Ahogy a megélhetési mód fejlődött (gyűjtögetés, vadászat, később legeltetés, még később földművelés), az eltartóképesség növekedett. Az ember – mint minden biológiai lény – korlátlanul szaporodott, ezért létszámát ugyanúgy az éhínség stb. szabályozta, mint más állatokét.
Az élőlények korlátlan szaporodását a természetes ellenségek is szabályozzák. Az ember túlerőbe került természetes ellenségeivel szemben, így maga az ember vált az ember legerősebb ellenségévé. A túlnépesedés szűkösséget okoz, azaz az emberek közti erőszaknak ez a fő oka. Az emberi leleményesség bármily gyorsan is emelte az eltartóképességet, a korlátlan szaporodás ösztöne azonnal túlhasználta a keletkezett lehetőséget és mindig túlfeszítette a húrt. Az emberek közti erőszak is végigkíséri az ismert történelmet. Minden élőlény mindig túlnépesedik, csak a természetes ellenségei, a betegségek és a terület eltartóképessége, azaz az éhhalál szabályozza a létszámot. Az emberi létszámot is ezek szabályozzák kegyetlenül, ha az ember nem szabályozza maga.
Csak címszavakban, mondatokat idéztem Simonyi Gyula (BOCS Civilizációtervezés Alapítvány) több mint 10 évvel ezelőtti munkájából, amit teljes terjedelemben itt tud tanulmányozni a téma iránt érdeklődő olvasó. Az emberi faj létszámának alakulása.
RL














































A globális felmelegedés nem csupán az első számú környezetvédelmi kihívás, amivel ma szemben állunk, de egyike a legfontosabb témáknak, ami az egész emberiséget érintik…Mindenkinek ki kell vennie a részét abból, hogy felhívjuk a figyelmet a globális felmelegedésre és a problémákra, amelyekkel emberként szembe kell néznünk, hogy bolygónk jövője számára fenntartható környezetet érjünk el.







