Élő térképen a klímaváltozás – Bemutatkozik a Copernicus Interactive Climate Atlas

…és a valódi válasz: karbonkreditekkel mérhető éghajlatvédelmi tettek

A Copernicus Climate Change Service (C3S) új fejlesztése, az Interactive Climate Atlas, a tudományos klímaadatokhoz való nyílt hozzáférés egyik legmodernebb eszköze. Lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy rugalmasan és részletesen vizsgálják a múltbeli és jövőbeli éghajlati változásokat különböző forgatókönyvek szerint. Ez az atlasz – amely a híres IPCC Interaktív Atlasz továbbfejlesztett, „élő” verziója – többféle adatforrásból (megfigyelések, reanalízisek és klímamodellek) származó információkat integrál. Az eszköz segítségével nemcsak térképeken, hanem idősorokon keresztül is nyomon követhető a felmelegedés folyamata akár regionális szinten is.

A válasz: önkéntes karbonpiac

A klímaváltozás valóságát egyre kevesebben tagadják, de a hatékony válaszokat illetően még mindig nagy a bizonytalanság. Az önkéntes karbonpiac (Voluntary Carbon Market, VCM) az egyik legkézzelfoghatóbb és leggyorsabban alkalmazható megoldás – különösen az olyan vállalatok számára, amelyek nem várhatnak éveket arra, hogy minden egyes kibocsátásukat tételesen nyilvántartsák és csökkentsék.

A vállalatok, amelyek részt vesznek az önkéntes karbonpiacon, karbonkreditek vásárlásával kompenzálják fennmaradó kibocsátásaikat, miközben saját csökkentési programjaikat is fejlesztik. Ez a kettős megközelítés – valós csökkentés + hiteles kompenzáció – lehetővé teszi, hogy gyorsan karbonsemlegessé váljanak, és ezt transzparens módon kommunikálják ügyfeleik és partnereik felé. Az ilyen típusú elköteleződés erőteljes márkaépítő tényező, és egyre fontosabb versenyelőny és kapcsolódik az ESG-hez.

A kötelező rendszerek nem ösztönöznek valódi tettekre

Az EU ETS (Emission Trading System) és a CBAM (Carbon Border Adjustment Mechanism) rendszerei alapvetően szabályozó jellegű, büntetésközpontú eszközök, amelyek célja a kibocsátások visszaszorítása a szén-dioxid árazásán keresztül. Ugyanakkor nem ösztönöznek aktívan pozitív klímavédelmi beruházásokra, és nem támogatják a vállalatokat abban, hogy proaktívan hozzájáruljanak a globális éghajlatvédelemhez.

Ezek a rendszerek komoly adminisztratív terheket is rónak a cégekre:

• A kibocsátások felmérése különösen nehéz és időigényes, ha egy vállalat többféle terméket, szolgáltatást vagy komplex beszállítói láncot működtet.

• A CBAM bevezetése újabb jelentési és megfelelési kötelezettségeket ír elő – gyakran még azokra a cégekre is, akik nem rendelkeznek elégséges belső kapacitással az életciklus-értékelések (LCA), karbonlábnyom-számítások és riportálás kivitelezéséhez.

• Az ETS kvóták és a CBAM egységek beszerzése és menedzselése szintén pénzügyi és jogi szakértelmet igényel, ami különösen a KKV-k számára jelent aránytalan terhet.

Mindezek a tényezők lassítják a valódi éghajlatvédelmi lépéseket. A cégek gyakran késlekednek a kibocsátásaik tényleges feltérképezésével, hiszen nincs elég idejük vagy eszközük ahhoz, hogy:

• pontosan meghatározzák a gyártásuk, logisztikájuk és működésük karbonlábnyomát,
• vagy azonnali, pozitív hatású ellensúlyozási intézkedéseket hajtsanak végre.

Eközben az önkéntes karbonpiac rugalmasabb megközelítést kínál: lehetőséget ad arra, hogy azonnal elinduljanak a karbonsemlegesség útján, miközben párhuzamosan zajlik a belső kibocsátáscsökkentés és a vállalati karbonlábnyom pontosítása. A karbonkreditek alkalmazása így gyors reagálást és fokozatos fejlődést tesz lehetővé – bürokratikus akadályok helyett cselekvésre ösztönöz.

A Copernicus Interactive Climate Atlas tehát nemcsak tudást ad – hanem megmutatja, hogy a változások már zajlanak. A kérdés az, mit teszünk ezzel a tudással. A vállalatok számára a karbonkreditek révén azonnali és hiteles válasz adható, míg a kötelező szabályozások csak a minimumot kérik számon – gyakran késlekedéssel, és magas költségek mellett.

Rampasek László A.