A bolygó állapotáról adott e havi helyzetjelentésünkben a vulkánok szerepét vizsgáljuk a klímaváltozásban. A spanyol szigetről, La Palmáról tudósítunk, amelyet az elmúlt hetekben beborított a láva, a hamufelhő és a savas eső. Vajon ezeknek a vulkánokból eredő gázoknak van-e hosszú távú hatása a légkörünkre?
Climate Now című műsorunkban először az aktuális klímaváltozási adatokat ismerhetik meg, a Copernicus Klímaváltozási Szolgálat segítségével.
Világviszonylatban 2021 decembere 0,3 Celsius-fokkal haladta meg az 1991 és 2020 közötti időszak átlagát, ezzel a hatodik legmelegebb december volt. Európában szembetűnő volt a hőmérsékleti kontraszt. Nyugat- és Dél-Európában az átlagosnál jóval melegebb volt a múlt hónapban, olyannyira, hogy az Egyesült Királyságban Bala új rekordot döntött, 16,5 fokos szilveszteri meleggel.
Közben Skandináviában, a Baltikumban és Észak-Oroszországban a szokásosnál hidegebb volt. Svédországban ez volt az első átlagosnál hidegebb december 2012 óta.
2021-gyel a hátunk már megtudhatjuk, hogy a tavalyi év hogyan illeszkedik az 1970 óta tartó általános felmelegedési trendhez: 2021 egyike volt a hét legmelegebb évnek, de valamivel hűvösebb volt, mint az előző évek.
A vulkánok által kibocsátott gázok szerepe
A múlt hónapban, amikor a La Palmán lévő vulkán kitörése még javában zajlott, elindultunk a Kanári-szigetekre, hogy utánajárjunk.
Egy olyan országúton jártunk, amely a La Palma vulkán körüli biztonsági zóna szélén tökéletes megfigyelőpont Ana Pardo Cofrades és Catherine Hayer vulkanológusok számára. A kitörés szeptemberi kezdete óta mérik a kibocsátott kén-dioxid, szén-dioxid és egyéb gázok mennyiségét.
A gázok azonban kevesebb problémát okoztak La Palma lakosságának, mint a láva és a hamu. Háromezer épületet tönkretett a lávafolyam, és a finom hamu egyszerűen mindenhol ott van.
– Szerkezeti károsodások keletkeztek az épületekben. Az elektromos hálózat is megrongálódott a hamu miatt. Savas eső is esik. Tehát a környéken komoly gondokat okozott mind a hamu, mind a savas eső, és ezek hatással voltak a banánültetvényekre – magyarázták a vulkánkutatók.
A savas esőt a kén-dioxid, a vulkán által kibocsátott rendkívül reaktív gáz okozza. A kén-dioxid ronthatja a levegő minőségét, nagyobb kitörések esetén pedig apró részecskéket képez, amelyek rövid távon hűtő hatást gyakorolhatnak az éghajlatra.
Az emberi kibocsátás töredéke
De mi a helyzet a vulkán szén-dioxidjával? Mennyire jelentős az üvegházhatású gázok kibocsátása La Palmából?
Omaira Garcia kutató Tenerife szigetén észlelte a szén-dioxid kiugrását a kitörés során:
– A szén-dioxid koncentrációja jelentősen megnőtt. De azt is hangsúlyozni kell, hogy ez jól körülhatárolható helyen történt, és nagyon rövid ideig – mondta a kutató.
A kitörés csúcspontján a vulkán napi 3000 tonna szén-dioxidot bocsátott ki. Lehet, hogy soknak hangzik, de az emberi kibocsátáshoz képest kevés.
– Ha ezt összehasonlítjuk például a légi közlekedés által kibocsátott értékkel, amely napi 330 000 tonnát tesz ki, akkor egy olyan kicsi vagy közepes méretű vulkán, mint a La Palmán lévő, ennek csupán a század részét bocsátja ki. És ez csak a légi közlekedés. Szóval teljesen elhanyagolható – magyarázta Omaira Garcia.
Vagyis a világ összes vulkánjának szén-dioxid-kibocsátása kevesebb mint egy százaléka az emberek által termelt mennyiségnek.
– A vulkánok régebb óta léteznek, mint mi. A klímaváltozás pedig csak az ipari forradalommal kezdődött. Szóval nem hiszem, hogy a vulkánokat hibáztatnunk kellene ezért az éghajlatváltozásért – foglalta össze Ana Pardo vulkanológus.
Forrás: ClimateNow | Copernicus
Euro Árfolyamok
A globális felmelegedés nem csupán az első számú környezetvédelmi kihívás, amivel ma szemben állunk, de egyike a legfontosabb témáknak, ami az egész emberiséget érintik…Mindenkinek ki kell vennie a részét abból, hogy felhívjuk a figyelmet a globális felmelegedésre és a problémákra, amelyekkel emberként szembe kell néznünk, hogy bolygónk jövője számára fenntartható környezetet érjünk el.
