vegyes fogadtatásra talált a klímaaktivisták körében. “Ez a legkevesebb, amit egy vállalat megtehet az éghajlati vészhelyzet közepette” – írta Luke Kingma, klímaaktivista és márkastratéga. “A közösségi platformok kibocsátásának legnagyobb forrása nem az adatközpontjaik. Hanem a hirdetési és tartalmi politikájuk.”
Októberben az InfluenceMap nevű kutatóintézet megállapította, hogy a Facebook csak az Egyesült Államokban a tavalyi év első hat hónapjában több mint 8 millió alkalommal segített az éghajlati válság valóságát tagadó hirdetések népszerűsítésében. A felfedezés hatására Elizabeth Warren amerikai szenátor arra figyelmeztetett, hogy a Facebook vezetése “inkább gyors pénzt keres, miközben a bolygónk ég, és a közösségek – aránytalanul sok fekete és barna bőrű – szenved”. Szerinte a Facebookot “felelősségre kell vonni az éghajlati válságban játszott szerepéért”.
A nettó nullára való törekvés a világ néhány legnagyobb technológiai vállalatának pozitív versenypontjává vált. A Facebook, a Google, a Microsoft, az Apple és az Amazon mind különböző, ambiciózus célokat tűzött ki a klímakibocsátás csökkentésére. Szeptemberben például a Google bejelentette, hogy nemcsak elérte a szén-dioxid-semlegességet, hanem az összes valaha termelt szén-dioxidot kompenzálta.
Az Apple bejelentette, hogy 2030-ra szén-dioxid-semlegessé kíván válni, és nemcsak a teljes ellátási láncát, hanem valamennyi termékének életciklusát is számításba veszi, beleértve a használatuk során felhasznált energiát is. Például olyan fákat fog ültetni, amelyek elnyelik az iPhone-ok töltéséhez használt villamos energia becsült élettartamra eső szén-dioxid-kibocsátásának megfelelő mennyiségű szenet.
Csütörtökön az Apple bejelentette, hogy e célból 200 millió dolláros alapot hoz létre, amely erdőtelepítési projektekbe fektet be. Lisa Jackson, az Apple környezetvédelmi, politikai és társadalmi kezdeményezésekért felelős alelnöke szerint a Restore alap a kezelt erdőbirtokokba fog befektetni, és olyan pénzügyi hozamot termel, amely a vállalat reményei szerint “további változásokat fog ösztönözni”.
Forrás: The Guardian
Euro Árfolyamok
A globális felmelegedés nem csupán az első számú környezetvédelmi kihívás, amivel ma szemben állunk, de egyike a legfontosabb témáknak, ami az egész emberiséget érintik…Mindenkinek ki kell vennie a részét abból, hogy felhívjuk a figyelmet a globális felmelegedésre és a problémákra, amelyekkel emberként szembe kell néznünk, hogy bolygónk jövője számára fenntartható környezetet érjünk el.
