Megmenthető még a bolygó?

A dán zöld modell: megmenthető még a bolygó? (…valójában a bolygót nem, saját magunkat kell megmenteni. /a szerk./)

Az Insiders stábja a dániai Samso szigetére utazott. Samso vezető szerepet játszik a megújuló energiák felhasználásában, kevesebb mint öt év alatt 100 százalékos energia függetlenséget értek itt el. Az egész közösség elkötelezett a megújuló energiák mellett. A globális figyelmeztetés az egyik legsürgetőbb európai téma, ezért előkerül a parlamenti választási kampányban is. A széndioxid-kibocsátás összehangolt csökkentése valódi változást hozhatna.

A dán fiatalok változást követelnek, a tüntetéssorozatuk mottója:

Most kell tenni a klímaváltozás ellen!

Az európai parlamenti választások idején Aarhus városában tiltakoznak a politikusok ellen, akik szerintük túl lassan tesznek lépéseket a globális felmelegedés ellen. A második legnagyobb dán városban demonstráló fiatalok az úgynevezett Fridays For Future elnevezésű globális mozgalom tagjai.

– Rossz irányba mennek a dolgok. A politikusok aláírták a párizsi klímamegállapodást három évvel ezelőtt, de nem foglalkoznak vele. Nincsenek terveik, hogyan érjék el a célokat. Ezért vagyunk ma itt az utcán – mondta az egyik tüntető.

A globális figyelmeztetés az egyik legsürgetőbb európai téma, ezért előkerül a parlamenti választási kampányban is. A széndioxid-kibocsátás összehangolt csökkentése valódi változást hozhatna.

Aarhus-ból Samso-re utazott tovább a stáb. Ez a dán sziget sokat tesz a környezetvédelemért. Samso vezető szerepet játszik a megújuló energiák felhasználásában, kevesebb mint öt év alatt 100 százalékos energia függetlenséget értek itt el. Az egész közösség elkötelezett a megújuló energiák mellett.

Az egész akkor kezdődött, amikor Samso megnyert egy állami versenyt, amelyet a szigetek között hirdettek meg a széndioxid-kibocsátás csökkentésére.

A Princess Isabella az első belföldi komp, amelyet cseppfolyós természetes gázzal működtetnek. Carsten vezeti a társaságot. A dízel helyett használt cseppfolyós földgáz használatával a széndioxid-kibocsátás 15 százalékkal csökkent. A szigetlakók 30 millió euróért vásárolták a Princess Isabellát. Ebből 4,5 millió eurót fizettek az LNG hajtómű rendszerre. Arról vita van, hogy a komp helyben előállított biogázzal működjön-e az importált helyett. Ez már egy következő lépés lesz.

A sziget az utóbbi évtizedben karbonsemleges. A jövő kihívása, hogy teljesen megszabaduljanak a még mindig használt fosszilis tüzelőanyagoktól.

A helyiek tudják, sürget az idő. Első tanácskozását tartotta a nemrég alakult iskolai környezetvédelmi tanács. Ennek tagjai ezek a tizenéves fiatalok: Jonathan, Maria, Mikaela és Vilja.

JONATHAN, 16:

– Szerintem azzal kell kezdeni, hogy bezárják az olaj- és szénkitermelő helyeket, nem fúrnak többé olajért az óceánokban, és egyre több megújuló energiát kell használnunk, mint amilyen a nap és a szél energiája.

MIKAELA, 14:

– Nem kell mindig nagy dolgokra gondolni, a kis dolgok is számítanak a mindennapokban, mint például a szelektív hulladékgyűjtés.

MARIA,15:

– Elkezdtem vászonszatyrot hordani, jó dolog, hogy nem használok annyi műanyag zacskót.

JONATHAN, 16:

– Erre nem csak az egyének szintjén van szükség. A közösségnek, a városnak vagy az országnak is be kell szállnia ebbe.

VILJA, 13:

– Feltehetjük az ötleteinket az internetre, a YouTube-ra, az Instagramra vagy a Facebookra. Így az emberek látják, hogy mi törődünk ezekkel a dolgokkal.

MARIA, 15:

– Ezért jött létre ez az iskolai tanács. Új iskolaépület épül, ami olyan ökobarát lesz, amennyire csak lehet. Ha iskolai kirándulásra megyünk, ott is egyre inkább ökobarát módon viselkedünk.

MIKAELA, 14:

– Az iskolában helyi alapanyagokból készült ételek vannak, amennyire csak lehet. Nem használunk sok energiát a külföldről való importálásra, a szállításra ahhoz az ételhez, amit megeszünk itt az ebédlőben.

VILJA, 13:

– Sokkal jobb a szigetnek, ha sokat járunk biciklivel. Ami amúgy is nagyon jó.

Samso valóságos Mekkája lett az energia átalakításban érdekelt döntéshozóknak. Minden évben több százan érkeznek ide. A helyi energiaforradalom kulcsfigurája egy zöldségtermelő, akiből mára valóságos környezetvédelmi harcos lett.

– Száz négyzetméternyi napelem van a tetőn, így a ház önfenntartó. Megtermeljük a saját energiánkat. És az autó is innen töltődik. A fenntartható fejlődés egyfajta globális szimbólumává váltunk, szóval a világ minden részéről jönnek ide hozzánk. Jövő héten például az indonéz miniszterelnök lesz itt, hogy fenntarthatóbb életstílust tudjanak kialakítani Indonéziában – mondta Soren Hermansen.

– A ház egész szigetelése papírból készült, például granulált papírból, szóval ez mind újrahasznosított. A ház demonstrálja a fenntartható építőanyagok hasznosítását. Ez egy természetes ház, olyan, mintha egy nagy takaró alatt lennél, vastag falak között – mutatta Soren.

– Mi vezeti az embereket a változásra? Kell valami indok, például: kereshetek ezzel pénzt? Vagy megtakaríthatok pénzt, élhetek fenntarthatóbb módon, megváltoztathatom az életemet pozitív módon? És ha ez egyértelművé válik, akkor a változás gyorsabban eljön, mintha ezt szabályként vezetnék be vagy fölülről jövő követelésként kapnák – magyarázta Soren.

Soren mindenkit támogat, szegényeket és gazdagokat egyaránt, hogyan juthatnak társtulajdonhoz a megújuló infrastruktúrában, hogy kaphatnak kölcsönt a bankoktól. Ez utóbbit mindenki megkapta, aki kérte, mert nem kértek hitelgaranciát.

– A szélerőmű része a megoldásnak. Egyre több szélturbinát látni világszerte. Ám a szélturbinák számának növekedésével, egyre többen tiltakoznak. Túl nagyok, túl csúnyák és rontják a tájképet. Úgyhogy megosztjuk a szélturbinák szomszédságában élő emberekkel a tulajdonjogot. Így az már a sajátod lesz, és nem egy idegen, agresszív befektetés, hanem a saját berendezésed. És így hirtelen máris jobbnak tűnik és hangzik, és lesz célja is, mert részévé válsz – mesélte a férfi.

Soren megmutatta a stábnak az egyik szélturbinát belülről is. Ez a turbina csaknem 700 háztartás évenkénti fogyasztásának megfelelő energiát termel.

– Meg kell erősíteni a meglévő infrastruktúrát. Ezek a szélturbinák valószínűleg lejárnak pár éven belül, és nagyobbakat építünk majd. A következő generációs szélturbinák háromszor vagy négyszer nagyobbak lesznek. A fejlesztés gyorsan halad, és egyre több energiára van szükségünk. Tehát nincs más út – magyarázta Soren. – Ezt a szigetet 2030-ra 100 százalékig szénmentessé akarom tenni. A szállítás, az erőforrások és az áruk, minden beleszámít abba, hogy lehet fosszilis tüzelőanyag-mentes közösséget létrehozni. Optimista vagyok. Hiszem, hogy a természet segíteni fog, és ha a találékonyság és a kreativitás része az egyenletnek, úgy gondolom, találunk megoldást.

Jorgen Tranberg a sziget egyik első öko-gazdálkodója. Húsz év óta hasznosítja a nap és a szél erejét. A megújuló energiaforrásokba történő befektetéssel meggazdagodott.

– Összesen mintegy 4 millió eurót fektettem a szélturbinába és a napelemekbe itt, fele részesedésem van egy turbinában a tengeren, valamint vannak napelemeim Németországban, Belgiumban meg Olaszországban. Hét év alatt megtérült a pénzem. Ráadásul nem kell annyi olajat vennünk a Közel-Keletről vagy Putyintól és így tovább. És csökkentjük a széndioxid-kibocsátást is – magyarázta Jorgen.

Soren győzte meg az egész közösséget, hogy csatlakozzon a zöld energia forradalmához.

– Számomra ez a közös tulajdonlásról szól: a farmereké a föld, és szeretnének szélturbinát, de ezen osztozni akarnak a szomszédaikkal. Szóval ez történt ebben a programban – mesélte Soren.

– 11 szélturbina van a szigeten, és ebből kettő tulajdonjogán osztoznak. Így Samso lakossága 10 százalékának van részesedése a szélturbinákban. Nehéz itt olyan embert találni, aki ne szeretné a szélturbinákat – tette hozzá Jorgen.

Amikor Samso úgy döntött, hogy csökkenti a fosszilis tüzelőanyagokat, egyik első lépésként megszabadultak a dízelolajat felhasználó fűtőgenerátoroktól. Soren meggyőzött sok szigetlakót, hogy álljanak át a szalmával működő távfűtőrendszerre. A helyben termesztett szalma elégetésével kibocsátott szén-dioxidot a növények megkötik. Így ez egy CO2 semleges kör.

– 300 ház kapcsolódik ehhez a rendszerhez. A legtöbbje magánház, de vannak szállodák és éttermek is köztük. Ez egy vízmelegítő rendszer földalatti vízcsövekkel, ezeken keresztül 80 fokos forróvizet küldünk a házakba, ahol a fűtéshez és a mosakodáshoz is ezt használják. Amikor ez visszatér hozzánk, akkor 40 fokos, és mi újramelegítjük – magyarázta Arne Kremmer.

Brian a sziget fenntartható villamosenergia-hálózatának kitalálója. Saját kezével épített meg egy kis, de nagyerejű szélmalmot. Lévén a számok embere, egy érdekes egyenletet talált ki: a zölddé válás egyenlő a meggazdagodással. Brian egy európai pilot projekten dolgozik, amit itt tesztelnek Samso-n. Nyáron sok yacht horgonyoz itt, rengeteg energiát felhasználva. Különleges panelek és innovatív akkumulátorok egyesítésével gondoskodnak erről a szezonális követelményről. Intenzív együttműködés van más európai szigetekkel, hogy kitalálják a legjobb megoldást. Samso, Madeira és az Orkney-szigetek élen jár az európai energiaforradalomban.

– Mindegyik tartálynak van egy 80kw/h akkumulátora, és a fotovoltaikus panelek itt a kikötőben napközben töltik az újratölthető akkumulátorokat, majd este az energiafogyasztás az akkumulátorokból táplálkozik – mutatta Brian Kjaer.

A napenergiával és a szélenergiával kapcsolatos tárolási problémákat a decentralizált akkumulátoregységek csomagjai oldhatják meg. Ma ez még csak pilot projekt, amely ebben a hónapban indult. A jövőben ez a koncepció elterjedhet egész Samso-n, majd következő lépésként Dániában és így tovább. Ez az ötlet forradalmasíthatja az európai energiarendszert.

– Szeles napokon sok energiát tudunk visszaküldeni a főhálózatba. Ezért nagy akkumulátorokat tudunk használni az energia tárolására. És azután, amikor a szél alábbhagy, ezt vissza lehet táplálni a hálózatba. Amikor otthon ráteszed tölteni az elektromos autódat, azután még elkezdesz például főzni is, az energia az akkumulátorból jön, és nem a hálózatból. És ha sok háztartás működik erről a rendszerről, akkor sokkal stabilabb lesz a termelés a szigeten vagy talán az egész országban – magyarázta Brian.

A Samso-modell lemásolásával, Dánia ambiciózus akciótervet hirdetett. Miközben a sziget már széndioxid-semleges, Dánia egésze 2050-re próbál eljutni idáig. Az újabb dízelautók eladása visszaeshet 2030-ra. Hasonló terveket készítenek elő más uniós országokban is.

A középkori királyok leszármazottjaként Stefan fölépítette a saját kis királyságát, az oldtimer múzeumot. Miközben a régi típusú motorok káros tulajdonságairól magyaráz a fiatalabb generációnak, tudja, hogy ezek az autók a múlt részét képezik. Stefan megalapította a samso-i elektromos autókat vezetők szövetségét.

– Mostanra az itteni autók felének már elektromosnak kellene lenni. De ez nem valósult meg. Ez katasztrófa. Itt Samso-ben szeretnénk elsőként tesztüzemben használni az önvezető autókat, hogy megmutassuk a világnak, hogy ez a jövő. És 2030-ra meg akarunk szabadulni a dízel- és benzinmotoros autóktól – vélte Stefan Wolfbrandt.

– Amikor felnövök, elektromos autóm lesz, és így nem szennyezem a természetet, és ez jó a környezetnek, és amúgy menő is – mondta Flora, Stefan lánya.

– Olyan házban ülünk, ami alacsony energiafelhasználású, csak kevés energiát fogyaszt. Így a szén-dioxid lábnyomom kicsi. Magadat kell megváltoztatni, hogy a világ megváltozzon – tette hozzá Stefan.

Változásra van szükség a tömegközlekedésben is. A buszok még mindig régi típusú dízelmotorokkal közlekednek, még Samso-n is.

Még a gyerekektől is van mit tanulni itt. Az iskolában kis csoportokban vegyes korosztályok járnak egy osztályba, és a képzett tanárok egyénileg támogatják őket. Még a 9 éves Lyra is szolgálatban van az iskolai kantinban. Az ő korosztálya is tisztában van a globális felmelegedés veszélyeivel.

– Nagyon rossz, hogy a globális felmelegedés miatt elszáradnak a növények és a fák. És ha nincsenek állatok, akkor nincs ételünk, és azután itt a vége – mondta a kislány.

Az Európai Bizottság klímasemleges Európát szeretne 2050-re. Az Európai Parlament egyértelműen támogatja ezt a célkitűzést. De ez egy nem kötelező erejű határozat, és a döntéshozó kormányfők elnapolták, hogy egy jogilag kötelező érvényű ütemtervet dolgozzanak ki.

Helyszíni tudósítónk szerint a dán Samso megmutatja, hogy van még remény arra, hogy lelassítsuk a klímaváltozást, és csökkentsük a szén-dioxid lábnyomunkat pár éven belül. Ez tény. De egy kérdés még nyitva maradt: vajon az európai döntéshozók máshol képesek-e és akarnak-e tanulni ebből a példából. Ez nem biztos.

A közelgő európai választások döntő fontosságúak lesznek abból a szempontból, hogy Európa klímabarát lesz-e a jövőben vagy tovább halad a globális felmelegedés útján.

Forrás: Euronews