A világnépesség 1960 óta nagyjából 2,4-szeresére nőtt,[1] míg a globális egy főre jutó karbonlábnyom kb. 1,6-szorosára.[2] A kettő együttes hatása révén az emberiség teljes karbonkibocsátása ez-idő alatt 3,84-szeresére nőtt.[3]
A népességnövekedés másfélszer jobban befolyásolta teljes karbonkibocsátás növekedését, mint az egy főre jutó karbonlábnyom-növekedés. Úgy is lehet fogalmazni, hogy a teljes karbonkibocsátáshoz a népességnövekedés 60%-ban járult hozzá, míg az egy főre jutó karbonlábnyom növekedése csak 40%-ban.
Néhány kivételtől eltekintve a fejlett országok túlnyomó többségének (fejenkénti) karbonlábnyoma nagyjából a 80-as évek óta stagnál vagy csökken.[4] Így a globális karbonlábnyom növekedését évtizedek óta a fejlődő országok „felzárkózása” adja (pl. Kína, India, Indonézia, Brazília, Pakisztán, Banglades, Etiópia, Egyiptom, Vietnam, Törökország, Irán, Thaiföld),[5] ami várhatóan a közeljövőben is folytatódni fog. Úgy tűnik, ilyen szempontból igen találó a „fejlett” jelző, mivel egy tipikus fejlett országnak már nem nő az egy főre jutó karbonlábnyoma (illetve ökolábnyoma). A „fejlődő” pedig effektíve azt jelenti, hogy egyre intenzívebben szennyez, és ha ehhez még népességnövekedés is társul, akkor halmozottan súlyosbodik a helyzet.
Forrás: TZM
[1] https://data.worldbank.org/indicator/SP.POP.TOTL…
[2] https://data.worldbank.org/indicator/EN.ATM.CO2E.PC…
[3] https://data.worldbank.org/indicator/EN.ATM.CO2E.KT…
[4] https://data.worldbank.org/indicator/EN.ATM.CO2E.PC…
[5] https://data.worldbank.org/indicator/EN.ATM.CO2E.PC…