A népességnövekedés minden válságnál súlyosabb probléma

Noha a klímaváltozás egy válság, a népesedés által jelentett fenyegetés még annál is rosszabb! Amíg a Párizsi klímacsúcs a globális felmelegedésre fókuszált, a fő probléma továbbra is az volt, hogy rövidesen 10 milliárd ember lesz a Földön.

A népességnövekedés minden válságnál súlyosabb probléma | ClimeNews

A visszatérő gondolat: beszélnünk kell a klímaválságról. Mint ahogy a világ vezetői tették a Párizsi klímakonferencián. De csak egy pontig. Mert a növekvő globális népesség hatása majdnem teljesen hiányzik nem csak a klímaváltozással kapcsolatos vitákból, hanem a biodiverzitás-vesztésről szólókból is, az élelmiszer-, és ivóvízbiztonságról szólókból, ahogy a betegségekről, szennyezésről és energiáról szóló vitákból is.

Ismerjük meg a népesedési statisztikákat az elmúlt fél évszázadból. Mindössze 50 év alatt 3 milliárdról több, mint 7 milliárdra nőtt, vagyis több, mint megduplázódott. Az, hogy ezt a hatalmas, és továbbra is növekvő népességet (átmenetileg még) etetni tudjuk, nem kismértékben köszönhető a zöld forradalomnak: vagyis a mezőgazdaság és a teljes élelmiszertermelő-rendszer iparosításának és intenzifikálódásának. (Amit végzetes módon jórészt nem megújuló forrásokra alapoztunk, mint pl. kőolaj és rétegvizek – a szerk.).

Ennyi étel előállításához rengeteg vízre van szükség. Valójában a Földön az édesvíz nagyjából 70%-át élelmiszertermelésre használjuk. És a (jégmentes) Földfelszín majdnem 40%-át most már élelmiszertermelésre használjuk.

A zöld forradalom több élelmiszert termelt, ami olcsóvá tette azt. Ennek eredményeképp – és a növekvő iparosodás és globalizáció hatására ezidő alatt – mi, európaiak, észak-amerikaiak, és japánok (vagyis a fejlett világ) sokkal több pénzt tudtunk költeni fogyasztásra. Létrehoztuk a precedens nélküli fogyasztói kultúrát – ruhák, tévék, kütyük, mobiltelefonok, autók és nyaralások terén is. (Újabban pedig Kína, India, és sok más fejlődő ország is becsatlakozott – a szerk.)

Az emberiség által gyártott és fogyasztott ételek és egyéb javak rengeteg energiát igényelnek – a nyersanyagok kitermelése, a gyártás, a szállítás, a felhasználás és a hulladékkezelés. Ennek eredményeképp az olaj-, szén-, és földgázfelhasználásunk drámaian megnőtt, hogy kielégítse az egyre növekvő energiafogyasztást. (Mindeközben egyre romlik a kitermelt fosszilis tüzelőanyagok minősége, így egyre kevesebb nettó energia jut a civilizáció számára, és vészesen közeledik az energiaszakadék, ami civilizációs összeomlást jelent – a szerk.)

És már kezdjük látni mindennek az első jeleit a létfenntartó rendszerünkön: a Földön. A mezőgazdaság belterjesítése komoly talajpusztulást eredményez, valamint a rétegvizek kimerülését a bolygó mezőgazdaságilag legintenzívebb és legfontosabb területein (pl. Kalifornia, Punjab, stb.). A mezőgazdaság, városi terjeszkedés és egyéb infrastruktúra (pl. utak, parkolók) által használt területek továbbra is hozzájárul az élőhelypusztuláshoz a Föld biodiverzitásának jelentős része számára (főleg a fejlődő országokban). Nem csak a szárazföldi ökoszisztémák pusztulnak. A Föld tengeri ökoszisztémái is gyorsan pusztulnak a túlhalászat, a szennyezés, és az óceánok elsavasodása miatt (a tengeri műanyag java pedig halászháló, vagyis szintén az emberiség élelmezéséhez kapcsolódik – a szerk.).

Az elmúlt fél évszázad alatt a növekvő népesség általi kereslet az energia iránti a légköri szén-dioxid felhalmozódásához vezetett, aminek a koncentrációja már több, mint 410 ppm – ilyen több millió éve nem volt a bolygón.

És igen, mindennek az eredménye – az emberi tevékenységnek és a fogyasztásnak – az egyre súlyosbodó klímaváltozás, ami nyilvánvaló az átlaghőmérsékletek emelkedésében, de még szembetűnőbb az extrém időjárási események, mint pl. hőhullámok, áradások és szárazságok terén. A jelenlegi klímaválság főleg a múltbéli tevékenységek következménye, amikor még 3 milliárdnál is kevesebben voltunk (képzeljük csak el, milyen súlyos hatása lesz a jóval nagyobb mostani népesség tevékenységének – a szerk.).

A kritikusai a Tíz milliárd c. könyvnek, amiben kifejtem ezt a problémát, igyekeztek emlékeztetni a tényre, hogy a termékenységi ráta 1960 óta csökken. És ragaszkodtak hozzá, hogy a technológiai fejlesztéssel mindenképp megoldjuk a problémákat, amikkel szembesülünk. És hogy ezért vészmadárkodom, amikor azt állítom, hogy a klímaváltozás az ökoszisztémák pusztulása, a talajpusztulás, valamint az élelmiszer-, és ivóvízbiztonság kockázatai súlyosbodnak. Tisztában vagyok vele, hogy a globális termékenységi ráta csökken. Ugyanakkor nem elég gyorsan, mert a népesség több, mint kétszeresére nőtt az elmúlt 50 év alatt, miközben a termékenységi ráta csökkent, és az ENSZ előrejelzései alapján néhány éven belül elérnénk a 10 milliárdot (föltéve, hogy addig nem következik be a globális civilizációs összeomlás – a szerk.).

Továbbá, a népesség sok országban gyorsan nő. Az ENSZ (egyszerű projekciói) szerint az elkövetkező 80 évben Afganisztán népessége 242%-kal nőne, Iraké 344%-kal, Nigériáé pedig több, mint 400%-kal – potenciálisan meghaladva a 900 milliót – Malawi és Niger lakossága pedig több, mint 700%-kal. Ez nem csupán egy „fejlődő országbeli” probléma. Az Egyesült Államok lakossága 40%-kal nőne az elkövetkezendő 80 évben, 315 millióról 450 millióra. (Ugyanakkor az ilyen távoli jövőbe mutató projekciók fenntartással kezelendők, mivel nem veszik figyelembe a természeti erőforrások fogyását).

A legtöbb bizonyíték azt mutatja, hogy az „üzlet, mint általában” forgatókönyv fog megvalósulni a növekedés és fogyasztás terén, ami minden problémánk súlyosbodásához vezet.

Az USA kormányának Energiainformációs Ügynöksége, a globális energia iránti szükséglet várhatóan háromszorosára nőne az évszázad végére, mivel a népesség és a fejenkénti energiafogyasztás is gyorsan növekszik, melynek jelentős része olaj, szén és földgáz, még a legoptimistább megújuló energia növekedési forgatókönyvek szerint is. (Bár a természeti erőforrások végessége miatt az évszázad végéig tartó növekedés valószínűtlen – a szerk.).

Az élelmiszer iránti kereslet 2050-re megduplázódna a növekvő népesség és az egy főre jutó fogyasztás növekedése miatt – különösen amiatt, hogy egyre több ember térne át a húsalapú étrendre. Az úgynevezett „racionális optimisták” azt állítják, hogy ez a kereslet könnyedén kielégíthető további jelentős mezőgazdasági területek bevonásával, a jelenleg is zajló zöld forradalom „csodájának” köszönhetően.

Ám  ez az álláspont figyelmen kívül hagyja a tényt, hogy a talajpusztulás egyre gyorsabb a világban; hogy a világ számos haszonnövénye egyre inkább ki van téve az újonnan megjelenő (főleg) gombás kórokozóknak; és hogy a klíma-, és mezőgazdasági modellek, melyek a jövőbeli klímaváltozással összefüggésbe hozható extrém időjárási események száma pusztító hatással lesz a terményekre a világ számos területén. (Ahogy figyelmen kívül hagyja az egyre súlyosbodó ivóvízválságot és a várható energiaválságot is.)

Valóban számos oka van, hogy nyugtalanság fogjon el azzal kapcsolatban, hogy precedens nélküli élelmiszerválságok elé nézünk a következő évtizedekben, amik rendkívül súlyos kockázatot jelentenek százmilliók, talán milliárdok egészsége számára. Továbbá a világ számos részén, ahol továbbra is zajlik a népességrobbanás, egyre több ember él majd csirkék és sertések közvetlen közelében (nem is beszélve a vadállatok növekvő fogyasztásáról, mint pl. majmok, denevérek, énekesmadarak, stb.) És ennek egyik következménye, hogy nagyban megnő a kockázata, hogy új vírusok lépik át az ún. „fajkorlátot”, és vezetnek valóban rémisztő globális járványokhoz (lásd: madárinfluenza, koronavírus, stb.)

Figyelemre méltó, hogy kollektív módon úgy tűnik, tagadni akarjuk mindezt: hogy mi magunk vagyunk a század fő problémáinak okozói; hogy amint tovább zajlik a növekedés, ezek a problémák súlyosbodni fognak. A klímaválság, az extrém időjárási események, a szennyezés, az ökoszisztémák pusztulása – a túlélésünket biztosító komplex rendszer minden egyes elemének alapvető megváltozása – a növekvő emberi népesség tevékenységéből fakad.

Nincsenek egyszerű megoldások, de a párizsi klímacsúcson részt vevő vezetők még hozzá sem kezdhetnek a klímaválság megoldásához, amíg fel nem ismerik, hogy annak okozója – a növekvő népességünk – egy még nagyobb válságot eredményez.

Írta: Stephen Emmott
Fordította: Kántor Sztella Nóra

Eredetileg megjelent: 2015 December 4.
Utoljára módosítva: 2018 Február 18.

Forrás: The Guardian
A téma Magyar szakértője a BOCS Civilizációtervezés Alapítvány


Ahogy az éghajlati válság fokozódik...

...a megalapítása óta karbonsemleges módon fenntartott ClimeNews – Hírportál nem marad csendben, számára a környezettel kapcsolatos beszámolás prioritás. Az éghajlati veszélyről, a természetről és a légköri szennyezésekről szóló jelentéstétel olyan nagy hangsúlyt kap, amelyet megérdemel. A ClimeNews tudja és elismeri, hogy korunk meghatározó kérdése az éghajlati veszély. Olyan – még tabunak számító – információkat és összefüggéseket, amelyeket más médiák gyakran nem jelentetnek meg, azt mi megírjuk. A fajunk és a bolygónk számára ebben a kulcsfontosságú időben szándékunkban áll az olvasókat tudományos tényekre alapozott veszélyekről, következményekről, és megoldásokról tájékoztatni, nem politikai előítéletekre vagy üzleti érdekekre befolyásolva.

Hónapról hónapra a cikkek olvasói teszik lehetővé, hogy a ClimeNews újságírás mindenki számára nyitva maradjon. Úgy gondoljuk, hogy mindenki megérdemli a tényadatokhoz való hozzáférést, függetlenül attól, hol élnek, vagy mit engedhetnek meg maguknak. Függetlenségünk azt jelenti, hogy szabadon kivizsgálhatjuk és megtámadhatjuk a hatalomban lévő személyek mulasztásait. Tájékoztatjuk olvasóinkat a környezeti veszélyekről tudományos tények alapján, nem üzleti vagy politikai érdekek által vezérelt módon. Számos fontos változtatást végeztünk stíluskalauzunkban annak érdekében, hogy az általunk használt nyelv pontosan tükrözze a környezeti katasztrófát.

A ClimeNews - Hírportál úgy véli, hogy az éghajlati válsággal szembeni problémák rendszerszintűek, és alapvető társadalmi változásokra van szükség. Jelentéseket készítünk az egész világon élő egyének és közösségek, vállalatok erőfeszítéseiről, akik félelem nélkül állást foglalnak a jövő generációi számára és az emberi élet megőrzéséért a Földön. Azt akarjuk, hogy történeteik inspirálják a reményt. Jelentést készítünk a szervezetünkben elért haladásunkról mi is, mivel fontos lépéseket teszünk a környezetre gyakorolt ​​hatásaink kezelésére.

Reméljük, hogy ma fontolóra veszi a ClimeNews - Hírportál nyitott, független újságírás, jelentések támogatását. Az olvasók minden támogatása, akár nagy, akár kicsi, nagyon értékes. Támogasson minket szabadon megválasztott összeggel egy biztonságos rendszeren keresztül - és csak egy percig tart. Köszönjük.

ClimeNews TÁMOGATÁS

Amennyiben szeretnél értesítéseket kapni az új cikkek megjelenéséről, add meg az emailcímedet.

Mit jelent ez? Kapni fogsz egy rövid értesítést az új cikk címéről és pár mondatos rövid tartalmáról. Amennyiben érdekel a cikk, az ott található linkre kattintva felkeresheted a Hírportálunkat.