A Schneider Electric és a Climeworks megállapodása közelebbről.

A Schneider Electric nemrégiben bejelentette, hogy a Climeworks-szel közösen 31 ezer tonna légköri szén-dioxidot kíván eltávolítani 2039-ig. Ez vajon valódi klímavédelem?

A sajtóközlemény (.PDF) szerint ez a lépés része annak a hosszú távú stratégiának, amelynek célja a nettó zéró kibocsátás elérése 2050-re. A bejelentés elsőre ígéretesnek tűnik, de ha mélyebbre ásunk, felmerül a kérdés: valódi fenntarthatósági törekvésről van szó, vagy csupán zöldre festett PR-kampányról?

A számok mögött: 31 ezer tonna CO₂

A Climeworks három technológiát alkalmaz a szén-dioxid eltávolítására: közvetlen levegőből történő kivonás (DAC), bioenergia szénmegkötéssel (BECCS), valamint gyorsított kőzetmállás (ERW). Ezek a módszerek valóban ígéretesek, de jelenleg még korlátozott kapacitással működnek. A 31 ezer tonna CO₂ eltávolítása 14 év alatt – egy globális vállalat esetében – inkább szimbolikus, mint jelentős lépés. Esetleg, valódi klímavédelem?

Hiányzó transzparencia

A sajtóanyag nem tartalmaz adatokat a Schneider Electric aktuális kibocsátásáról, így nehéz megítélni, hogy a 31 ezer tonna milyen arányban áll a vállalat teljes karbonlábnyomához képest. A Scope 1 és 2 kibocsátások 90%-os csökkentését 2030-ra ígérik, de a Scope 3 – az értékláncban rejlő kibocsátások – kezeléséről kevés konkrétum hangzik el.

A termodinamika törvényei nem alkuképesek

A vállalat által propagált technológiai megoldásokkal kapcsolatban érdemes felidézni a termodinamika második főtételét, amely kimondja: minden energiaátalakulás során nő az entrópia, azaz a rendezetlenség. Ez azt is jelenti, hogy nem lehet olyan gépet készíteni, amely eltakarítja azt a szemetet, amelyet a gép készítésével hoztunk létre. Más szóval: nem lehet gépekkel „visszacsinálni” a szennyezést anélkül, hogy újabb energia- és erőforrás-felhasználással ne járna. A CO₂ kiszivattyúzása a levegőből hatalmas energiaigényű folyamat, amely önmagában is újabb kibocsátásokat generálhat – különösen, ha az energiaforrás nem 100%-ban megújuló.
Ez a fizikai törvényszerűség alapjaiban kérdőjelezi meg azokat az elképzeléseket, amelyek szerint technológiai megoldásokkal „kitakaríthatjuk” a múlt szennyezését anélkül, hogy közben újabb problémákat generálnánk.

PR-díjak és jövőbeli ígéretek

A dokumentum hangsúlyozza a Schneider Electric díjait és elismeréseit, mint például a TIME magazin fenntarthatósági rangsorát. Ezek a címek kétségtelenül növelik a vállalat reputációját, de nem helyettesítik a transzparens, mérhető környezeti teljesítményt. A „Life Is On” szlogen és a „jövőformáló küldetés” kifejezések inkább marketingfogások, mintsem objektív értékelések. Vagy ez is valódi klímavédelem?

Greenwashing gyanúja

A greenwashing – azaz a környezetbarát imázs mesterséges építése – jelei több ponton is tetten érhetők:

• Távoli célok (2050), kevés jelenidejű intézkedés
• Technológiai megoldások túlhangsúlyozása, miközben azok még nem skálázhatók
• Pozitív nyelvezet, kevés konkrét adat
• Díjak és elismerések hangsúlyozása a valódi hatás helyett
• A fizikai törvények figyelmen kívül hagyása

Miért érezhető “Greenwashing Szagúnak”?

1. A Fókusz Eltolása: A kommunikáció teljes egésze arról szól, hogy “mennyit megtakarítunk másoknak“, miközben eltakarják, hogy “mennyi a közvetlen kibocsátásuk“. Ez klasszikus taktika a figyelem elterelésére.
2. A Hiányzó Kontextus: A “x%-os csökkentés” jelentőségét nem lehet értékelni, ha nem tudod, hogy x%-a minek. Egy hatalmas alapkibocsátás 22%-a más, mint egy kicsié.
3. A “Hős” Narratíva: A vállalatot a klímaválság megoldójának állítják be anélkül, hogy teljes képet adnának a saját szerepükről a problémában.

Mit tehetnek a cégek a valódi fenntarthatóságért?

A valódi környezeti felelősségvállalás átlátható, mérhető és jelenidejű lépéseket tartalmaz. A vállalatoknak nemcsak a jövőre kell ígéreteket tenniük, hanem a jelenben is cselekedniük kell – például a kibocsátás csökkentésével, a beszállítói lánc átalakításával, és a körforgásos gazdaság elveinek alkalmazásával.

Megkeresés és válasz nélkül maradt kérdések

A Schneider Electric magyarországi képviseletétől szerettünk volna további részleteket megtudni arról, hogy a vállalat konkrétan hogyan illeszti be a Climeworks-szel kötött megállapodást a saját karbonsemlegességi stratégiájába, valamint hogy mekkora arányt képvisel a 31 ezer tonnás vállalás a cég teljes kibocsátásához viszonyítva.
Levelet küldtünk Tengelits Andrásnak, a Schneider Electric fenntarthatósági és kommunikációs területért felelős vezetőjének, azonban a megkeresésünkre a mai napig nem érkezett válasz.

Ez a hallgatás tovább erősíti a transzparencia hiányának gyanúját – márpedig a klímavédelemben a hitelesség éppen az átlátható, ellenőrizhető adatokon múlik. Amíg ezek nem állnak nyilvánosan rendelkezésre, addig a Schneider Electric és a Climeworks partnersége inkább kommunikációs gesztusnak, mintsem valódi, mérhető klímavédelmi eredménynek tekinthető.

Rampasek László A.