A világ gazdálkodói nem tudnak lépést tartani az éghajlatváltozással.

Még ha a mezőgazdasági gyakorlatok alkalmazkodnak is a magasabb hőmérsékletekhez, a világ hat fő alapélelmiszer-növényéből öt súlyos veszteségeket fog elszenvedni az éghajlatváltozás miatt.

A klímaváltozás csökkenteni fogja a legtöbb alapvető mezőgazdasági termény, köztük a kukorica ellátását.
Jon Rehg/Shutterstock

A növekvő globális hőmérsékletek valószínűleg súlyos veszteségeket okoznak a világ legfontosabb növényeinek – a gazdálkodók legjobb alkalmazkodási erőfeszítései ellenére. A termésátlagok globális elemzése azt sugallja, hogy a század végére minden egyes Celsius-fok felmelegedés körülbelül 121 kilokalóriával csökkenti a naponta elérhető élelmiszert személyenként.

Egy 3°C-os felmelegedési forgatókönyv esetén – ami nagyjából a jelenlegi irányunk – “ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy mindenki lemondhat a reggeliről”, mondja Andrew Hultgren az Illinois Egyetemről (Urbana-Champaign).
Hultgren és kollégái adatokat gyűjtöttek a világ hat fő alapnövényének terméseiről, amelyek a globális kalóriák több mint kétharmadát teszik ki. “Ez az egyik legnagyobb, jelenleg elérhető nagy felbontású terméshozam adatbázis”, mondja. Információkat gyűjtöttek a helyi időjárási mintákról is 54 országból.

A kutatók ezután ezeket az információkat használták arra, hogy előrejelezzék, hogyan reagálnának a különböző növények a változó éghajlatra – és hogy a gazdálkodók hogyan alkalmazkodnának szintén. “Adatokat bányásztunk arról, hogyan reagáltak történelmileg a gazdálkodók az időjárási sokkokkra”, mondja Hultgren. Ez lehetővé tette a kutatók számára, hogy megbecsüljék, hogy a különböző mezőgazdasági alkalmazkodások, mint például a termesztett növényfajták megváltoztatása, az öntözés fokozása vagy több műtrágya használata, hogyan csökkentenék a termésváltozási veszteségeket.

A rizs kivételével minden növénynél – amely jobban növekszik, amikor az éjszakák melegebbek – azt találták, hogy a magasabb hőmérsékletek meredek veszteségekhez vezetnek. Például a globális kukoricatermés várhatóan körülbelül 12 vagy 28 százalékkal fog csökkenni a század végére – attól függően, hogy az üvegházhatású gázok kibocsátása mérsékelt vagy nagyon magas –, ahhoz képest, ami globális felmelegedés nélkül lenne.

Ezek a számok figyelembe veszik azt, hogyan alkalmazkodnának a gazdálkodók a magasabb hőmérsékletekhez, valamint a potenciálisan hasznos éghajlatváltozási hatások befolyását, mint például a növények megtermékenyítése a megnövekedett szén-dioxid szintek által. Mindkettő nagy különbséget jelent – például alkalmazkodás nélkül a termésváltozási veszteségek körülbelül egyharmaddal magasabbak lennének a század végén egy magas felmelegedési forgatókönyv esetén –, de nem ellensúlyozzák a veszteségek többségét. “Egy erős felmelegedési jövőben az ember azon kezd töprengeni, hogy az [amerikai] kukoricaövezet továbbra is kukoricaövezet marad-e”, mondja Hultgren.

Wolfram Schlenker a Harvard Egyetemről azt mondja, hogy az a következtetés, hogy a mezőgazdasági alkalmazkodások valószínűleg nem fogják kompenzálni az éghajlatváltozás miatti termésváltozási veszteségeket, egybecseng a korábbi, konkrét régiókra összpontosító eredményekkel. “Tanulmányuk (.PDF) hatalmas hozzájárulása az, hogy nem csak egy országra összpontosítottak, hanem világszerte gyűjtöttek össze adatokat”, mondja.

Ez a globális nézőpont néhány érdekes mintázatot tár fel. Például a kutatók azt találták, hogy a legnagyobb előrejelzett termésváltozási veszteségek nem az alacsony jövedelmű országokban fordulnak elő, hanem a világ viszonylag gazdag éléskamráiban, mint például az amerikai középnyugaton és Európában. “Nem alkalmazkodtak jobban hozzá, mint a szegényebb országok”, mondja Schlenker.

Michael Roberts a Hawaii Egyetemről (Manoa) azt mondja, hogy az eredmények összhangban vannak a kisebb léptékű tanulmányok eredményeivel. De rámutat, hogy hatalmas bizonytalanságok maradnak, beleértve a jövőbeli éghajlatváltozás mértékét és azt, hogyan fog reagálni a rendkívül összetett globális élelmiszerpiac.

„A rémület, hogy fogalmunk sincs” – hangsúlyozza Roberts. „Kiszámíthatatlan a helyzet, és a legtöbb rizikó a legsúlyosabb következmények felé húz. Akár minimális károk is lehetnek, de akár olyan katasztrofális veszteségek is, amelyek tömeges éhínsget okoznának. Ez arra késztetne mindenkit, hogy szerényebb legyen.”

James Dinneen írása | Forrás: NewScientist | Nature