Elpártolnak a széntől a befektetők és a bankok

Erősödik a klímatudatos divestment-mozgalom, vagyis hogy a befektetők kivonják tőkéjüket a fosszilis érdekeltségekből. De nem emberbaráti szándékból. A bankok ugyanis a csőd szélén álló olajcégekben még üzletet látnak.

Elpártolnak a széntől a befektetők és a bankok - ClimeNewsA dél-afrikai apartheid rendszer bojkottálásakor lett fősodorbeli jelenség a “divestment”, bár a bojkott gyakran a fogyasztók részéről nyilvánult meg. Napjainkban újra divatját éli a tőkekivonás: a klímaváltozás problémájának előtérbe kerülésével a befektetők is felébredtek a fosszilis energiahordozóktól való elpártolás szükségessége iránt. Március elején a JPMorgan Chase bejelentette, hogy többé nem finanszírozza új széntüzelésű erőművek építését az USA-ban vagy a fejlett országokban. A bejelentés nyilvánvalóan kibúvót hagy, hogy a fejlődő országokban még továbbra is részt vehetnek ilyen projektekben.

Amerikában már három nagy szénkitermelő vállalat jelentett csődöt eddig, és idén tavasszal a Peabody Energy is megkongatta a vészharangot. A cég képtelen volt finanszírozást felhajtani coloradói és új-mexikói szénbányái működtetéséhez.

A bankok döntése mellett persze nem feltétlenül világjobbító környezettudatos éthosz áll, hanem gazdasági racionalitás: a szénipar szereplőinek hitelezni nem nyereséges manőver, mert az olcsóbb energiaforrások, mint az Észak-Amerikában az elmúlt 10 évben felfedezett bőséges földgáz-készletek vagy a megújuló energiák, melynek eszközei évről-évre egyre olcsóbbá válnak, nem szólnak a szénhasználat és -kitermelés mellett. (Igaz Amerikában az áramigények egyharmadát még mindig széntüzeléses erőművek elégítik ki.)

A szénbányászat dupla költséggel jár, mert amikor egy bányában befejeződik a munka, utána el kell takarítani a szennyeződéseket és rekultiválni a helyszínt, főleg ha nyílt szini fejtésről van szó, ami az USA-ban gyakran egész hegyormok megskalpolásával jár. A külföldi pénzintézetek közül a Deutsche Bank jár mostanában élen abban, hogy pótolja az amerikai bankok visszavonulása által megüresedett pozíciót a szénipar finanszírozásában.

Elpártoltak a fosszilis energiáktól
Bank of America
Citigroup
Morgan Stanley
JPMorgan Chase (de nem a fejlődő országokban)

A Bank of Americánál például feszültséget keltett a menedzsment különböző szintjei között, hogy a rangidős vezetők ki akartak vonulni a széniparból, míg a többi menedzser kliensalapú üzletvitelt preferálta és nehéznek találta hátat fordítani régi kuncsaftoknak. Anyagi problémái miatt a Peabody egyébként 71 millió dollárnyi kamat befizetését mulasztotta el a banknál nemrég.

A The New York Times nemrég foglalkozott a kivonulás jelenségével és azt írta, hogy még a kockázatkeresőbb hedge fundok és magántőke alapok is óvakodnak attól, hogy a szenes szektor közelébe menjenek. Mi sem bizonyítja jobban, hogy nem a zöld hevület hajtja őket ebben: a tavaly óta mélyrepülésben kúszó olajárak miatt a tönk szélére került olajipari cégekben fantáziát lát a Wall Street. Bankárok és alapkezelők gyűjtik a tőkét tehetős befektetőktől az eladósodott cégek felvásárlására. Az amerikai napilap szerint már több százmillió dollárt szedtek be e célra. Miért?

Mert tudják, hogy az olajat előbb-utóbb nem váltja ki semmi olyan mértékben, mint a földgáz és a megújuló energiák a szenet. Olaj még mindig van bőven -a kereslet csökkenése és a nem szűnő túlkínálat hozta magával az árcsökkenést-, s a befektetők úgy vélik, 2017-re a kereslet élénkülni fog, s a kőolaj ára visszaáll a régi szintre.

A jövőnkbe kerülhet a fekete reneszánsz
A modern világban a szén az ipari forradalom idejét idézi, ugyanakkor ez a nyersanyag még mindig a világ egyik legfontosabb energiahordozója és jó úton van afelé, hogy visszanyerje korábbi fontosságát. Elsősorban azért, mert minden másnál olcsóbb, de az sem mellékes, hogy szinte mindenhol megtalálható. Van belőle nekünk is bőven.

Forrás: Piac&Profit