Dobogós lett 2017 a legmelegebb évek rangsorában, a második helyre került a rekordmeleg 2016 után úgy, hogy tavaly már nem melegítette az óceánt az El Nino. Ez is jelzi, hogy a rekordok eleve nem az El Nino, hanem a klímaváltozás számlájára írhatók.
2017 volt a második legmelegebb év a Földön – közölte az Európai Unió Copernicus szolgálata a világ meteorológiai szervezetei közül elsőként.
A klímaváltozást vizsgáló Copernicus adatai alapján 2017 átlaghőmérséklete 1,2 fokkal volt magasabb az iparosodás előtti átlagnál, ezzel pedig a 2016-os rekordmeleg év után az eddigi második lett, megelőzve azt a 2015-öt, amelynek őszi időjárására már hatással volt az erős El Nino.
Az adatok összhangban állnak az ENSZ Meteorológiai Világszervezetének (WMO) novemberben kiadott előrejelzésével, amelyben már dobogósként említette 2017-et, alátámasztva ezzel azt a hosszú távú folyamatot, amely az emberi tevékenységből származó üvegházhatású gázok számlájára írható, és amit túlfogyasztásunk okoz.
2017-ben is sikerült rekordokat dönteni, márciusban ugyanis először fordult elő, hogy az El Nino hatása nélkül több mint 1 fokkal volt magasabb a havi átlaghőmérséklet a korábbi évek átlagánál. A 2016-os rekordmeleget ugyanis az El Nino okozta, ezért a Copernicus szerint ennek hatása nélkül minden bizonnyal 2017 lett volna a legmelegebb év, ami leginkább arra utalhat, hogy a rekordok eleve nem az El Nino, hanem a klímaváltozás számlájára írhatók.
Az Északi-sarkvidéken a tengeri jég kiterjedése az átlag alatt volt, különösen az év eleji és év végi hidegebb időszakban, Dél-Európát pedig hosszú szárazság sújtotta, ami több területen vízhiányhoz vezetett, az Ibériai-félszigeten pedig kiterjedt bozóttüzeket okozott.
A WMO nagyjából két hét múlva teszi közzé tanulmányát a tavalyi hőmérsékleti értékekről, jelentésük brit, amerikai és japán adatokat is alapul vesz.
Forrás: MTI/fotó NOAA/grafika FNA