Évente 25 millióan válnak földönfutóvá a klímaváltozás miatt

Évente 25 millióan kényszerülnek elmenekülni otthonukból és válnak földönfutóvá az éghajlat változása miatt. A “klímamenekültek” száma nagyságrendekkel meghaladja a háborús menekültekét – figyelmeztetett az ENSZ a Bonn-ban tartott nemzetközi klímavédelmi konferencián.

Évente 25 millióan válnak földönfutóvá a klímaváltozás miatt | ClimeNews - Hírportál

A Deutschlandfunk német országos közszolgálati rádió az UNHCR és több nemzetközi civil szervezet közreműködésével készített kutatásából kiemelte, hogy a 25 millió nem a “klímamenekültek” teljes száma, hanem csak azoké, akik az éghajlatváltozás provokálta, hirtelen bekövetkező természeti katasztrófák miatt válnak földönfutóvá. A hosszabb távú folyamatok, például az elsivatagosodás miatt az otthonukat elhagyni kényszerülő emberek számáról nincsenek megbízható adatok.

Azonban így is drámai az éghajlatváltozás hatása, az évi 25 millió “klímamenekült” azt jelenti, hogy több mint háromszor annyian válnak menekültté a klímaváltozás miatt, mint a háborúk és a politikai üldöztetés miatt.

Kubában például csak az idei hurrikánszezonban 1,7 millió embernek kellett elhagynia az otthonát, ami a teljes lakosság 15 százaléka. A Dominikai Köztársaságban 50 ezren menekültek el, a szintén a Karib-térségben fekvő egyik apró szigetország, Antigua és Barbuda egyik fele, Barbuda szigete pedig 300 éve most először teljesen elnéptelenedett – mondta a Deutschlandfunknak Camilla Minerva, az Oxfam nemzetközi segélyszervezet munkatársa.

A klímaváltozás jellemzően a fejlődő országok lakóit teszi menekültté. A leginkább veszélyeztetett országok listáján az első helyen Kína áll, utána a Fülöp-szigetek következik. A háborús vagy politikai menekültektől eltérően a klímamenekültek többnyire a hazájukban maradnak, csak a nagyvárosok szegénynegyedeiben húzzák meg magukat, vagy a továbbra is lakható területekre vándorolnak.[*]

A 2015-ben elfogadott Párizsi Megállapodás legfőbb célkitűzése, hogy 2 Celsius-fok alatt legyen a globális éves átlaghőmérséklet emelkedése az iparosodást megelőző szinthez képest. Ennek érdekében az egyezmény részesei nemzeti vállalásokat tesznek a globális felmelegedést okozó üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentéséről, és rendszeresen tájékoztatják egymás a vállalások teljesítéséről. Bonnban így a többi között arról tárgyaltak, hogy miként lehet egységesen mérni a kibocsátáscsökkentést, és milyen előírások alapján kell beszámolni a nemzeti kibocsátáscsökkentési vállalások teljesítéséről.

Forrás: MTI archív

[*] Szíriában is így kezdődött a dolog, vagyis az elsivatagosodás miatt milliók költöztek be a városokba (jobb híján a nyomornegyedekbe), de mivel annyira hirtelen és annyira nagy volt a beáramlás, hogy nem tudtak velük mit kezdeni az önkormányzatok és a kormány, így az egyre nagyobb kétségbeesés erőszakot szült, és polgárháborús helyzet alakult ki.
Tehát az, hogy a klímamenekültek először a saját országaik nagyvárosainak nyomornegyedeibe tömörülnek, megnöveli a valószínűségét a felkelések és polgárháborúk kirobbanásának, ami pedig ugyebár háborús menekültekhez vezet. Ez tehát nem egy másik folyamat, hanem ugyanannak a folyamatnak eleje. [a szek.]