JavaScript must be enabled in order for you to see "WP Copy Data Protect" effect. However, it seems JavaScript is either disabled or not supported by your browser. To see full result of "WP Copy Data Protector", enable JavaScript by changing your browser options, then try again.

A vihar, ami durvább, mint Katrina és Sandy

Pénteken reggel a Haiyan szupertájfun (vagy ahogyan Délkelet-Ázsiában nevezik, a Yolanda) a Csendes-óceánon 15 méteres hullámokat vert, és elképesztő erejű széllel elérte a Fülöp-szigeteket. Eddig százezer embert telepítettek ki, de a vihar útjában még 25 millióan élnek. A vihar legerősebb széllökéseit 380 km/órásnak mérték, de az átlag is 300 felett van. Ez valószínűleg a legerősebb vihar, ami ember lakta területet ér a Földön, mióta meteorológiai állomások és adatbázisok léteznek.

A Haiyan kialakulását (a nevét egyébként egy tengeri viharmadár-alfaj kínai elnevezéséről kapta) november másodikán regisztrálta a japán meteorológiai szolgálat a Csendes-óceánon, a Fülöp-szigetektől keletre, Indonéziától északra. Eleinte egy feltűnően alacsony légnyomással járó légköri anomáliának tűnt, de két nap múlva a japánok trópusi viharrá léptették elő, ami egyenesen nyugati irányba tart, és aggasztó módon erősödik. Amikor a mikronéziai szigetvilág több tagján áthaladt, és egyre pontosabb mérési eredmények álltak rendelkezésre róla, a vihar megkapta a tájfun, majd a legsúlyosabb trópusi vihar, az ötödik kategóriás szupertájfun besorolást.

A trópusi viharok erősségét többféleképpen is mérik. Az egyik a vihar középpontjában, amit a vihar szemének is szoktak nevezni, a légnyomás – ez minél alacsonyabb, annál durvább a vihar. A standard légköri nyomás tengerszinten 1013 hPa, az igazán durva viharoknál ez 900 alá tud menni. Az elmúlt évek leghíresebb hurrikánjai, a 2005-ben New Orleanst letaroló Katrina, illetve a tavaly New Yorkra lecsapó Sandy 902, illetve 940 hPa nyomást mutatott. Haiyan most tart 895-nél. A meteorológiai adatbázisokban szereplő legalacsonyabb nyomás, amit valaha trópusi vihar produkált, 870 volt, a Tip tájfun produkálta 1979-ben. A Tip éppen csak súrolta Japán partjait, ahol 99 halottat hagyott maga után.

Reuters - Tajfun 2013 nov 08 - A vihar, ami durvább, mint Katrina és Sandy - ClimeNews

A másik fontos tényező a szélerősség. A japán meteorológiai szolgálat 313 kilométeres átlagos szélerősséget regisztrált, ez a legmagasabb adat, amióta ilyeneket mérnek. A trópusi ciklonok besorolására használt Dvorak-skálán, amit 1969 óta használnak a meteorológusok világszerte, és ami több jellemző együttes vizsgálatával operál, a Haiyan elérte a 8,1-es értéket. Ez az első alkalom, hogy az eredetileg 8,0-ig kalibrált skála kiakadt.

Twisted sisters

AFP1 - A vihar, ami durvább, mint Katrina és Sandy - ClimeNewsA hurrikán és a tájfun ugyanannak a légköri jelenségnek a kétféle neve (a meteorológusok trópusi ciklonnak hívják): hurrikánnak a Karib-tengeren és az Atlanti-óceánon nevezik őket, tájfunnak a Csendes-óceánon. Születésükhöz magas páratartalmú, meleg levegő, és nagy méretű, meleg (25-27 fokos) vízfelület szükséges. A felfelé áramló meleg levegő a Föld forgásának hatására (pontosabban az abból fakadó Coriolis-erő miatt) forgásba kezd. Mivel a Coriolis-erő az Egyenlítőhöz közeledve egészen a nulláig gyengül, ott nem is szoktak trópusi ciklonok kialakulni, a tájfunok és hurrikánok szülőhazája jellemzően a 10. és 20. szélességi fok közötti sáv. A Fülöp-szigetek különösen peches földrajzi helyen fekszik ebből a szempontból, éves átlagban 20 tájfun halad át a szigetországon.

A felfelé áramló, és forgó mozgást végző, meleg, nedves légtömegből a kicsapódó vízpára felhőket alkot, a felhőképződés pedig felszabaduló energiával jár. Itt pedig beindul a pozitív visszacsatolás, megnő a hőmérséklet, ettől megnő a felfelé áramlás és a forgás sebessége, ezáltal még több pára csapódik ki, még több energia szabadul fel, és így tovább, míg egy gigászi, akár több száz kilométeres átmérőjű, a műholdas felvételekről jól ismert, pörgő felhőspirál jön létre. A kifejlődött ciklon 1-3 hétig képes önfenntartó rendszerként élni, és a helyi szélviszonyoknak megfelelően haladni az óceánon. Amint szárazföld fölé ér, elkezd gyengülni, mivel a fenntartásához a tengerből felszálló meleg, párás levegő hőenergiáját használja.

Na és a tornádó?

Bár sokszor szokták szinonimaként használni, a tornádó nem egyenlő az egyazon meteorológiai jelenséget jelentő hurrikánnal és a tájfunnal. A tornádó szárazföld felett jön létre, egy nagy erejű zivatar (szupercella) forgásából. Sokkal kisebb méretű, legfeljebb pár kilométeres átmérőjű, és rövidebb ideig is tart, általában percekig, de egy óránál tovább nagyon ritkán. A szélerőssége nagyobb lehet, mint egy hurrikáné, 450 km/óra feletti értékeket is mértek már, a forgószél haladási iránya pedig teljesen kiszámíthatatlan. A pusztítása egyedül a brutális erejű szélből fakad, ellentétben a tájfunnal és hurrikánnal, ami mindig a víz felől érkezik, így a hatalmas erejű szél mellé özönvízszerű esőt és árvizet is hoz.

Szegény filippínókat az ág is húzza

A vihar, ami durvább, mint Katrina és Sandy - ClimeNewsA Fülöp-szigetek óriási balszerencséje, hogy az ország rengeteg (több mint 7000) kisebb-nagyobb szigeten terül el, így a szárazföld fölé érő, és ott törvényszerűen gyengülni kezdő hurrikán hamar visszaér az óceán fölé, és ott újra megerősödik, mielőtt a következő szigetre lecsapna. A Haiyan ráadásul olyan óriási, több mint 1800 kilométer átmérőjű, hogy az országnak nagyjából a kétharmadát lefedi. Így gyakorlatilag állandóan van olyan része, ami lelóg a szárazföldről, és amin keresztül energiát vesz fel az óceánból. Az eddigi legsúlyosabb pusztítást a Fülöp-szigeteken a tavaly decemberi Bopha tájfun okozta, a halottak és eltűntek száma 2000 felett volt, az újjáépítés költsége elérte az egymilliárd dollárt. A Haiyan nagyobbnak és erősebbnek ígérkezik a meteorológusok adatai alapján.

A vihar, ami durvább, mint Katrina és Sandy - ClimeNewsÖsszességében 25 millió embert fenyegethet közvetlenül Haiyan, ha az életüket nem is, de a lakóhelyüket biztosan. A legnagyobb veszélyben Cebu, a Fülöp-szigetek második legnagyobb városa van, amin gyakorlatilag a vihar szeme fog átvonulni. Itt 2,5 millióan élnek. Várhatóan kapni fog a tájfunból a főváros, Manila is, és szintén a tájfun útjában van Boracay, az ország sokszoros díjnyertes luxus-nyaralóparadicsoma, ahonnan pánikszerűen menekülnek napok óta a turisták. Már aki tud, az utóbbi pár napban ugyanis egyre több repülőjáratot törölnek a térségben a vihar miatt. Az ország nagy részén már bezártak az iskolák, munkahelyek és boltok, a tömegközlekedés leállt, az áramellátás sok helyen már most akadozik, csak a kórházak működnek.

A bajokat tetézi, hogy a hurrikán várható útvonalától éppen csak délre súlyos, 7,2-es erejű földrengés sújtotta az országot október közepén, amiben 350 ezer ember otthona pusztult el, vagy sérült meg komolyan. Az újjáépítés éppen csak elkezdődött, és most várhatóan súlyos esőzésekkel, árvízzel, és 300 kilométeres széllel kell szembenézniük az amúgy is lerombolt városok és falvak lakóinak.

A tájfunok mozgása és életciklusa, ha már kialakultak, aránylag pontosan megjósolható, így azt is tudjuk, hogy a Haiyan merre fog haladni, és nagyjából meddig tart. A Fülöp-szigeteken nagyjából 40 km/órás sebességgel fog átvonulni, a szigeteket elhagyva aztán a szupertájfun az ázsiai szárazföld felé halad tovább, és azt várhatóan Vietnam középső részénél, november tizedikén hajnalban éri el, de ekkorra már kissé legyengül. Pusztító útján északnyugati irányban Laoszig és Thaiföldig érhet el, mielőtt trópusi viharrá szelídül, majd elenyészik.

Forrás: index.hu and Rampasek L.