Az ENSZ COP29 klímakonferenciája a fejlődő országoknak nyújtott finanszírozás megháromszorozásáról, az életek és a megélhetés védelméről állapodott meg.
UN Climate Change News, 2024. november 24. – Az ENSZ Éghajlatváltozási Konferenciája (COP29) ma új finanszírozási céllal zárult, hogy segítse az országokat abban, hogy megvédjék népüket és gazdaságukat az éghajlati katasztrófáktól, és részesedjenek a tiszta energia boomjának hatalmas előnyeiből.
Kép: ENSZ Éghajlatváltozás | Lucia Vasquez Tumi
Az éghajlatváltozás finanszírozására összpontosítva a COP29 közel 200 országot hozott össze az azerbajdzsáni Bakuban, és áttörést jelentő megállapodást kötött, amely:
- A fejlődő országoknak nyújtott finanszírozás megháromszorozódik, a korábbi évi 100 milliárd USD-ről 2035-re évi 300 milliárd USD-re.
- Biztosítani fogja valamennyi szereplő erőfeszítéseit, hogy közösen dolgozzanak a fejlődő országoknak köz- és magánforrásokból nyújtott finanszírozás 2035-re évi 1,3 billió USD összegre történő növelésén.
A hivatalosan az éghajlatváltozás finanszírozására vonatkozó új kollektív számszerűsített cél (NCQG) néven ismert megállapodásra két hét intenzív tárgyalás és többéves előkészítő munka után került sor, egy olyan folyamat során, amely megköveteli, hogy minden nemzet egyhangúlag elfogadja a megállapodás minden egyes szavát.
„Ez az új finanszírozási cél biztosítási kötvény az emberiség számára, a minden országot sújtó súlyosbodó éghajlati hatások közepette” – mondta Simon Stiell, az ENSZ éghajlat-változási ügyvezető titkára. „De mint minden biztosítási kötvény, ez is csak akkor működik, ha a díjakat teljes egészében és időben befizetik. Az ígéreteket be kell tartani, hogy megvédjük milliárdok életét.”
„A tiszta energia fellendülése tovább fog nőni, és minden országot hozzásegít ahhoz, hogy részesüljön annak hatalmas előnyeiből: több munkahely, erősebb növekedés, olcsóbb és tisztább energia mindenki számára.”
A Nemzetközi Energiaügynökség várakozásai szerint a tiszta energiába történő globális beruházások 2024-ben először fogják meghaladni a 2 billió dollárt.
A COP29 konferencián kitűzött új finanszírozási cél a globális éghajlat-politikai fellépés terén a COP27 konferencián elért jelentős előrelépésekre épül, ahol megállapodás született egy történelmi jelentőségű veszteség- és kárenyhítési alap létrehozásáról, valamint a COP28 konferencián, ahol globális megállapodás született az energiarendszerekben a fosszilis tüzelőanyagokról való gyors és méltányos átállásról, a megújuló energiaforrások megháromszorozásáról és az éghajlatváltozással szembeni ellenálló képesség fokozásáról.
A COP29 konferencián megállapodás született a szén-dioxid-piacokról is, amit több korábbi COP-on nem sikerült elérni. Ezek a megállapodások segíteni fogják az országokat abban, hogy gyorsabban és olcsóbban valósítsák meg éghajlat-változási terveiket, és gyorsabban haladjanak előre a globális kibocsátások felére csökkentésében ebben az évtizedben, ahogy azt a tudomány megköveteli.
Fontos megállapodások születtek továbbá az átlátható éghajlati jelentéstételről és az alkalmazkodásról is, amelyeket az alábbiakban foglalunk össze.
Stiell azt is elismerte, hogy a Bakuban elért megállapodás nem felelt meg minden fél elvárásainak, és jövőre még számos kulcsfontosságú kérdésben lényegesen több munkára van szükség.
„Egyik ország sem kapott meg mindent, amit akart, és Bakut úgy hagyjuk el, hogy még rengeteg munka vár ránk” – mondta Stiell. „A sok más kérdés, amelyben előre kell lépnünk, talán nem tartozik a címlapokra, de emberek milliárdjai számára létfontosságúak. Ez tehát nem a győzelmi körök ideje, célt kell kitűznünk és meg kell kettőznünk erőfeszítéseinket a Belémbe (Brazília Belém városa COP30) vezető úton.”
A COP29 konferencián elért pénzügyi megállapodásra azért került sor, mert jövőre minden országnak szigorúbb nemzeti éghajlat-változási terveket (nemzeti szinten meghatározott hozzájárulásokat) kell benyújtania. Ezeknek az új éghajlat-változási terveknek valamennyi üvegházhatású gázra és ágazatra ki kell terjedniük, hogy a 1,5°C-os felmelegedés határértéke elérhető közelségben maradjon. A COP29 konferencián két G20-ország – az Egyesült Királyság és Brazília – egyértelműen jelezte, hogy a 3.0-s nemzeti fejlesztési tervükben fokozni kívánják az éghajlat-politikai fellépést, mivel ez teljes mértékben gazdaságuk és népük érdekeit szolgálja.
„Még nagyon hosszú út áll előttünk, de itt Bakuban újabb fontos lépést tettünk előre” – mondta Stiell. „Az ENSZ Párizsi Megállapodása az emberiség életterve, nincs más. Tehát itt Bakuban és az összes itt jelen lévő országgal együtt haladunk előre ezen az úton.”
Az alábbiakban röviden összefoglaljuk a COP29 egyéb kulcsfontosságú eredményeit.
A Párizsi Megállapodás 6. cikke
Az elmúlt két hét egyik figyelemre méltó eredménye a szén-dioxid-piacok terén elért előrelépés volt. Közel egy évtizedes munka után az országok megállapodtak azokról a végső építőelemekről, amelyek meghatározzák, hogyan fognak működni a szén-dioxid-piacok a Párizsi Megállapodás értelmében, és amelyek révén az országok közötti kereskedelem és a szén-dioxid-kibocsátási hitelesítési mechanizmus teljes mértékben működőképessé vált.
Az országok közötti kereskedelmet illetően (6. cikk (2) bekezdés) a COP29 konferencián hozott határozat egyértelművé teszi, hogy az országok hogyan fogják engedélyezni a szén-dioxid-kibocsátási egységek kereskedelmét, és hogyan fognak működni az ezt nyomon követő kibocsátásiegység-forgalmi jegyzékek. És most már biztosítékot kaptunk arra, hogy a környezeti integritás átlátható folyamat keretében végzett technikai felülvizsgálatok révén előre biztosítva lesz.
A COP29 első napján az országok megállapodtak a központosított szén-dioxid-piacra vonatkozó szabványokról az ENSZ keretében (6. cikk (4) bekezdése szerinti mechanizmus). Ez jó hír a fejlődő országok számára, amelyek az új pénzügyi forrásokból profitálhatnak. Különösen jó hír a legkevésbé fejlett országok számára, amelyek megkapják a kapacitásépítéshez szükséges támogatást, hogy megvethessék a lábukat a piacon.
Ezt a Párizsi Megállapodás szerinti jóváírási mechanizmus néven ismert rendszert a projektek szigorú környezetvédelmi és emberi jogi védelmének kötelező ellenőrzése támasztja alá, beleértve olyan biztosítékokat, amelyek biztosítják, hogy egy projekt nem valósulhat meg az őslakos népek kifejezett, tájékozott beleegyezése nélkül. Lehetővé teszi továbbá, hogy bárki, akit a projekt érint, fellebbezzen a döntés ellen, vagy panaszt nyújtson be.
A 6. cikk (4) bekezdésével kapcsolatban elfogadott szöveg szerint az ENSZ szén-dioxid-piacának egyértelműen a tudományhoz kell igazodnia. Ez azt a feladatot rója a piacot létrehozó és működtető testületre, hogy a jövőben minden munkája során a rendelkezésre álló legjobb tudományos eredményeket vegye figyelembe.
A szén-dioxid-piacokkal kapcsolatos munka nem áll meg Bakuban. Az új szén-dioxid-kibocsátási és hitelezési mechanizmust létrehozó felügyeleti szervnek a felek 2025-ig hosszú feladatlistát adtak át, és továbbra is számon kérhető lesz a felek felé.
Átláthatóság
Az átlátható éghajlat-politikai jelentéstétel nagy előrelépést tett Bakuban, amely az éghajlat-politikák idővel történő megerősítése érdekében erősebb tényekre épül, és segít a finanszírozási igények és lehetőségek azonosításában. Eddig 13 részes fél nyújtotta be első kétéves átláthatósági (BTR) jelentését, amelyet az év végéig valamennyi részes félnek be kell nyújtania. Andorra, Azerbajdzsán, az Európai Unió, Németország, Guyana, Japán, Kazahsztán, a Maldív-szigetek, Hollandia, Panama, Szingapúr, Spanyolország, Németország és Törökország élen járt az átlátható éghajlat-változási jelentéstételben, és példát mutatott másoknak. A beérkezett BTR-ek listája folyamatosan frissül itt.
Emellett a COP29 konferencián az átláthatósági tárgyalási pontok mindegyike sikeresen lezárult, és a felek elismerésüket fejezték ki a továbbfejlesztett átláthatósági keretrendszer (ETF) jelentéstételi eszközeinek időben történő befejezése, a technikai képzések, a fejlődő országoknak az ETF szerinti jelentéstételhez nyújtott támogatás, amely 2024-ben zajlott, valamint a felülvizsgálati folyamat sikeres elindítása miatt.
Összesen 42 eseményt szerveztek a #Together4Transparency, az UNFCCC együttműködési kezdeményezése keretében, amely az éghajlati átláthatóságot segíti elő a részes felekkel és a nem részes érdekelt felekkel. Ezek az események hangsúlyozták az átláthatóság létfontosságú szerepét az NDC-k és a nettó nulla pályák előkészítésében, valamint a nem részes fél érdekelt felek éghajlat-politikai intézkedéseinek elismerésében. Az események között szerepeltek magas szintű ülések, megbízásos események és képzések, amelyek célja az országok felkészítése a BTR-ekre, valamint a technikai szakértők felkészítése a közelgő felülvizsgálati folyamatra.
A REDD+ kritikus szerepét az Egyesült Királyság Nemzetközi Erdészeti Egysége 3 millió fontot ígért az ENSZ Éghajlatváltozással kapcsolatos munkájának négy éven keresztül történő támogatására. Ez a finanszírozás számos országban támogatja a REDD+ tevékenységeket, és lehetővé teszi a titkárság számára, hogy a REDD+ szakértők számára külön tereket hozzon létre a technikai párbeszédben való részvételre. Ezek az erőfeszítések várhatóan javítják a REDD+ átláthatóságát és végrehajtását, összhangban a globális felmérés azon célkitűzésével, hogy 2030-ig megállítsák és visszafordítsák az erdőirtást és az erdőpusztulást.
Alkalmazkodás
A COP29 fontos pillanat volt az alkalmazkodás szempontjából, mivel számos kulcsfontosságú eredmény született. A legkevésbé fejlett országokkal kapcsolatos kérdésekről szóló COP-határozat tartalmaz egy rendelkezést a legkevésbé fejlett országok nemzeti alkalmazkodási terveinek (NAP) végrehajtását támogató program létrehozásáról. A felek részletesen megvitatták a nemzeti cselekvési tervek kidolgozása és végrehajtása terén elért eredmények második ötéves értékelését, és ezt 2025 júniusában folytatják.
A nemzeti alkalmazkodási tervekről szóló magas szintű párbeszéd keretében a legkevésbé fejlett országok és a fejlődő kis szigetországok miniszterei, pénzügyi szakértők és nemzetközi adományozók hívták össze az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás növekvő sürgősségével kapcsolatos kérdéseket. A megbeszélések középpontjában az innovatív finanszírozás, a technikai támogatás és a gyorsított fellépés állt, hogy a nemzeti cselekvési tervek benyújtásának 2025-ös határidejét tartani lehessen. Az eseményt határozott felhívás zárta a nemzeti cselekvési tervek felgyorsítására és a tervek kézzelfogható eredményekre való átültetésére irányuló cselekvésre.
Az alkalmazkodással kapcsolatos globális célról szóló eredmény világos utat jelöl ki a COP30 felé vezető úton a mutatók munkaprogramja számára, és folyamatot biztosít a szakértők számára a technikai munka folytatásához, mielőtt átadnák a stafétabotot a részes feleknek. A COP29 elindította a bakui alkalmazkodási ütemtervet és az alkalmazkodásról szóló bakui magas szintű párbeszédet is az Egyesült Arab Emírségek keretrendszerének végrehajtása érdekében. Végezetül az eredmények növelik az ambíciót, mivel megállapodtak abban, hogy a jövőben is folytatják az átalakuló alkalmazkodást.
A COP29 döntő lépést tett az őslakos népek és a helyi közösségek hangjának az éghajlatváltozással kapcsolatos fellépésben való érvényesítése érdekében, elfogadva a bakui munkatervet és megújítva a helyi közösségek és őslakos népek platformjának (LCIPP) segítő munkacsoportja (FWG) megbízatását. Az elfogadott határozat elismeri a munkacsoport által a felek, az őslakos népek és a helyi közösségek közötti együttműködés előmozdítása terén elért eredményeket, és hangsúlyozza az őslakos népek és a helyi közösségek vezető szerepét az éghajlati válság kezelésében.
Nemek közötti egyenlőség és éghajlatváltozás
Az országok határozatot fogadtak el a nemek közötti egyenlőségről és az éghajlatváltozásról, amely további 10 évvel meghosszabbítja a nemek közötti egyenlőséggel és az éghajlatváltozással kapcsolatos, továbbfejlesztett limai munkaprogramot, megerősítve a nemek közötti egyenlőség fontosságát és a nemek közötti esélyegyenlőség általános érvényesítésének előmozdítását az egyezmény egészében.
Megállapodtak továbbá abban is, hogy a COP30-on elfogadásra kerülő új, a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó cselekvési tervet dolgoznak ki, amely meghatározza a konkrét végrehajtás irányát.
A civil társadalom részvétele, gyermekek és fiatalok
A COP29-en a világ vezetőihez csatlakozott a civil társadalom, a szubnacionális szervezetek, az üzleti szféra, az őslakos népek, az ifjúság, a jótékonysági szervezetek és a nemzetközi szervezetek. A COP29-en több mint 55 000 ember vett részt, hogy megosszák egymással ötleteiket, megoldásaikat, valamint partnerségeket és koalíciókat építsenek.
A COP29 konferencián hozott döntések újból hangsúlyozzák annak kritikus fontosságát, hogy minden érdekelt felet fel kell hatalmazni az éghajlatváltozás elleni küzdelemben való részvételre; különösen az éghajlatváltozás elleni küzdelemmel kapcsolatos cselekvés (ACE) keretében. A felek emlékeztettek az ACE-elemeknek a nemzeti éghajlat-változási politikákba, tervekbe, stratégiákba és fellépésekbe való beépítésének fontosságára, és tudomásul vették a titkárság által összeállított, az ACE-elemeknek a nemzeti éghajlat-változási tervekbe való beépítésére vonatkozó bevált gyakorlatokat tartalmazó gyűjteményt.
A COP29 jelentős mérföldkövet jelentett, mivel első alkalommal hoztak létre külön teret a gyermekek érdemi részvételének biztosítására a fiatalok által vezetett éghajlat-változási fórumon. Négy gyermek, köztük a legfiatalabb, mindössze 10 éves, moderátori és előadói szerepet vállalt, és közvetlenül kapcsolatba lépett a felekkel és a megfigyelő szervezetekkel. Részvételük rávilágított a befogadás és a generációk közötti együttműködés fontosságára az éghajlat-politikai fellépés előmozdításában.
A hivatalos tárgyalásokkal párhuzamosan a COP29 konferencián a globális éghajlat-változási cselekvési tér platformot biztosított a kormányok, a vállalkozások és a civil társadalom számára az együttműködésre és a valós éghajlati megoldások bemutatására. Ezek áttekintése és összefoglalója itt található.
A Magas Szintű Bajnokok a Marrákesi Partnerség keretében a Globális Klímacselekvésért bemutatták a 2024-es Évkönyvet a Globális Klímacselekvésről (.PDF) a COP29-en. Az évkönyv rámutat, hogy a pártokon kívüli szereplők – beleértve a vállalatokat, befektetőket, helyi szereplőket és a civil társadalmat – által végzett klímacselekvés jelentős előrelépést hoz a Párizsi Megállapodás céljai felé. Az ő részvételük most minden eddiginél fontosabb.
További információk
Simon Stiell, az ENSZ éghajlat-változási ügyvezető titkárának a COP29 konferencián tartott záróbeszédének leiratát itt olvashatja (arab, francia, portugál, orosz és spanyol nyelven is elérhető).
A COP29 határozat szövegét itt olvashatja.
Az ENSZ éghajlatváltozással kapcsolatos, a COP29-en tett éghajlat-változási bejelentések itt találhatók.
Forrás: UNFCCC
Euro Árfolyamok
A globális felmelegedés nem csupán az első számú környezetvédelmi kihívás, amivel ma szemben állunk, de egyike a legfontosabb témáknak, ami az egész emberiséget érintik…Mindenkinek ki kell vennie a részét abból, hogy felhívjuk a figyelmet a globális felmelegedésre és a problémákra, amelyekkel emberként szembe kell néznünk, hogy bolygónk jövője számára fenntartható környezetet érjünk el.
