TÖBB NÖVEKEDÉS = ÖSSZEOMLÁS

Ezen a 2019. december 4-i, szerdai napon, a COP25-ön rögzített programban azt a kínzó ismeretet tárjuk fel, hogy a ténylegesen a TERMÉSZETNEK HELYRE VAN SZÜKSÉGE a prosperálásához, s hogy MI EMBEREK IS TOVÁBB LÉTEZHESSÜNK.

Amy Lewis, a WILD FOUNDATION-től elmagyarázza, MIÉRT van szüksége a természetnek a FÖLD TERÜLETÉNEK A FELÉRE, hogy életképes maradjon. Barátaink, Gert-Peter Bruch és Mindahi Batista, az Anyatermészetet Védők Szövetségének ( Alliance of Mother Nature’s Guardians ) tagjai vitatják meg a tagok vállalta ígéretek alapelveit, amelyeket már az óvodában helyesen kellene tanítani.

“A PÁRIZSI MEGÁLLAPODÁS EGY KERESKEDELMI MEGÁLLAPODÁS VOLT” – Gert-Peter Bruch

Képaláírás-szerző (Magyar) Dávid Zsuzsa
Forrás: UPFSI

Videóátirat:

Üdvözöljük a Tudósok Figyelmeztetése.TV egy másik epizódjában Regina Valdez társigazgatóval, én Patrick Lincoln vagyok.

Élőben jelentkezünk az ENSZ COP25 klímatárgyalásról, Spanyolországból, Madridból.
A mai vendégeink: Amy Lewis, aki a Vadon Alapítvány (Wild Foundation) Szervezési- és Kommunikációs alelnöke, valamint Gert-Peter Bruch, és Mindahi Bastida, akik az Anyatermészetet Védők Szövetségének (Alliance of Mother Earth) alapító tagjai.

A mai program címe: TÖBB NÖVEKEDÉS = ÖKOLÓGIAI ÖSSZEOMLÁS

Amy Lewis vagyok, társadalomtudós, és természetvédő. Egy olyan nemzetközi csapattal dolgozom, amely az emberiség jövőjének érdekében 2030-ig a Föld szárazföldjeinek, és vizeinek legalább a felét meg akarja védeni.

Azért vagyok ma itt, hogy gazdasági érvet hozzak fel az ambíció, és a józan ész nevében, mivel ez a két tulajdonság jellemző a fajunkra.
Az ember legfontosabb, a természethez fűződő kapcsolatára vonatkozóan fel kell tennünk egy nagyon sürgető kérdést:

Mekkora vad természetre van szüksége az emberiségnek, hogy túléljen, valóban túléljen?

Az elmúlt négy évtizedben tudományos egyetértés alakult ki mind a modern, mind a hagyományos tudományágakban.

Az egyik következtetés az, hogy a bolygó életet fenntartó rendszerei, az „élő motor”, amely több százmillió év alatt állított elő mindent, amire az élethez szükség van – oxigén, csapadék, termékeny talajok – ezek a rendszerek csak akkor működhetnek hatékonyan, ha a Föld szárazföldjeinek, vizeinek legalább a fele érintetlen marad.

Sőt, abban is megegyezés van, hogy a természet felét tartalékolnia kell az emberiségnek NAGYON RÖVID IDŐKERETEN BELÜL.

A következő 10 évben cselekedni kell, azért, hogy elkerüljük az ökológiai katasztrófának azt a nagyságrendjét, melynek még soha nem voltunk tanúi.

A tény az, hogy a legjobb szövetségesünk a klímaváltozás enyhítése, a hatodik tömeges kihalás megállítása, az emberi lét biztonság stabilizálása érdekében: az érintetlen természet.

Ezen felül, a megegyezés, amely erről beszélni született, “meghaladja” az intézményi, az állampolgársági, és meghaladja a kultúrák szintjét is.

A Bering-tengeri őslakos vezetők támogatják ezt a megoldást, ugyanígy az evolúciós biológia professzorai a világ néhány legszínvonalasabb egyeteméről.

Mégis, az ENSZ-nek a klímáról, vagy a biológiai sokféleségről szóló egyezményeiben egyetlen egy javaslat sem sürgeti a Föld szárazföldjeinek és vizeinek 50%-t szolgáló védelmét 2030-ra. Miért?
Nos, a leggyakrabban említett indok az, hogy túlságosan nagyratörő ez a terv. Úgy gondoljuk, hogy a bolygó felét természetes állapotban kell tartani, hogy megmentsük az emberi kultúrát, és a civilizácót, ahogy ezt tudjuk.

Túl ambiciózus! Sőt egyesek radikálisnak is tartják. Mások azt mondják ez politikailag kivitelezhetetlen. Mint egy politikatudós azért vagyok itt, és hogy emlékeztessem őket, hogy ezek a kifogások csak kifogások. És ezek a kifogások nagyon középszerű alapot képeznek a politikai döntésekhez.

Ezek olyan kifogások, amelyek “legyőzik” a jövőnket, ezek a kifogások megfojtják a mi elképzeléseinket, és ezek a kifogások megfullasztják a bátorságunkat. Ezért azt kérném, hogy vizsgáljuk meg újra ezt a döntést, hogy politikai döntéseket ilyen kifogásokra alapozzanak.

Túlélésünk nem a politikai megvalósíthatóság korlátaitól, hanem attól függ, hogy látásmódunkat ki tudjuk-e szélesíteni:

az egymás, és a természeti világ határtalan tisztelete szilárddá teszi elhatározásunkat.

A Föld teljes egészében, a legkisebb fitoplanktontól a legnagyobb emlősig, egy nagyszerű, fenséges „életmotor”. Minden egyes alkotóeleme elegánsan, és tudattalanul hozzájárul egy rendszerhez, amely egy figyelemre méltó, és rendkívül ritka lakóhelyet hozott létre egy egyébként lakhatatlan kozmoszban.

Jelenleg az életmentő rendszernek csak kb. 50%-a érintetlen, nem védett – de érintetlen. 27 %-nál kicsit kevesebb védett, ami azt jelenti, hogy az ezen felüli életmentő rendszerünk felét veszély fenyegeti a következő 20 évben.

De egyelőre a fele ép. Miért van az, hogy az 50% annyira fontos? Valójában nem a fele nem fontos. Ez nem releváns. Ami igazán fontos, azok a billenőpontok, amelyek lényegében ökológiai küszöbértékek.

A küszöbérték átlépése az ökoszisztéma életfenntartó funkcióinak összeomlását okozza.

Egyes ökoszisztémák törékenyebbek, mint mások. Billenőpontjuk – a küszöbértékük.
Pl.: 80% az esőerdők esetében.

De átlagosan bolygó szerte, a legtöbb ökoszisztémának a billenőpontja 50% körüli. Ez a fordulópont.

Tehát éppen az, hogy érintetlenül hagyjuk ezeket, ez őrzi meg a természeti alapú megoldásainkat, és így válik lehetővé a Földön való életünk, mint tudjuk.

Hadd tisztázzam itt, hogy amit természeti alapú megoldás alatt értek, annak semmi köze sincs a pénzhez. Ennek semmi köze nincs a tőkéhez, vagy a pénzügyi szolgáltatásokhoz. Ez az értelmezés helytelen!
A természet-alapú megoldások alatt azokat a természetes termékeket értem, amelyeket Természet Anya adományozott nekünk egyszerűen azért, mert a Földön születtünk.

A természet alapú megoldások megkötik a szén-dioxidot. Elsődleges erdőinkben van a legnagyobb föld feletti széntartalékunk. Erdeink 50–100 részecske/millió mennyiségű karbont tárolnak. Ez azt jelenti, hogy ha elveszítjük az elsődleges erdők akár egynegyedét, akkor nagyon valószínűtlen, hogy a hőmérséklet emelkedését +1,5 C fok alatt tudjuk tartani.

Természet alapú megoldás a leesett eső, és az elegendő víz a mezőgazdaság számára.

Az Amazonas esőerdője által nyújtott számos szolgáltatás egyike az, hogy biztosítja Dél-Amerika déli részén a csapadék 70% -át.
Ha az amazóniai esőerdő összeomlana – és ne felejtsük, hogy annak fordulópontja 80% – akkor globálisan is fontos mezőgazdasági területeket veszítünk el.

Természeten alapuló megoldások alatt értem a termékeny talajt is. Tönkre tesszük talajainkat, és ez azok összeomlásához vezet.

És még egy megjegyzés: a természet alapú megoldások 1,6 milliárd ember megélhetését is szolgálják, akik jövedelmük, táplálékuk, és és otthonaik miatt közvetlenül az érintetlen természettől függenek. Ha ezeket a területeket elveszítjük, akkor nemcsak az ökológiailag jelentős tájakat veszítjük el, hanem humanitárius válságot is okozunk!

Sajnos, ez az összeomlás nem meglepő az Anyatermészetet Védők Szövetsége számára.

Hadd mondjak egy keveset erről a szövetségről. Ez a szövetség egy nagyon híres bennszülött vezetőjének: a brazíliai Kayapo nép vezetőjének, Raoni főnök látomásából származik.

Valószínűleg hallottak róla. Mi sokat beszélgetünk, mert olyan sokat harcolt. Nagyon sok találkozón vett részt magas szintű hatósági személyekkel.
És segítséget kért tőlem. Segítem, hogy a világ minden tájáról származó bennszülött vezetők összegyűljenek.

Ő egy bejelentést, nyilatkozatot akart tenni. Azt mondtam, hogy egy mozgalmat kell elindítanunk, szövetségesekkel kell társulnunk. Egyetértett velem ebben.

Nos, a COP21-en (klímakonferencián) kezdtük, ahol nyilatkozatot tettünk, az elsőt. Tizenhét támogató volt mögöttünk, köztük olyan emberek, mint például Paul Watson a Sea Shepherd-ből– ő nagyon sokat működött együtt velünk. A nyilatkozatunkat átadtuk Ban Ki-moonnak (akkori ENSZ főtitkár), az akkori francia elnöknek, szóval ez volt a kezdete az Anyatermészetet Védők Szövetsége tevékenységének. Azért alapították, hogy új utat nyisson, mivel a COP, az ENSZ-csúcstalálkozó láthatóan nem működik.

Utólag úgy döntöttünk, hogy meg kell erősíteni a dokumentumokat, és ott volt Mindahi, aki a Szövetség egyik frontembere.

2017-ben találkoztunk újra Brazíliában. Kétszáz őslakos, és szövetségeseink 25 országból, erősítette meg ezt a dokumentumot, így tudtunk építkezni belőle, stratégiákat kialakítani.

Beszélni fogunk további részletekről.

Mindahi kicsit többet fog mesélni a Nagygyűlésről. Úgy vélem, ez egyedülálló pillanat volt a történelemben.

Köszönöm! Nevem Mindahi Bastida a Föld Erkölcstani Központjától, (Center for Earth Ethics), egy Teológiai Unió Szemináriumból. Tagja vagyok a Chiquita bizottságnak is, amely az Anyatermészetet Védők Szövetsége mellett működik. Mindenekelőtt azt szeretnék elmondani, az egyesítési folyamatra való felhívásban mi, őslakos népek azt látjuk, hogy mi vagyunk az Anyatermészet fő őrzői.
Ez bizony sokat jelent, mert az élő emberek közül a világ népességének 5% -át teszik ki, kb. 370-500 millió őslakos él szerte a világon, és mintegy 90 országban élünk. Néhány ország még mindig nem ismeri el az őslakos népességet, és ez egy nagy probléma, mert még a jogilag nemzeti tulajdonban lévő területeinken sincs hozzáférésünk ahhoz, ami a föld alatt, és felette, a levegőben van.

Ennek az a következménye, hogy a bennszülöttek területei veszélyeztettek a világ minden részén – nemcsak bányászati, olajtermelési, hanem a bio-mérnöki, és a bio-vegyészeti kutatás szempontjából is, mint a genetikai erőforrások, és a tradicionális tudás megszerzése.

Ez azt jelenti, hogy még napjainkban is – keresve a szövetséget más szereplőkkel, nemcsak a civil társadalommal, hanem azokkal a kormányokkal is, amelyek megértik, hogy nem tudunk igazán szembeszállni a klímaváltozással, az őslakos népek nélkül.

Ha meg akarjuk menteni a biodiverzitást, meg kell óvnunk az őslakos népeket is. Mert a filozófiánk, a világról alkotott felfogásunk nagyon fontos, és a természeti ismereteink is nagyon értékesek.

Ezeken a területeken, amelyekről beszélek – a világ lakosságának 5 %-a él – továbbra is a világ legszebb biodiverzitásainak kb. 80 %-át őrzi.

De ezt ne vegyük természetesnek, mert ehhez nagyon sok munka szükséges. Mindennapi, sok erőfeszítést igényel. Mégis mi már most szembesülünk a klímaváltozással, mert a klímaváltozás nem egy helyhez kötött.

A klímaváltozás a világ bármely pontján követi Önt. Tehát őslakos népekként időben vagyunk itt, hogy megosszuk értékeinket, az élet gondozására vonatkozó alapelveinket.

Vissza kell állítanunk a nyelveket, a közösségeket is. Főképpen a „viszonosság elvét” kell visszaállítanunk, mert mi emberek mindig csak elveszünk, kiveszünk, eltulajdonítunk a természettől, de mit adunk vissza a természetnek?

Kérem, gondolkodjanak el ezen is: itt élünk ezen a Föld Anyán – ahogy mi hívjuk – mi a Föld Anya gyermekei vagyunk, együtt élünk vele, és nem belőle. És ez utóbbi okoz sok kárt a világon. Tehát mint a Föld Anya gyámjai, és gyermekei támogatjuk ezt a nyilatkozatot, amely az élet gondozásának módjáról szól, hogy át kell gondolnunk az emberi jelenlét mikéntjét ezen a világon.

Az ember jelenléte azt jelenti, hogy vigyáznia kell az Életre. Ehhez nem kell már több nyilatkozat, hanem cselekvés.

Nincs több időnk! Össze kell fognunk nagyobb csoportokkal is, az ENSZ-szel, és olyan vállalatokkal, amelyek megértik ezt a nagy problémát. Szeretném hangsúlyozni ezt a dolgot: ha vannak olyan intézmények, amelyek veszélyeztetik az Életet, akkor el kell tűnniük, vagy át kell alakulniuk – mert, mindent kockára teszünk, mert minden veszélyben van!

Állandóan azon gondolkodunk, hogy milyen jövőt hagyunk hátra a következő generációk számára. Beszélünk a fenntartható fejlődés elvéről, a nemzedékek közötti egyenlőségről. De ez egy antropocentrikus (emberközpontú) gondolkodásmód, és ez is jó, mert a jövőről is gondoskodnunk kell, de fordítva is kell gondolkodnunk!

Milyen embereket, és milyen generációt adunk Földanyának? Ahogy Mindahi mondta, nincs időnk hamis megoldásokra és nyilatkozatokra.

Ez a nyilatkozatunk francia változata, és ez a szimbólumunk.

Ez azt mutatja, hogy nincs vesztegetni való időnk. És még mindig vesztegetjük!

Mi ebben a kis szobában vagyunk. Minket is be kellene vonni a tárgyalási folyamatba!

Sok megoldást kínálunk a Párizsi Megállapodás javaslatára. Beszéljünk röviden a Párizsi Megállapodásról.

Ahogy mi látjuk, mert elolvassuk a dokumentumokat. Természetesen van néhány szakértőnk.

Nos, a Párizsi Klímamegállapodást olyan kereskedelmi megállapodásként határoztuk meg, amely nem más, mint szén-dioxid-kompenzációk kereskedelme. Az óceánt, erdőt és a mezőgazdasági területeket áruként kezelik, lényegében privatizálják. Azok folytatják ezt, akik a leginkább felelősek, és a legnagyobb felelősséggel tartoznak az üvegházhatást okozó kibocsátásokért.

Teszik ezt nemcsak azért, hogy megszerezhessék a “megfelelőségüket”, hogy elkerülhessék a szabályok betartását, és a kibocsátásaik tényleges csökkentését, hanem hogy profitot is szerezhessenek belőle. Ez a kulcstényező!

Még mindig profitálni akarnak a jövő generációinak a hátrányára.

Egy másik példa arra, amit elvárunk: az erdők égnek mindenhol… Az Amazon még mindig ég, a kongói erdő ég, és égnek az ázsiai erdők, hallunk Ausztráliáról, Szibériáról – ugyanaz a helyzet. Nincs megoldás.

Egy sürgős tervet kellene elfogadni – itt és most – ezen a konferencián. De semmi nem történik, Önök is láthatják.

Mi valóban reálisak vagyunk. Tudják, nem vagyunk hatalmas mozgalom.

Most kezdjük, de szükségünk van a segítségükre – az erdők védetté tételére irányuló projekt létrehozására, mely nagyon sok elképzelést foglal magába a szövetségünk nyilatkozatából. Egyszerűen nincs más út! Nézzék, mi újra, és újra beszélünk.

Hányszor kevesebb az Amazonas esőerdő számára – egy év, mondjuk mi.

Meghaladjuk a billenőpontot!

Nos, beszéljünk pl. a szent helyekről, és más értékekről, melyek szerepelnek a nyilatkozatunkban.
Tudjuk, hogy a szent helyek nagyon fontosak, és a gyógyító energiájú helyek is virágzóak, az élet burjánzik. A világ sok szent helyét fenyegeti szerte a világon a bányászat, a városi terjeszkedés, az evangelizáció is, mert ez utóbbi a gyarmatosítás új módja, a közösségekbe eljutva veszélyezteti az őslakos népek természetközpontú felfogását az élet gondozásának módjáról. A szent helyek védelme nagyon fontos. Az UNESCO-val együtt dolgozunk egy dokumentum elkészítésén, hogy legyen egy nemzetközi rendszer, amely védi a természeti-kulturális szent helyeket. Azért érintjük ezt a témát, mert mi nem úgy gondoljuk, hogy a biodiverzitás, és a kultúra sokszínűsége szétválasztható lenne. A mi világképünkben ezek összetartoznak, és ezért hívjuk fel a figyelmet a szent helyek, és a vizek védelmére. A víz a világ egyik legszentebb eleme.

Ha nem védjük a vizet, akkor az életet sem védelmezzük.

Tehát cselekvésre szólítunk fel, és arra, hogy a folyókat, a tavakat, és tengereket ne privatizálják.

Vegyük észre, hogy van öko-bűncselekmény, és van “ökológiai gyilkosság”; ez most különösen fontos!

Köszönjük mindenkinek, hogy ma velünk tartottak. Köszönjük ezt vendég előadóinknak is.

Sok, jelentős témára hívták fel a figyelmet. Még csak arra szeretnék rámutatni, hogy a tudomány, és az erkölcs is azt kívánja tőlünk, hogy le kell fékeznünk a gazdasági növekedést, MEG KELL VÉDENÜNK a FÖLD, és az ŐSLAKOSOK JOGAIT, AKIK RÉGÓTA ŐRZIK a Föld bolygót.

És azért is, mert ezt a délutáni ülésünket az ambíció, a megőrzés szó jegyében szerveztük.

Még egyszer köszönöm, hogy itt voltak velünk. Ez a Tudósok Figyelmeztetése TV (Scientists’Warning.TV) volt élőben, a COP25-ről, innen Madridból.

TÖBB NÖVEKEDÉS = ÖSSZEOMLÁS

Load More



Ahogy az éghajlati válság fokozódik...

...a megalapítása óta karbonsemleges módon fenntartott ClimeNews – Hírportál nem marad csendben, számára a környezettel kapcsolatos beszámolás prioritás. Az éghajlati veszélyről, a természetről és a légköri szennyezésekről szóló jelentéstétel olyan nagy hangsúlyt kap, amelyet megérdemel. A ClimeNews tudja és elismeri, hogy korunk meghatározó kérdése az éghajlati veszély. Olyan – még tabunak számító – információkat és összefüggéseket, amelyeket más médiák gyakran nem jelentetnek meg, azt mi megírjuk. A fajunk és a bolygónk számára ebben a kulcsfontosságú időben szándékunkban áll az olvasókat tudományos tényekre alapozott veszélyekről, következményekről, és megoldásokról tájékoztatni, nem politikai előítéletekre vagy üzleti érdekekre befolyásolva.

Hónapról hónapra a cikkek olvasói teszik lehetővé, hogy a ClimeNews újságírás mindenki számára nyitva maradjon. Úgy gondoljuk, hogy mindenki megérdemli a tényadatokhoz való hozzáférést, függetlenül attól, hol élnek, vagy mit engedhetnek meg maguknak. Függetlenségünk azt jelenti, hogy szabadon kivizsgálhatjuk és megtámadhatjuk a hatalomban lévő személyek mulasztásait. Tájékoztatjuk olvasóinkat a környezeti veszélyekről tudományos tények alapján, nem üzleti vagy politikai érdekek által vezérelt módon. Számos fontos változtatást végeztünk stíluskalauzunkban annak érdekében, hogy az általunk használt nyelv pontosan tükrözze a környezeti katasztrófát.

A ClimeNews - Hírportál úgy véli, hogy az éghajlati válsággal szembeni problémák rendszerszintűek, és alapvető társadalmi változásokra van szükség. Jelentéseket készítünk az egész világon élő egyének és közösségek, vállalatok erőfeszítéseiről, akik félelem nélkül állást foglalnak a jövő generációi számára és az emberi élet megőrzéséért a Földön. Azt akarjuk, hogy történeteik inspirálják a reményt. Jelentést készítünk a szervezetünkben elért haladásunkról mi is, mivel fontos lépéseket teszünk a környezetre gyakorolt ​​hatásaink kezelésére.

Reméljük, hogy ma fontolóra veszi a ClimeNews - Hírportál nyitott, független újságírás, jelentések támogatását. Az olvasók minden támogatása, akár nagy, akár kicsi, nagyon értékes. Támogasson minket szabadon megválasztott összeggel egy biztonságos rendszeren keresztül - és csak egy percig tart. Köszönjük.

ClimeNews TÁMOGATÁS

Amennyiben szeretnél értesítéseket kapni az új cikkek megjelenéséről, add meg az emailcímedet.

Mit jelent ez? Kapni fogsz egy rövid értesítést az új cikk címéről és pár mondatos rövid tartalmáról. Amennyiben érdekel a cikk, az ott található linkre kattintva felkeresheted a Hírportálunkat.