Az emberek negyede a környezetszennyezés miatt hal meg

A Földön minden negyedik ember a rossz élet- vagy munkahelyi körülményei miatt veszti életét; ez 12,6 millió halálos áldozatot jelent évente – derül ki a WHO 2016-os jelentéséből. Az olyan környezeti kockázati tényezők, mint a víz- levegő- vagy földszennyezettség, illetve a vegyi anyagok elterjedése és az ultraviola sugárzás több mint százféle betegségért felelnek.

Az emberek negyede a környezetszennyezés miatt hal meg | ClimeNews - Hírportál

– A világon a halálozások 23%-a környezeti problémára vezethető vissza, ami számokban kifejezve 12,6 millió áldozat. – A legtöbben a dél-ázsiai és a nyugati-csendes-óceáni térségben (Kínától, Kambodzsán keresztül Ausztráliáig) halnak meg leginkább a légszennyezés miatt. – A 12,6 millióból 8,2 millióan halnak meg olyan nem fertőző, krónikus betegségekben (non-communicable disease – NCD), mint a szívinfarktus, a stroke, a daganatos megbetegedések, a krónikus légúti betegségek vagy a diabétesz. – Az olyan fertőzések, mint a hasmenéses megbetegedések vagy a malária, leginkább a rossz vízellátási és közegészségügyi állapotokkal hozhatóak összefüggésben.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 2016. március 15-én publikálta a környezetszennyezés és a globális halálozások összefüggéseiről szóló idei jelentését. A fent említett pontokon kívül az elemzésből az is kiderül, hogy melyek a legfontosabb környezeti tényezők, amik negatívan hatnak ránk. Ilyen a légszennyezés, a nem megfelelő egészségügyi és vízellátás, a vegyi- és biológiai vegyületek szervezetbe jutása, radioaktív sugárzás, zajártalom, munkahelyi balesetek kockázata, klímaváltozás, vagy akár a mezőgazdasági termeléshez használt vegyi anyagok.

Mit kockáztatunk?

– Azonnal szükség van olyan befektetésekre, melyekkel csökkenthetjük a városainkban, otthonainkban és munkahelyeinken előforduló környezeti kockázatokat. A befektetések segítségével visszaszoríthatjuk többek között a szívérrendszeri- légzőszervi és daganatos megbetegedések számát – hívja fel a figyelmet Dr. Maria Neira, a WHO egyik főmunkatársa.

A világszervezet szerint az alábbi öt betegségben halnak meg évente a legtöbben a káros környezeti hatások miatt:

Ha a különböző országok nem tesznek lépéseket annak érdekében, hogy környezetük élhetőbbé és egészségesebbé váljon, akkor továbbra is milliók betegednek meg és halnak meg túl fiatalon – mondta Dr. Margaret Chan, a WHO főigazgatója.

1. Sztrók (2,5 millió fő)
2. Ischaemiás szívbetegségek (2,3 millió fő)
3. Nem megfelelő körülményekből adódó balesetek, sérülések (1,7 millió fő)
4. Rák különböző fajtái (1,7 millió fő)
5. Krónikus légúti megbetegedések (1,4 millió fő)

Legveszélyeztetettebb korosztály

A környezeti kockázatok legveszélyeztetettebb áldozatai az öt éves kor alatti gyerekek és az 50-75 éves korosztály. Éves szinten 1,7 millió gyermeket és 4,9 millió 50 év feletti felnőttet lehetne megmenteni a környezeti körülmények javítása által – derül ki szintén a WHO elemzéséből.

Hol halnak meg a legtöbben?

A genfi székhelyű WHO hat regionális irodával rendelkezik. Az alábbiakban ebben a hat régióban előforduló káros környezeti hatások miatti halálozások számát mutatjuk be 2012-es adatokkal:

1. Délkelet-Ázsia: 3,8 millió fő
2. Nyugat-Csendes-óceáni térség: 3,5 millió fő
3. Afrika: 2,2 millió fő
4. Európa: 1,4 millió fő
5. Kelet-Mediterrán régió: 854 ezer fő
6. Amerikai régió: 847 ezer fő

Az emberek negyede a környezetszennyezés miatt hal meg | ClimeNews - Hírportál

Egészségesebb környezet: egészségesebb emberek

– Ha a különböző országok nem tesznek lépéseket annak érdekében, hogy környezetük élhetőbbé és egészségesebbé váljon, akkor továbbra is milliók betegednek meg és halnak meg túl fiatalon – mondta Dr. Margaret Chan, a WHO főigazgatója, majd így folytatta: Az egészséges környezet alapfeltétele annak, hogy az emberek is egészségesek legyenek.

Mi tehetnek az országok?

A WHO-jelentés nemcsak az emberi áldozatok növekedésével és a környezeti károk fokozódásával ijesztget, de perspektívát is kínál a helyzet javítására

– A szilárd tüzelőanyagok (szén, vagy a gumi) használatának mérséklése. – Alacsony szén-dioxid-kibocsátású technológiák használata. – Háztartásokban a főzés, fűtés, világítás megoldása új, tiszta, energia-hatékony technológiával. – Hozzáférés biztosítása a tiszta vízhez, illetve a közegészségügyhöz. – A kijelölt dohányzóhelyek létesítése a passzív dohányzás mérséklésére. – Tömegközlekedés minél szélesebb körű használata az autók helyett.

A WHO 1948-ban kezdte meg működését azzal a céllal, hogy a világon minden ember számára biztosítsa az egészség, azaz a „teljes testi-lelki és szociális jóllét” lehető legmagasabb szintjét.

Forrás: Euronews