Tudta, hogy a megemelkedett szén-dioxid-szintje (CO2) rombolja a kognitív képességeinket?
A mai világban ez annál is inkább riasztó, mivel időnk 90%-át zárt térben töltjük; rossz levegőminőségű és szellőzésű helyiségekben. Néhány évvel ezelőttig köztudott volt, hogy a szén-monoxid és más VOC-k (illékony szerves vegyületek) olyan problémákat okoznak, mint az asztma. A CO2-t figyelmen kívül hagyták, és nem tekintették olyan gáznak, amely káros lehet. Pedig sokféle kutatás mást állapított meg.
A változó életmóddal hajlamosak vagyunk arra, hogy időnk 90%-át zárt térben töltsük. Ezért a korábbinál is fontosabb, hogy a beltéri levegő minősége egészséges legyen, és a CO2 szintje ne haladja meg a 600 ppm-et. Tanulmányok kimutatták, hogy egy nap többször is előfordul, hogy a CO2 szintje egy helyiségben 1000 ppm-re vagy még magasabbra emelkedik. Ez valóban egészségtelen szén-dioxid-szint, és aggodalomra ad okot.
Az Environmental Health Perspectives (https://ehp.niehs.nih.gov/doi/epdf/10.1289/ehp.1510037 (.PDF)) című szaklapban megjelent tanulmány szerint a beltéri levegő minőségének szerény mértékű változása is jelentős hatással van az ember döntéshozatali képességére. Ebben a vizsgálatban 24, különböző foglalkozású személyt kértek meg arra, hogy 6 teljes munkanapon keresztül reggel 9-től délután 5-ig egy ellenőrzött környezetben tartózkodjanak. A teljes vizsgálati időszak 2 hétig tartott.
A résztvevőket két, egyenként 12 fős csoportra osztották, és két szomszédos szobában tartották őket. Mindkét szobában ugyanazok a bútorok, laptopok, fülkék és egyéb irodai berendezések voltak. Ezzel akarták biztosítani, hogy más tényezők ne befolyásolják a vizsgálat eredményeit. Az egyik szobát zöld színnel jelölték, és jó szellőzéssel rendelkezett, míg a másikban a CO2 szintje megemelkedett, de nem a megengedett határértékek fölött, hanem a szokásos beltéri értéken. A vizsgálat elemzői vakok voltak a vizsgálati körülményekre, amikor elemezték az adatokat, így nem volt esélye az eredmények torzításának.
A résztvevők kognitív képességeit minden nap délután 3 óra körül tesztelték. Valós élethelyzeteket kaptak (egy példa a helyzetre: ha Ön lenne a város polgármestere, milyen változásokat hozna a városában), és a válaszokat később szoftver segítségével elemezték. A kilenc paraméter, amelyet a résztvevők teszteltek, a következő volt:
- Az a képesség, hogy bármikor képesek legyenek döntéseket hozni;
- A kívánt célt elérő döntések meghozatalának képessége;
- A környezetre való odafigyelés képessége;
- Az adott feladatok elvégzésének képessége;
- A vészhelyzetre való reagálás képessége;
- Az információgyűjtés képessége;
- Az összegyűjtött információk adott célokra való felhasználásának képessége;
- A képesség, hogy többféle lehetőség és több dimenzió felhasználásával hozzon döntéseket;
- Az összetett gondolkodás képessége.
A vizsgálat eredményei elképesztőek voltak. Az emelkedett CO2-szinteken dolgozó résztvevőknél jelentős nehézségeket tapasztaltak a döntéshozatali képességek és a gondolkodási képességek terén. A zöld épületben résztvevők kognitív pontszámai 61%-kal magasabbak voltak, mint a hagyományos épületekben résztvevőké, a zöld + épületben résztvevők kognitív képességei pedig elérték a 101%-ot.
Mi az oka tehát a kognitív képességek romlásának? Az orvosi kutatások szerint a vér megnövekedett CO2-szintje csökkenti az agyi oxigén-anyagcserét. Egyszerűen fogalmazva, az agy oxigénhiányossá válik, ami hatással van a gondolkodási képességeinkre. Jól dokumentált tény, hogy a magas széndioxidszint mit tesz az aggyal. Az űrutazás, a búvárkodás, a tűzoltás, a repülőgépek és a tengeralattjárók olyan példák, ahol a magas szén-dioxid-szint halálos áldozatokhoz vezetett.
A szén-dioxid feloldódik a vérünkben, és a vérünkben lévő vízzel reakcióba lépve szénsavat hoz létre. Ez viszont hidrogén- és bikarbonátionokká oldódik. Ha vérünkben megnő a hidrogénionok koncentrációja, a vér savassági szintje megemelkedik, és elektrolitegyensúlyhiányt hoz létre, ami fokozott kellemetlenséget és a szellemi teljesítőképesség csökkenését okozza. Ha már néhány óra munka után fáradtnak érzi magát (amikor pihentető éjszakája volt), álmosnak érzi magát a munkahelyén, és nem tud koncentrálni az előadásokra, az azt jelentheti, hogy a beltéri levegő minőségét CO2 szempontjából ellenőrizni kell.
Az emberek érvelhetnek azzal, hogy minden nap legalább egy órát a szabadban töltenek, de vajon ez segít? A jelenlegi életmódunkkal a legtöbben az alvás mellett az ébren töltött időnk 90%-át is beltérben töltjük. Akár otthonról, akár irodáról van szó, a bent keringő levegő minősége rossz lehet, és koncentrált mennyiségű szén-dioxidot tartalmazhat. Tehát függetlenül attól, hogy hány órát tölt a szabadban, ha a beltéri levegő minősége nem egészséges, a végén rosszul érzi magát.
Hogyan javítható a beltéri levegő minősége? A beltéri levegő minőségének javítása fontos, és íme néhány egyszerű és hatékony módszer a beltéri levegő minőségének javítására és a szén-dioxid-koncentráció csökkentésére.
- Gondoskodjon arról, hogy otthonában vagy irodájában rendszeresen friss levegőhöz jusson. Ha naponta kétszer-háromszor néhány percre kinyitja az ablakokat, nagymértékben javíthatja a levegő minőségét.
- Néhány, különösen éjszaka oxigént kibocsátó szobanövény tartása segít javítani a levegő minőségét azáltal, hogy a naplemente után is elnyeli a szén-dioxidot. Az Aloe Vera, a peepal, a Tulsi (indiai bazsalikom) és a Gerbera néhány példa erre.
- Győződjön meg róla, hogy senki sem dohányzik a beltérben. A beltéri levegő minősége a másodlagos füsttől rosszabbá válik, és ez jelentősen hozzájárul a beltéri levegőszennyezéshez.
- Az elszívó ventilátorok beszerelése, különösen a konyhákban, segít csökkenteni a főzés során felszabaduló szén-dioxidot. Annak biztosítása, hogy a főzés során felszabaduló füst ne keringjen a beltérben. Az elszívók hiánya növeli a szén-dioxid szintjét. Ez különösen fontos a kisebb éttermek és házak esetében.
- A HVAC (fűtés, szellőztetés és légkondicionálás) rendszeres karbantartása biztosítja, hogy a beltérben ne halmozódjon fel a CO2.
Itt az ideje, hogy kezünkbe vegyük az irányítást, és tegyünk valamit a megnövekedett szén-dioxid-szintek ellen, ha nem akarunk egy butább, alacsony IQ-szinttel rendelkező következő generációt. A normális emberek IQ-ja 100 és 130 között van. A 70-es vagy annál alacsonyabb IQ-val rendelkező emberek szellemi fogyatékosnak számítanak. Tehát a megnövekedett CO2-szint miatt az IQ akár csak 5 ponttal való csökkenése sokkal több embert fog a “szellemi fogyatékos” címke alá sorolni, hacsak nem teszünk azonnal lépéseket. Tehát ha legközelebb álmosnak érzi magát, vagy nem tud koncentrálni egy előadáson vagy az irodában, tudnia kell, hogy a bűnös valószínűleg nem a megbeszélés vagy előadás témája, hanem a levegő minősége.
Tények a WeDontHaveTime-ról:
A We Don’t Have Time jelenleg a világ legnagyobb közösségi médiahálózatát építi az éghajlatvédelmi akciókért. Együtt megoldhatjuk az éghajlati válságot. De kifutunk az időből. Iratkozzon fel hírlevelünkre a WeDontHaveTime oldalon. Csatlakozzon a mozgalomhoz a kiáltványunk elolvasásával, a blog követésével és a cselekvéssel – vagy egyszerűen csak élvezze, hogy itt láthatja a hatásunkat és a hatókörünket. Weboldal: www.wedonthavetime.org
Euro Árfolyamok
A globális felmelegedés nem csupán az első számú környezetvédelmi kihívás, amivel ma szemben állunk, de egyike a legfontosabb témáknak, ami az egész emberiséget érintik…Mindenkinek ki kell vennie a részét abból, hogy felhívjuk a figyelmet a globális felmelegedésre és a problémákra, amelyekkel emberként szembe kell néznünk, hogy bolygónk jövője számára fenntartható környezetet érjünk el.
